Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-21 / 10. szám
Mondhatok valamit? Ahhoz, hogy az ember a tobbiekkel tarsasviszonyban elhessen, sok-sok szab£lyt kellett alkotnia. Ezeket a szabalyokat az 6let kulbnbbzo teriiletein 6rvenyesiti. Peldaul bizonyos „tdrvenyszerus6g“ hatarozza meg, milyen alkalmakkor milyen ruhat viseljiink, torvenyek alapjan kozlekedunk, szabalyok rogzitik, mi a teendonk, ha a bankbol penzt szeretnenk kivenni. Sok szabaly tulajdonkeppen iratlan tbrveny, nem hozta letre valamilyen intezmeny, ds jovahagyasara sem keriilt sor. Megis drvdnyesek. Tudjuk, hogyan kell kommunikalni embertarsainkkal, mikent kdszdntsiik oket, hogyan szolitsuk meg, milyen modon bucsuzzunk. amikor a kommunikalok jogai ennyire kiilonboznek, pontosabban: amikor az egyik partnemek (tanulo) olyan keves joga van, mig a masiknak (tanito) aranytalanul sok. A kommunikacio formaja az oktatas soran szorosan osszefligg azzal, hogy a tanuldt tanitjak. Ha a kommunikacio szabalyai tulsagosan szigoruak, elnyomjak, visszafogotta teszik a tanulok spontan megismeresi vagyait. A gyerek olyan helyzetbe kertil, amely meroben eltero az ovodaban atelt kommunikacio szokasoktol, amikor a felnottek-A tanulora vonatkozo szabalyok Hogyan ervenyesulnek a kommunikacio folyaman A tanulo beszelhet: 1. ha szot kap A tanito engedelyezi, hogy beszelhet. A tanulo akkor sem szolalhat meg engedely nelkiil, ha senki sem beszel. 2. csak azzal, akivel meghataroztak Ahhoz beszel, aki feltette neki a kerdest vagy felszolitotta, hogy feleljen. Ez rendszerint a tanito. 3. csak arrol, amirol kerdezik A beszed temajat a tanito kerdese adja meg. 4. csupan addig, amig megengedik neki A tanito megszakithatja a beszedet, vagy felszolitja: folytassa tovabb. 5. csak a meghatarozott helyen A padban beszel; ha parancsot kap: a tabla elott. 6. allva Ezeket a szokasokat az emberek spontanul alakitottak ki, nem is tudatositottak, hogy rendszert alkottak. Ha ketten beszelgetnek, a szabaly szerint egymasnak at kell adni a szot. Eloszor az egyik beszel, majd a masik kovetkezik. Egyszerre nem beszelhetnek, mert nem ertenek meg egymast. Iratlan torveny mondja ki: ne szakitsuk felbe partneriink mondanivalojat. Ugyanis, ha gyakran „kozbevagnank“ megszakadna a kommunikacio. A beszelgetes kozben nem lehetnek hosszu sziinetek. A hallgatas tiszteletlensegre vail. (Mas kulturaju nepeknel viszont megengedett az ilyen forma. Peldaul a finnek igen hallgatagok, nalunk ez a szabaly nem letezik. A hosszabb sziinetek nem is feltiindek.) Az iskolaban nagyon erdekes szabalyok vonatkoznak a kommunikaciora. Az oktatasnak kidolgozott rendje van: a tanitonak, diaknak ezt egyarant be kell tartani. Az osztalyban harmincan vagy meg ennel is tobben vannak. Ha nem volnanak szabalyok, amelyek meghatarozzak, mikor ki beszelhet, kaosz keletkezne. A szigoruan hagyomanyos oktatas soran, amikor a tanito pontosan ugyel a szabalyokra, a kdvetkezok ervenyesulnek: Amint latjuk, ezek a szabalyok valoban szigoruak. Ha az oktatast osszehasonlitjuk az elet mas teriileteivel, csak nagyon keves olyan helyzetet talalnak, nek szabadon tehetett fel valamennyi dt erdeklo problemaval dsszefiiggo kerdeseket. Ha nagyon korlatozzuk a gyerek kommunikacios aktivitasat esetleg a tanulo fejlodokepesseget is hatraltathatjuk. Szerencsere a fent emlitett kommunikacios szabalyok csupan a valoban hagyomanyos oktatasi modra vonatkoznak. A tanitas uj modszereinel — amelyek fokozatosan ervenyesulnek iskolainkban — a helyzet ettol elter. A pedagogus megengedi a tanuloknak, hogy kerdeseket tegyenek fel, erdeklodik a nezeteik irant es a velemenyukre is kivancsi. A tanulok szabadon beszelhetnek. De egyszerre csak egyikuk beszelhet, a tobbiek hallgatjak. Ezert ervenyes, ami a cikk cimeben szerepel: a tanuloknak meg kell kerdeznie a tanitdtol: „mondhatok valamit?“ Meg kotetlenebb a legkor, ha a tanito lehetove teszi, hogy a gyerekek parban, vagy pedig 3—5 tagu csoportokban dolgozzanak. Ilyenkor altalaban koriilmenyes feladatokat oldanak meg, vagy valamilyen tervezetet dolgoznak ki. A tanito ekkor a kommunikacidjukat kevesbe iranyitja es szinte alig szol bele. A tanulok onalloan dolgoznak, es egyediil iranyitjak tevekenysegiiket, megpedig a kdlcsdnos kommunikacio segitsegevel. Az oktatas ilyen modszerei folytan a tanulonak nem kell vamia, amig a tanito szot ad neki, hogy az osztalytarsaival beszelhessen. A kommunikacio spontanul folyik es a tanulok kdlcsondsen adjak at egymasnak a szot. A gyerek ezaltal gyakrabban kezdemenyezi a kommunikaciot es a partnerenek kerdeseket tesz fel. Termeszetesen, az ilyen osztalyokban nagy az elenkseg. Es zaj is van. Ez a zaj viszont a munka velejaroja. Ha a tanulok erdekes feladatokat oldanak meg, erre osszpontositjak figyelmuket es nem zavamak. Maskor a tanulok csoportokban tevekenykednek es egymas kozott versenyeznek a legjobb, a leggyorsabb eredmenyek elereseert. A tanulok uj modon probalnak kommunikalni. Az ilyen kommunikaciora nem csupan az oktatas miatt van sziikseg. Igy fognak beszelgetni, ha felnottkent a munkahelyiikre keriilnek, ha kollektivaban kell dolgozniuk. Ezert az uj fajta kommunikacio elsajatitasanak az is a celja, hogy a gyerekeket idoben, jol felkeszitsiik az eletre. DR. PETER GAVORA, CSC (Fiala Ilona illusztracios felvetele)
