Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-21 / 10. szám
Masutt mar irtam rola, hogy a Magyar Koalfcio politikusai hibat kovetnek el, amikor a mostani vilagot ugy tuntetik tel, mintha koru lottiink mindenutt keken ragyogna az eg, fenyesen sutne a nap, csupan fblottunk, Szlovakia felett lebegne egy tenyernyi felho, amely eltakarja elolu n k a napot. A dolgok valod i allasa azonban egeszen mast mutat. A vilag ugyei nagyon is osszekuszalodtak, rendezetlenek, illetve rendezesre varnak. Tovabbra is elsod leges problema a szegenyseg. MiIlioknak bizonytalan a mindennapi kenyeruk, ezrek halnak ehen, es orszagnyi tomegeknek semmi remenyuk sines, hogy valaha is munkahoz jutnak. A kapitalizmus, sajnos, ez alatt a negyven ev alatt sem valtozott joleti tarsadalomma, ami'g mi a jatekteren ki'viil voltunk. Nem szuntek meg a szigoru erdekek alapjan folytatott haboruk, es a vilag olyan bajaira sem sikerult gyogyi'rt talalni, mint amilyen a nacionalizmus, vallasi elfogultsag, terrorizmus, bunozes stb. Nem sorolom, hiszen az elmult evekben mi is belekostoltu nk sok mindenbe, reszei lettunk a vilagnak, reszesei a vilag dolgainak. Ezt erzekelteti az a hi'radas is, amelyet a Pravda 1997. majus 2-an megjelent szamaban egyik irasaban olvastam Vladimir Jancura to 11 abo I. A hiradas egy, a maga modjan erdekes konyvet ismertet, amely Osszeeskuves cimen jelent meg a Szlovak Tudomanyos Akademia Konyvkiadojanal es jelentos feltu'nest ebresztett. A konyv szerzoje Karol 0 nd rias ugyanis jeles tudos, biofizikus, aki 1988 ota kisebb megszaki'tasokkal ot evig elt az Egyesult Allamokban minttudomanyos kutato. Hivatasos kutatasai mellett elenk erdeklodest tanusitott a vi lag politika nagy osszef u ggesei irant, es ezen a teren is vizsgalodasokba kezdett. A most napvilagot latott konyv e vizsgal odasok eredmenyeit tarja elenk. Ondrias megallapftja, hogy a vilag mostani esemenyeit az ugynevezett Globalis Befektetok Koalicioja iranyftja. Ennek a koal icionak tagja a Nemzetkozi Valutaalap, a Vilagbank, a GATT, valamint az egyes orszagok nemzeti kormanyai es a magankdzen levo elektronikus hfrhalozat. „Celjuk hasonlo, mint a romai vilagbirodalom rabszolgatartoinak celja volt" — irja, aki ezutan latszolag melyrehato tortenelmi attekintest nyujt, amelyben felsorolja, hogy e meglehetosen szines osszetetelu bsszeeskuvo tarsasag legutobbi muvei koze tartozik a kommunizmus megbuktatasan kiviil az amerikai csapatok invazioja 1989 decembereben Panama ellen. Fegyveres intervenciohoz azonban csak kiveteles esetekben folyamodnak, amikor ennek vagy annak az orszagnak a kormanyat nem sikerul mas modon megpuhitani, kezes bdrannya tenniok. Be kell vallanunk, hogy mindez igy egyutt nagyon hasonlatos ahhoz, amit Lenin tanitott a kapitalizmus legfelso fokarol, az imperializmusrol, es amit a szerzo tesz, nem mas, mint ezeknek a tanoknak az applikalasa a mostani politikara. De miert folyamodik mindehhez egy neves tudos, aki raadasul nem is politolog us vagy tarsadalomkutato? Bizonyara ez a kerdes izgathatta a Pravda cikkirojat, Vladimir Jancurat is, amikor vett annyi faradsagot, es felkereste a konyv szerzojet. Arra a kerdesre, hogy miert csupan negativumokat sorol a mostani kapitalizmusrol, Ondrias igy valaszolt: „Azert, mert a mostani kapitalizmus vedelmezoinek nezeteit jol ismerik." Ezzel igy egyet kell ertenunk. Bevallasa szerint jomaga egyetlen partnak se a tagja, de egyetert azzal a torekvessel, hogy Szlovakiaban „nemzeti kapitalista" reteget kivannak teremteni, nem helyesli, hogy belepjunk a NATO-ba, viszont tamogatja, hogy az Europai Unio tagjai kozt ott legyunk. Tiltakozik az ellen, hogy nehanyan konyvet a nepszavazas propagandafuzetenek tartjak, mivel konyvet sajat koltsegein jelentette meg. Ami megis nemi ketelyt tamaszt benniink, hogy a Szlovak TudomanyosAkademia Konyvkiadojanal mit sem tudnak Ondrias konyvenek megjeleneserol, a nyelvi gondozast se ok vegeztek a keziraton, ami a szakemberek szerint meg is latszik az egesz konyvbn. De hat mindezek olyan ketelyek, amelyekre mostanaban