Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-26 / 2. szám

Kertesznaptar I. Elozo irasainkban megismerkedtunk a magagykeszites, a tapkockazas es a palan­­taneveles alapelemeivel. Termeszetes, hogy minden egyes zoldsegfelenek megvan a vetessel, ultetessel es az agrotechnikaval kapcsolatos igenye, melyet az alabbi tabla­­zatba foglaltunk. Faj, fajta A vetes ideje (honapja) Sor- es totavolsag cm-ben Vetomagkeszlet g/1OO m2 Sargarepa Legkorabban II. vegen Legkesobb VII. elejen 20—30 50 Petrezselyem II. vegen VI. vegen 30—40 50 Borso II. vegen III. vegen 30—40 2500 Spenot II. vegen IV.vegen 20—30 150 Fejes salata II. honap III. elejen 20—30 40 Honapos retek III. elejen VI. elejen 20 150 Nyari retek III. elejen VI. vegen 30—40 80 Soska III. elejen VIII. vegen 30—40 50 Vbroshagyma III. honap — 25—30 100 Cekla IV. elejen VII. vegen 30—40 150 Spargatok IV.kozepen V.vegen 100 X 100 4 db/feszek Uborka IV.kozepen VII. kozepen 80—120 50 Sutotok IV. elejen V. elejen 200 x 100 4 db/feszek Gorogdinnye IV.vegen V.kozepen 120 X 120 4 db/feszek Sargadinnye IV.vegen V.kozepen 120 x 80 4 db/feszek Csemegekukorica IV. elejen VI. vegen 60x40 3—4 db/feszek Bokorbab IV.vegen VII. kozepen 30x40 1500 Karosbab IV.vegen — 60x70 600 Ujburgonya IV. elejen IV.vegen 60x30 30—40 kg Teli retek VII. vegen VIII. elejen 30—40 60 Februar kozepeig meg a dus levelzet kifejlodeset. II. Nagyon fontos munka akad a zoldseg- es a gyumblcstarozokban. Alaposan nezzuk at az elraktarozott termenyeket. A tarolas soran — mivel a fertozes a hejon meg nem latszott — fitoftonas burgonya is keru lhetett a taro­­zoba. A beteg gumok altalaban megpuhul­­nak, hejuk megbarnul, s ez az elszi'nezodes belul is megmutatkozik. Keszletunket ezert valogassuk at, s a beteg gumokat semmisft­­siik meg. Az almatarolok legtereben felhalmozodhat az etilen, amely az utoeres felgyorsulasahoz vezethet. Sok bosszusagot okozhat az alma teli foltosodasa is. Mielott a foltok megjelen­­nenek, a gyumolcs ize meg teljesen norma­­lis, utana viszont megkeseredik. A foltok no­­vekedesevel, szaporodasaval egyutt fokozo­­dik a romlas, vegul az alma teljesen elvez­­hetetlenne valik, sot belulrol rothadni is kezd. A bajnak elettani oka van — a betegseget nem az almaval egyutt visszuk be a tarolo­­ba — tehat nem nevezheto tarolasi beteg­­segnek. Fokozodhat, ha a gyumolcsfak ta­­lajaban sok a nitrogen. Kialakulasat, annak merteket reszben mellozhetjuk, csokkenthet­­juk, ha foszfor- es kalitartalmu mutragyat jut­­tatunk az almafak talajaba. A keseredest mersekelhetjuk, ha a raktaro­­zasul szolgalo helyiseg levegoje hu'vos es paras. Ebben az esetben az alma vfzvesz­­tesege kisebb lesz, a karos folyamatok las­­sabban indulnak el. A hutdhazakban tarolt almaban a baj lappan­­gova valik, am annal hevesebben tor ki, ha onnan meleg arusftohelyekre vagy a lakas­­ba kerul. III. Az oszibarack teli (lemoso) permetezese kapcsan megemh'tettuk a bordoilevet is. E regota bevalt szer nem mergezo, s hazilag is eldalh'thato. Egy kg rezgalic kdzdmbosite­­sehez 50—60 dkg oltatlan, egetett vagy 1,5—1,8 kg oltott meszet szamftsunk. Egy szazalekos bordoilevet veve alapul, 1 kg rez­galicot megtorve, vaszonzacskoba vagy zsakba kotunk es fahordoban 50 liter — le­­hetoleg meleg — vizbe logatjuk, amig felol-Az uveghazi molytetu: uveghazi korulme­­nyek kdzbtt egesz evben szaporodik, 10— 12 egymasba folyo nemzedeke is lehet. Kedveltgazdanovenyeaparadicsom, a pap­rika, az uborka, a bab es szamos diszno­­veny. Szivasa nyoman a levelek sargulnak, elhalnak, a kotodes merteke csokken, a ter­­mes kenyszererett lesz, s vegul elpusztul. Leghatekonyabban — egy idenyben csak ketszeralkalmazhatjuk—az Applaud 25 WP 0,1 szazalekos oldataval vedekezhetijnk el­­lene. dodik. Ez 