Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-26 / 2. szám
J y U !J £ 2 J J ■! IJ111J = 32; J J J1J • J U J.I (g * Milyen veszely fenyegeti a heroinfiiggot? Sokkal konnyebb abbahagyni a drog haszndlatat, mint dllanddan ellenallni a kisertesnek, antely a drog elvezetere csdbit ujra es ujra. K kabftoszeres komyezetenek meg kellene ertenie, hogy a kabitoszer elleni ervek a fuggo embernel kisebb erovel bi'rnak, mint a drog utani vagy. A drogos erti ezeket, fel a kovetkezmenyektol, de nem tud uralkodni magan, ha „elkapja a gepszfj11. Csak igy erthetjuk meg azt a lanyt, aki tudja ugyan, hogy narkoman baratja AIDS-ben szenved, megis elfogadja tole a felkinalt fecskendot, hogy beszurja az adagot. Mindezt annak ellenere teszi, hogy latta baratja nyomorusagos allapotat, tudja, hogy maga is fertdzott lehet, de a drog utani vagy mindent legyoz. Letezo emberek valos torteneteirdl szoltam. Szemelyesen ismertem meg oket praxisom soran. Remelem, hogy az elobb emlitett eset mindazok szamara meggyozo, akik meg nem ertettek meg, mennyire komoly beteg a kemeny kabftdszerektol fuggo egyen. Vannakdolgok, amelyekrol tudunk, de melyen hallgatunk. Az egyik ilyen pelda az AIDS. Meg a narkosok kozott is tabu, kerult tema. Ha megis szoba jon, igyekeznek elharftani a kerdeseket. Egyik ismerdsom, aki a berlini AIDSHilfe munkatarsa, olyan nezetet vail, hogy a HIV-teszt teljesen fdlosleges. Amennyiben az eredmeny pozitfv, sulyos lelki trauma a kbvetkezmeny, amennyiben negatfv, nem jelent biztonsagot, hiszen a lappangasi idd hosszu, neha evekig eltarthat. Az AIDS kerdesenek megkerulese, elhallgatasa csendes osszeeskuvesnek is nevezhetd. Erthetd ez ugy is, hogy tetszoleges beszelgeteseken a vitapartnerek kithrnek a tema eldl, anelkijl, hogy ezt tudatositanak, s annak dacara, hogy a problema nagyon sulyos. Ugy velem, az embereknek a szexualis kapcsolatok soran ugy kellene viselkedniuk, mintha HI V-pozitivak lennenek, meg akkor is, ha tesztjuk negativ volt, vagy nem voltak kivizsgalason. Az egyen szempontjabol a teszt nem old meg semmit, epidemologiai szempontbol viszont nagy jelentosege van. A gyakorlatban is minden drogbetegnek lehetosdge van az ingyenes HIV-tesztre. Valosagban nagyon kevesen elnek vele. Arra a kerdesre, mennyi a drogfuggo Pozsonyban, vagy az AIDS-beteg Szlovakiaban, nem tudnek felelosseggel valaszolni. A drogfugmert a betegek sokkal korabban jelentkeznek az orvosnal. Nyil vanvalova valt ugyanis, hogy sem az anyagi helyzet, sem a csalad nyomasa nem elegendo motivacio a tartos absztinencia eldresehez. Masfelol az a teny, hogy klienseink kozott nincsenek HIV- pozitivak vagy az, hogy vannak a vilagban olyanok, akik hosszu evek ota heroinelvezok es meg mindig elnek, csak a drogfogyasztok kifogasa. A heroin a HIV-hez hasonloan az immunitast veszelyezteti anelkul, hogy az illeto fertdzott lenne. Ezert sok narkos nehany ev utan olyan banalis betegsegekbe hal bele, mint az influenza, meg akkor is, ha nem volt HlV-fertdzott. A heroinistaknal sokkal gyakoribb a tbc, az intravenasan narkbzok kozt sokan szerumhepatitiszben szenvednek — mindketto nagyon komoly beteqseq. (folytatjuk) gok kozul kevesen igenyelnek egeszsegugyi ellatast, s akik megis igdnybe veszik, nem rendelkeznek megfelelo eredmenyekkel. Pacienseim kozul eddig mindannyian HI V-negativak voltak. Ez nem jelenti azt, hogy iddkozben nem fertozodtek meg a virussal. A tanulmdnyok megszakitdsa, a munkahely elvesztese, a csalad, a szocialis biztonsag felbomlasa es az anyagi osszeomlas automatikus kovetkezmdnye a narkomanianak. Nem egy milliomos esete ismert, aki a drog miatt vdlt koldussd. Nalunk is... Ma meg iigyfeleink nagy resze nem azert jelenik meg a kozpontban, mert egeszsegi allapota kenyszerftette ra, hanem azert, mert a hozzatartozdk kertek. A masik az anyagi ok, ami miatt „szfvesen kiszallnanak" belole. Mig Franciaorszagban a drogf uggok nagyjabol harom ev mulva kerul nek eldszor kapcsolatba az egeszsegiigyi intezmennyel, addig Szlovakiaban ez az ido lenyegesen rovidebb, alig hat honap. Ennek magyarazata az anyagi helyzet, a mi anyagi lehetosegeink sokkal kisebbek, mint a franciake. Klinikai tapasztalataink szerint nem helytallo az a nezet, hogy sikeresebbek lehetunk a drogfuggoseg kezeleseben, A nevetes es az ezzel kapcsolatos humor a kellemes es kivanatos emberi dolgok koze tartozik. Az ember eleteben mar a szuletestol kezdve fontos szerepet tolt be e „tevekenyseg“, mely az egyent vegigkiseri egy eleten at. A humort tobbnyire mindenki elvezi es kedveli, felismerik es elismerik annak potolhatatlansagat az emberek kbzotti kapcsolatok minden teren. Az alapvetd emberi viselkedesformak kozott talalhato, amit mindannyian tudunk es erezunk. A humort rendszerint nevetes, mosolygas kiseri, bppen ezhrt a ket fogalmat osszekapcsolhatjuk. A nevetes mindenkindl —- egyenisegtol, helyzettol stb. fuggoen — mdskent nyilvanul meg. Lehet eros, gyenge, mersekelt, de lehet tiltott, eroltetett es termeszetes, csoportos es egyeni, es meg sorolhatnank tovabb a jellemzoket. A nevetes mellett gyakran hasznhljuk a mosolyog szot is, amely ha nem is olyan eras, energikus megnyilvanulds, mint a nevetes, de nem jelenti azt, hogy a mosoly bsszehasonlithatdan gyengebb erzelemnek felei meg. A nevetes gyakran alakulhat 6s mehet at mosolyba, gyakran egy mosoly is elegendd, amikor a nevetes helyenvalo lenne. Gyakoriak az olyan helyzetek is, amelyekben mosoly jelentkezik, ugyanakkora neveths szokatlan es nem odaillo. Neha olyan helyzetek is elbadodhatnak, amelyekben az intenziv mosoly nem csap at nevetesbe. A nevetes ds a mosoly eltero, de ugyanakkor nem fuggetlen megnyilvanulas. A mosolyt teki nthetju k a neveths egyik elemenek is. Mindennapi tapasztalataink alapjan serkento hatasu lehet masok nevetesenek latvanya vagy hangja. Konnyebben mosolyra derulunk, ha egy olyan tarsasagba kerulunk, ahol a jokedv, nevetes uralkodik, mint az olyanban, ahol mar a belepeskor szigort, egy bizonyos lepestdvolsagot ereztetnek velunk. A nevetes felszabadultsdgot hoz magaval, kiszabadit bennunket a lehangoltsagbol. Mondhatnank azt is, hogy a nevethsnek ketsegtelenul valamifele katartikus (megtisztito) hatasa van. Utana valahogyan jobban erezzuk magunkat, fellazulunk, elernyedunk. Az olyan emberek, akik szeretnek nevetni, viccelbdni, altalaban a veluk azonos hangulatuak tarsashgat keresik. Kozismerten, ha valaki jo humordrzhket emlegetik, akkor ket dologra is gondolhatnak. Egyrhszt arra utalnak, hogy a kdrdeses illeto szereti es megerti a humort vagy bizonyos fajtajdt. Mdsreszt e kifejezes hasznalataval arra celoznak, hogy a szembly maga is hajlamos viccelbdhsre, szeret vicceket meselni vagy trefalkozo kedvu. De nem szabad megfeledkeznunk a viccelodes agresszfv tartalmarbl sem, amikor valaki a viccet hasznalja fel masok bosszantasara, mergesitesere. Az ilyenfajta „ugratas“ sokszor nagyon rosszul sulhet el. De gyakran kerulunk olyan helyzetekbe is, amikor egy humoros elbeszdlds alapjdn akaratunktbl fuggetlenul bantjuk meg az illetot, aki viszont tragikusnak, sertonek veli azt. A mindig rosszkedvu emberek, akiknek mosoly csak nagyon ritkan jelenik meg az arcukon, pesszimistabbak, es ebbol kifolyolag nehezebben oldjhk meg a mindennapi problemakat is, mert azokat felnagyitjdk, komolyan veszik. A nevetes es humor jotekony hatdsat a lelki problemdk gybgyitasanal sikeresen alkalmazzak. KOLES ELEONORA pszicholbgus Dr. Lubomfr Okruhlica rovata