nalunk senki se ad sokat, senki se figyel oda. Miert figyelne ra eppen az egyszeru olvaso, akinek eppoly szuksege van arra, hogy ertelmet leljen a tortenelem folyamataiban, akar a tudomanyosan kepzett koponyaknak. Foleg a varatlan nagy valtozasok zavarjak meg a tomegek tejet, s ilyenkor indul meg a nagy kereses, kutatas misztikus, sotet erok utan. Sorra jelennek meg az Ondriasehoz hasonlo, mindent megmagyarazo ideologiai fejtegetdsek is, amelyek nem masok, mint valaszok a tomegek ehes kivancsisagara. Mindez persze nem eloszor fordul eld a tortenelemben. Danilo Kis szerb iro jegyezte fel, hogy az 1917-es orosz forradalom utan a tomegesen nyugatra szbko cari tisztek mindegyikenek poggyaszaban ott volt egy konyv, amelynek talan veletlen, talan nem, ugyancsak Osszeeskuves volt a cime, es a Lenineket tamogato „sotet erok bsszeeskuveseroT' szolt. SZOKE JOZSEF O volt „ a Zsilka “ az osszes Zsilkak kozt. Nevet az alatt a bosszutol futott husz ev alatt sem sikerult az ujsagolvaso szlovakiai magyarok emlekezetebol kiradirozni, amikor 1968 utan aprohirdetesben sem jelenhetett meg az ujsagok hasabjain. Es most Zsilka Laszlo megis halott. Egyike volt azoknak a fiataloknak, akikaz 1948-atkdveto oldodasban a szlovakiai magyar ujsagirast megteremtettek. Szdndekosan irom, hogy megteremtettek, mert itt akkor, ez alatt az egtaj alatt semmifele ujrateremtesrol, folytatasrol nem lehetett szo. Es teremtes volt ez a szo valodi ertelmeben is, mert a haborut koveto szlovakiai magyar sajto valoban a semmibol teremtodott azoknak a Zsilka Ldszloknak a jovoltabol, akiket a szlovakiai magyar falvak kiildtek a fovarosba. Az Uj Szo mellekleteken megjeleno Ijjusagi Szemleben debiitd.lt, aztan csakhamar a Pionirok Lapjanak left a fbszerkesztoje, majd az Uj Szo kovetkezett. Kiizdelmes evek es emberhez meltd kuzdelmek, bator kiallasok, ordmok es keserves csalodasok kovettek egymast. 1968 uj lehetosegeket villantott fel a szlovakiai magyarsag elott. Zsilka Laszlo ekkor mar elsdrangu riportere ujsagirasunknak. Tenyfeltaro, sorsunkat, helyzetiinket elemzo irasainak igaza elott a legmakacsabb rosszindulatnak is meg kellett hajolnia. Es ez okozta a vesztet. A bosszu elol nem volt menekves. Husz ev kenyszeru, keserves hallgatas volt a biintetes. Husz ev nemasag es veszteseg. Oh, micsoda hosszu, kegyetlen husz ev volt az a ket evtized a mindig tettre kesz Zsilka Laszlonak. Bele kellett rokkannia. De mit szamitott ez, amikor jott 1989. Rehabilitaltak, es 6 ismetfelsorakozott a tevo emberek koze. Liikteto evek ezek, de Zsilka Laszlo erzi, hogy mind hatrabb szorul. Jottek a frissebb, iidebb erok, o meg „ haza “ indult jelkepesen is, valojaban is. Meg segit az Eletunk elinditdsaban, megirja sziilofaluja, Palasttortenetet, belefog sziilofoldje, az Ipoly-mente tortenetebe, de a beteg sziv mar nem birja a vagyaitol vezerelt tempot... Elment, most mar orokre, es tobbe nem ter vissza az egi mezok sose latott riportutjarol. (sz) Zsilka • • Osszeeskuves Kulturalis tarsulas alakult Majus 8-an Ipolysagon tartotta alakulo gyuleset a Szlovakiai Magyar Kulturalis Tarsulas. A gyulesen jovahagytak a tarsulas alapszabalyat, celkituzeseit es megvalasztottak a vezetoseget. A tarsulas a szlovakiai magyarok, valamint a magyar kulturalis, muveszeti es tudomanyos csoportokonkentes tomorijlese. Celja a magyar kulturalis brokseg apolasa es nepszerusitese, a magyar es a szlovak kulturalis ertekek csereje, valamint mas nemzetek kulturalis ertekeinek kozvetitese. Tevekenysegevel a szlovakiai magyarok szellemi gyarapodasat, a kdzmuvelodes sokretuseget es annak szabadsagat ki'vanja szolgalni. A vilagnezet, az alkotas es a befogadas teljes szabadsagat vallja. Szorgalmazza a hagyomanyos es az uj muvelodesi formak fejleszteset, ismeretterjeszto rendezvenyek szervezeset, kulbnbbzo szakkorok es klubok, muveszeti es nepmuveszeti egyuttesek munkajat, s minden olyan kezdemenyezest, amely a nepek baratsagat es egyuttmukodeset szolgalja. A Szlovakiai Magyar Kulturalis Tarsulas elnokeve dr. Gydrgy Istvdht valasztottak. Tiiske
