Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-06-04 / 11. szám

Hany gyermek dolgozik? Az UNICEF idei munkdjdrol Az UNICEF Szlovakiai Bizottsaga 1993- tol mukodik. Az ENSZ Gyermektamoga­­tasi Alapjanak onallo munkahelyet ke­­pezi. A Gyermektamogatasi Alap 1946- tol fejt ki komoly tevekenyseget a gyermekek erdekeben. A multban min­­dig ott lepett fel, ahol a gyermekek ar­­tatlanul szenvedtek a haboruk, a terme­­szeti katasztrofak, a szegenyseg, ehseg kovetkezteben. Munkajanak eredme­­nyei mara csodalatra meltoak: a meg­­mentett gyermekeletek millioi, az elet­­korulmenyek radikalis javitasa, a muvelt­­seg magasabb szi ntjenek biztositasa, a veszelyes gyermekbetegsegek elharita­­sa stb. Nemes kuldetese minden gyer­­mekre egyarant iranyul, s az UNICEF Gyermekek jogairol szolo egyezmenye­­bol indul ki. Jelen volt e nemzetkozi jo­­gi norma megalakulasanal, amely az ENSZ Kozgyulese altal valo jovahagya­­sa ota, tehat 1989 ota, a vilagon a leg­szelesebb korben alkalmazott nemzet­­kozi jogi dokumentum lett. Az UNICEF az iden a gyermekeket erin­­to kerdesek sokasagabol elsosorban a gyermekek foglalkoztatasat, vagyis a gyermekek altal vegzett munka kerde­­set emeli ki gazdag tevekenysegebol. Foleg a munka gyermekekre nezve leg­­veszelyesebb formait kutatja, amelyek a gyermekek testi es lelki egeszseget es fejlodeset egyarant veszelyeztetik. Ez­­zel a kerdessel foglalkozik az UNICEF idei nagyszabasu kiadvanya is (The State Of The Children). Az emlitett ker­­deskor a fo temaja ket idei nemzetkozi konferencianak is. Az egyikre februar­­ban kerult sor Amszterdamban, a ma­­sikat oktoberre hivjak ossze Oszloban. Az amszterdami konferencian sikerult osszegezni azokat a tapasztalatokat, amelyek sikeresen alkalmazhatok a gyermekek dolgoztatasanak megszun­­teteseben. A fo temahoz Carol Bellamy, az UNICEF elnoke is hozzaszolt. A kon­­ferencia hatarozatai kepezik majd az oszloi talalkozo tanacskozasanak alap­­jat. A vilag gyermekeinek helyzete A gyermekekrol szolo emlitett kiadvany a gyermekek altal vegzett munka kerde­­set tarja fel, elemzi aktualitasat, kovet­­kezmenyeit, elharitasanak lehetseges modjait, kblcsbnos osszefonodasat a szegenyseggel es a muvelodesi leheto­­segekkel. A kiadvany bemutatasa kapcsan Amsz­terdamban Carol Bellamy a gyermekek dolgoztatasat az emberi jogok sulyos megsertesenek nevezte, amely ellen a vilagnak legalabb olyan hatarozottsag­­gal kell fellepnie, mint annak idejen a rabszolgasag ellen, mint eleve elfogad­­hatatlan es elitelendo dolog ellen. A ki­­advanybol kitunik, hogy a fejlddo orsza­­gokban a gyermekek egynegyede rend­­szeresen dolgozik. Az UNICEF alapveto kovetelmenye, hogy azonnal szunjon meg a gyerme­keket veszelyezteto es kizsakmanyolo munka. A gyermekek dolgoztatasa a ci­­vilizacio ellen elkovetett sulyos bun. Az UNICEF koveteli, hogy a gyermekek dolgoztatasa elleni hare egyszerre tobb vonalon folyjon. Elsosorban a gyerme­kek, mint emberi lenyek erdekeit kel fi­­gyelembe venni, s nem szabad a gyer­mekeket munkaerokent kezelni. Azon­nal meg kell szuntetni a legveszelyesebb munkakat, melyek kozott elsosorban a kenyszermunkat es a prostitucidt tartjuk szamon. Ki kell emelni azokat a gyerme­keket, akik mar sajat bbrukon tapasztal - tak ezek keseru kovetkezmenyeit, spe­cials intezetek segitsegevel kell oket re­­habilitalni es tovabb vedeni. Azokra a gyerekekre is nagy figyelmet kell fordf­­tani, akiket