2—3 oraig tart. Az oldasra fem­­edeny nem alkalmas! Masik, legalabb 120 literes fa, beton- vagy muanyag hordoban elozetesen keves vfzzel peppe kevert oltott meszet szuron at lemosva 50 literre felhigit­­juk. Ezutan a rezgalicot lassu es allando ke­­veres kozben a mesztejhez ontjuk. Mindig a rezgalicot kell a mesztejhez onteni! Igy las­­san ulepedo, jobban tapado es nagyobb gombadld hatasu permetlevet kapunk. A bordoile akkor jo, ha gyengen lugos hatasu. Ezt lakmuszpapfrral ellenorizzuk. Ha allni hagyjuk, veszft hatasabol, ezert csak annyit keszftsunk belole, amennyit aznap fel is hasznalunk. Tomenysege 0,5—2 % legyen. Joi pusztftja a gyumolcs- es a zoldsegfelek, valamint a szolo gombabetegsegeit, foleg a peronoszporat, s a bakteriumos betegsege­­ket is. Rugypattanas elott ez az egyik leg­­hatekonyabb szer az oszibarack levelfodro­­sodasa es a tafrina ellen. Kesobb nem sza­­bad hasznalni, mert erosen perzsel. A perzselesre fogekony almafakat is rugypat­tanas elott permetezzuk le a varasodas el­len. (Komplex, kornyezetki'meld valtozatat a Bordoile + ken FW-et a kovetkezd szamunk­­ban ismertetjuk.) CSIBA LASZLO Februar elso feleben a kertben nem sok dol­­gunk akad. A fdliazok szamara viszont mar sokasodnak a tennivalok. A futott folia ala mar kiultethetik a fejessalata-palantakat, a novemberben vetett karalabet (25 cm-es sor es totavolsagra), s vethetnek retket. Fu­­tetlen foliasatorban viszont megkezdodhet a karfiolpalantak tapkockakba valo tuzdele­­se. A paprika es a paradicsom palantainak ne­­velesehez 6—14 hetre van szukseg. Esetuk­­ben a palantaneveles idotartamat a fenyvi­­szonyok erosen befolyasoljak (keves feny = lassubb fejlodes); azt azonban, hogy mennyi fenyt kapnak novenyeink, nemcsak az ido­­jarasi viszonyok befolyasoljak! Az dreg szennyezett folia es a piszkos ablakuvegek is sok fenyt nyelnek el. Sikereket a honaposretek hajtatasaval is csak az er el, aki tudja, hogy a gyokernyak­­nak fenyre van szuksege; ha a gyokernyak nem kap fenyt, a gumo nem fejlodik. Mar­­pedig ezt a suru levelzet megakadalyozza. Azt ajanljuk ezert, hogy foleg a kotdttebb, tapanyagdus talajokon ritkabban es leheto­­leg kisebb lombu fajtakat vessunk, vagy rendszeres szelloztetessel akadalyozzuk Nem jogos? 1996 februSrjaban frtam ala a lakSsomra vonatkozb adas-v6teli szerzbddst a helyl onkormdnyzattal, vala­mint a fo varosi testiilettel. Mindeziddig azonban a szer­­zoddst nem kaptam kdzhez, s nem kaptam meg a tu­­lajdonrol szolo okmSnyt sem — panaszolja K.I. po­­zsonyi olvasonk, s keri, Ujdkoztassuk dt az iigyintezes rendjdrol. Az adas-veteli szerzodest annak alairasa utan a lakhely szerint illetekes jarasi hivatal kataszteri szakosztalyara kell beadni a bejegyzds engeddlyezese vdgett — mivel ingat­­laneladasrbl van szo. Ez az engeddlyezes a kozigazgata­­si eljarasrol szolo torveny szerint megy vegbe. Eszerint az illetekes kataszteri hivatalnak az engedelyezest 30 napon belul meg kell tennie. A gyakorlatban azonban — s Po­­zsonyban kulbnoskeppen — az esetek sokasaga miatt az engedely kiadasa honapokig is eltart, mint ahogyan azt az On esete is bizonyltja. Ez ellen gyakorlatilag nem tehet semmit, leg­­feljebb surgetheti az ugy intezdset. Sajnalatos ezzel osszefijggdsben az a tdny, hogy a Polgari Tbrvenykonyv rendelkezdsei ertelmeben a tulajdonjog a bejegyzdsrol sz6l6 dontes jogerore emeldse utan szall at a vevore. Ennek folytan a vevo — a lakas eddigi berloje — addig koteles az illetekes lakas vallalatnak lakbert fizet­­ni. Ajanljuk, forduljon panasszal az illetekes jarasi hivatal eloljarojahoz, s egyben kerje kozbenjarasat a bejegyzes­­rol szolo dontes mielobbi kiadasa erdekeben. DR. GYORGY ISTVAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom