Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-05-21 / 10. szám

[DGWaOaODTO = .52^ J J <J 1J JJ JJ 14 Sokkal konnyebb abbahagyni a drog hasznalatat, mint allandoan ellenallni a kisertesnek, amely a drog elvezetere csdbit ujra es ujra. A detoxifikacionak melyik mod­­jat kell valasztani? Ha kizartuk az elobb mar vesze­­lyesnek minosi'tett ondetoxifikaciot, az ambulans es korhazi kezeles kozt le­­het valasztani. Mindkettonek van elo­­nye es hatranya. Egyertelmuen egyik sem jobb vagy rosszabb. A korhazi detoxif i kacio eldnye a drogtol valo jobb izolalhatosag. Ami viszont egyfelol elony, masfelol a legnagyobb hatranyt jelentheti. Mfg az ambulans modszer­­nel nyitott, nem vedett kornyezetben kell megtanulni drog nelkul elni, addig a korhazi kezelesnel mint az uveghazi noveny, elzarva el a paciens. Ez a teny negativan befolyasolhatja a korhaz el­­hagyasa utani idoszakot. Az atmenet­­re valo felkeszites jelenti a terapeutak legnagyobb gondjat. Raadasul: az am­bulans modszer jobban fel tudja mer­­ni az elhatarozas valos erejet. Ha viszont a narkos elhagyatottan, vagy mas narkosokkal el kozbs haztar­­tasban, akkor egyertelmuen a korhazi detoxifikaciot kell elonyben reszesite­­ni, es mar a kezeles soran el kell kez­­deni ama problema megoldast, hova jut a paciens kezeles utan. Amennyiben ugyanabba a kornyezetbe, amelyben addig elt, az az absztinencia vegenek kezdetet jelenti. Korhazi detoxifikaciora szorulnak azok, akik valamilyen komoly testi be­­tegsegben szenvednek. A detoxifikalas soran allapotuk ugyanis lenyegesen sulyosbodhat. Klienseink tobbsege sza­­mara a meglevo csaladi tamaszt es a fiatal korral jaro jo egeszsegi allapot mi­­att, az ambulans detoxifikalas a leg­­megfelelobb. Az ambulans kezelest azoknak ajan­­lom, akik nem szenvednek egyeb be­­tegsegben, es jo a csaladi hatteruk. Ezek elsosorban a gyerekek es a fia­­talkoruak. Azok, akiknek jo a csaladi hatteruk, nem szenvednek semmilyen beteg­­segben, megis a korhazi kezelest va­­lasztjak, gyanusak. Kerdes, nem me­­nekules-e szamukra a korhazi kezeles, hogy ezzel megkonnyitsek helyzetuket. Csakhogy ez nem indok, hiszen ahhoz, hogy a drogfuggo absztinenciaja sike­­res legyen, elsosorban sajat magahoz kell kemenynek lennie, mert az allan­­do kibuvokereses eppen a fuggo vi­­szonyban levokre jellemzo, s tobbnyi­­re eppen a konnyebb ut vezet vissza a droghoz. Az absztinenciat ugyanis nem a gyogyszerek, sem nem a korhazi szemelyzet, hanem maga a paciens alakftja ki. Fizetni kell a gyogykezelest? A hazai egeszsegugy elvileg minden allampolgarnak biztositja az ingyenes gyogykezelest. Mivel mar most is letez­­nek nem allami egeszsegugyi intezme­­nyek, elofordulhat, hogy a gyogykeze­­lesert fizetni kell majd. A fizetes vagy nem fizetes kerdeset nem all szandekomban boncolgatni. Vannak pro es kontra nezetek es erve­­lesek. Bara gyogykezeles lehet ingye­nes, ez nem jelenti azt, hogy minden esetben ilyennek kell lennie. Sokan meg mindig a regi sztereotfpiakban el­­nek, es nem tudjak, hogy vannak ese­­tek, amikor a kezeles elutasithato. Ez kulfdldon mar mindennapos dolog. A terapeuta elutasitja vagy elha­­lasztja a kezelest, amennyiben a nar­kos sajat maga akarja elrendelni, mi­­kent, milyen gyogyszerekkel es mod­­szerekkel kell ot gyogyitani, es nem fogadja el a gyogykezeles alapszaba­­lyait. Keptelenseg valakit sikeresen ke­­zelni, ha a terapeuta tudja, hogy a pa­ciens altal kivant modszer nem c£lra­­vezeto vagy egyenesen artalmas. Olyan ez, mint hogyha a paciens a vak­­belgyulladasat azzal kfvanna kezeltet­­ni, hogy a sebesszel a labat simogat­­tatja. Az abszurd pelda tudatos, kliense­ink egy resze hasonloan ertelmetlen ke­­ressel fordul hozzank, hiszen a kliens nem szakember e temakorben. Ha el­­utasftjuk laikus keresuket, a kliensek meglepodnek es ingerulten reagalnak. Gyakran jelenik meg meg egy pon­­tatlan elkepzeles a kezelesrol, foleg a szolvensebb retegnel: „Elmegyunk egy nem allami intezmenybe, ahol a legjobb kezelest kapod majd. A penz nem sza­­mit, csak mielobb gydgy ultan tdrjel ha­­za. Fatylat borftunk a multra, tiszta lap­­pal kezdheted az dieted." Felelossegem teljes tudataban kije­­lentem, a drogfuggoseg eseteben ez az iizlet nem mukodik. A korhazak nem teljesitik, nem teljesithetik az automa­ta mosogep szerepet, amelybe bedob­­juk a piszkos inget es tisztan huzzuk ki belole, mint a reklamban. Kepletesen szolva, mindig lesznek foltok, amelye­­ket semmilyen korhaz vagy intezmeny nem mos ki. Rendelonket mar nem egy olyan kli­ens kereste fel, aki draga magansza­­natoriumokban kezeltette magat, Svajc­­ban, Olaszorszagban, Nemetorszag­­ban es masutt, de a droghoz visszatert. Ismetlem, a problema ott sem oldodott meg! A drogosrol es sorsarol az intez­­menyen kivuli elet hataroz. (folytatjuk) Or. Lubomi'r Okruhlica rovata Az alvas haszna A kimerultseg ellen legjobb gyogyszer az alvas. Az egeszseges feltolto alvastol legtdbbszor megoldatlan problemaink fosztanak meg, de almatlansagot okozhat: a megterhelt gyomor, az ehseg, a szomjusag, az elve­­zeti cikkek — foleg az alkohol es koffein — fogyasztasa, a zaj, a tul meleg, illetve szellozetlen helyiseg, a legszomj, gyakori vizeles stb. Sokszor a megszokott alvohely vagy halotars hianya is alvaszavarokhoz vezet. Az alvas kezdetevel sok szervmukodes „takareklangra“ all be. A testhomerseklet nehany tized fokkal esik, a leg­­zes es az erverzes lassubb lesz, a vernyomas sullyed. Erzekszerveink a kornyezetet csokkent mhrtekben esz­­lelik, az alvas soran az egesz idegrendszerunk kevesbe ingerelheto. A testunk takarekra allasa a pihenest teszi lehetove, es megovja testunk behatarolt energiatartale­­kait. Az emberek millioinak mas-mas az alvas-ebrenlet ritmu­­sa. A vilag egyes reszein peldaul a pihenes es az alvas ideje a deli orakra tevodik, es az ejszaka soran hosszabb ideig maradnak ebren. Ugyanilyen kiilonbsegek vannak ember es ember kozdtt az eletkor szerint. Tehat a he­­lyes alvasra nem adhato norma. A nyolcoras alvas szabalya hosszu tortenelmi fejlodes eredmenye. Ez a szabaly iranyitja mindennapi eletunket, ehhez igazodik az iskolai elet es munkamegosztas, va­­lamint a taplalkozasi es a piheno idoszak. Egyeni elte­­reseknek keves tere marad. Egyesek szamara ez az ido­­rend igen zavaro. Az ugynevezett esti embereket belso orajuk masfel oraval kesobb keszteti csak alvasra, es csaknem ket oraval kesobb kelnek fel, mint a reggeli t(­­pusok. Egy-ket embertipus a sajat testritmusanak meg­­felelo alvasi szokasokat igenyel. Azok a nepi bolcsesse­­gek, mint „ki koran kel, aranyat lei" vagy a rosszallo „hetalvo“ megjeloles nem tekintheto helyesnek e teren. A ket embertipus kdzti kuldnbseg testhomersekletuk alakulasa alapjan napkozben is felismerheto. Az alvas idotartama fugg a kortol is. A csecsemok egesz napjuk ketharmadat atalusszak, a kisgyermekek resze­­re 10—12 ora alvas szukseges, nagyobb gyerekeknel ez az idoszak fokozatosan 8—10 orara csokken. Kozepko­­ru felnottek nyolcoras alvassal jol megvannak. Idosebb korban az alvas idotartama tovabb csokken, es mindig rovidebb lesz, hetveneves korra az alvasigeny 5-6 ora. Nyugatato teak Citromfutea 1—3 teaskanalyni citromfulevelet kozepnagy cseszenyi forro vi'zzel felontunk. 10 percig allni hagyjuk, majd leszurjuk. Alkalmazas: A frissen elkeszitett teabol naponta tdbbszor fogyaszt­­hatunk. Levendulalevel-tea Elkeszites es alkalmazas: mint a citromfuteanal. Nyugtatotea-keverek Recept: 40 g macskagyoker, 20 g komlotermes, 15 g citromfulevel, 15 g mentalevel, 10 g narancshej. Elkeszites es alkalmazas: mint a citromfu eseteben. MEGRENDELOLAP Ezennel megrendelem az dHtsH&mJk cimu csaladi lapot. Kerem, a postautalvanyt kuldjek el cimemre: Nev: Lakhely:_________________________________ Utca: Iranyi'toszam: A megrendelo alairasa: Keltezes: Elofizetesi dfj egy evre 150.-, fel evre 75.- korona. A megrendelolapot borftekban kuldje szerkesz­­tosegunk cfmere: Redakcia ELETUNK, Geologicka 21., 822 07 Bratislava

Next

/
Oldalképek
Tartalom