nem lehet azonnal kiemelni a munkavegzes kotelezettsege alol. A kiadvany hangsulyozza a gyermekek muvelodesi lehetosegeinek es foglalkoz­­tatasanak kapcsolatat. Arra figyelmez­­tet, hogy az iskolai kotelezettseg szigo­­ritasa csokkenti a dolgozo gyermekek letszamat, s a jovdben a munkanelkuli fiatalok szamat is kedvezoen befolyasol - ja. Minel tovabb tart es minel magasabb szinvonalu az oktatas, annal kisebb a valoszinusege, hogy a gyermek keny­­szermunkara keruljon. Teves elkepzelesek A gyermekek foglalkoztatasanak kerde­­sevel kapcsolatban tobb teves felteves letezik. Az elso az a meggydzodes, hogy csak a fejlddo orszagokban dol­­goznaka gyerekek. A valosagban azon­­ban minden orszagban, a leggazda­­gabbakban is elofordul a gyermekmun­­ka problemaja. Nagy-Britaniaban peldaul 15—26 szazalekra beesulik a ti­­zenegy eves gyermekek foglalkoztata­sat. Az sem helytallo nezet, hogy a sze­genyseg termeszetes velejaroja a gyer­mekek dolgoztatasa. Erre minden esetben a nyereseg erdekeben kerul sor. Termeszetesen, a munkaltatok nye­­resegerol van szo, akik visszaelnek a gyermekek nyomorusagaval, s alkal­­mazasukkal torvenyt szegnek. A sze­genyseg eppen a gyermekmunka meg­­szuntetesevel csokkenhetne. Az is teves felfogas, hogy foleg az exportiparban al­­kalmaznak gyermekeket. A valosagban a dolgozo gyermekeknek esupan az 5 szazalekat foglalkoztatjak az export­­agazatokban. Tobbsegukfarmokon, ul­­tetvenyeken vagy a haztartason belul dolgozik. Mar csaknem minden orszagban ratifi­­kaltak a Gyermekek jogairol szolo egyezmenyt, melynek 32. fejezete arrol szol, hogy az egyes kormanyok meg­­szabjak az orszagukban ervenyes kor­­hatart, amely alatt nem szabad a gyer­mekeket munkara alkalmazni. Joguk van a gondtalan gyermekkorra A legfrissebb adatok szerint a fejlddo or­szagokban 250 millio 5 es 14 ev kozot­­ti gyermek dolgozik. Ezek kozul 120 millio teljes, 130 millio pedig reszleges munkaidoben. A dolgozo gyermekek tobbsege Azsiaban el, korulbelul 153 millio. Afrikaban 80 milliora beesulik a dolgozo gyermekek szamat. Del-Ame­­rikaban 17,5 milliora sikerult csokkente­­ni letszamukat. Nalunk is vannak dolgozo gyermekek. Gyakran talalkozunk veluk az utcan, vendeglokben vagy masutt, ahol pelda­ul viragot arulnak vagy koldulnak. Nem­­egyszer deleldttonkent, amikor iskola­­ban kellene lenniiik, vagy az esti, sot ej­­szakai orakban. A pszichoszociaiis es a fizikai letet fe­­nyegeto veszelyek kozul a legszdrnyubb a kereskedelmi celu gyermekprostitucio. Sok esetben a rabszolgasag kdnyorte­­len formajarol van szo. A gyerekeket szo szerint eladjak, a nyereseg targyat ke­pezik, hogy igy tor lesszek szuleik ados­­sagat. Gyakori a haztartasokban dolgozo gyer­mekek esete. Az ily modon dolgoztatott gyermekek 90 szazaleka leanygyer­­mek, akiket a hazimunkan kivul csalad­­tagjaik szexualis kapcsolatra is kenysze­­ritenek. A lanyok rendszerint tobb orat dolgoznak, mint a fiuk, megtagadjakto­­luk a muvelodes lehetosegeit, es sulyos rizikonak vannak kiteve. Az UNICEF otveneves tapasztalatait hasznalja fel a gyermekmunka elleni harcban. Tudatositanunk kel azonban, hogy a kerdes megoldasa elsosorban az egyes kormanyok hozzaallasatol fugg. Sok mulik azon, milyen intezkedeseket foganatosi'tanak ezzel kapcsolatban, s hogy teljesitik azokat. FIALA ILONA A szerzo felvetelei Joguk van jatszani Az ilyen jellegu munkak mifelenk is gyakoriak

Next

/
Oldalképek
Tartalom