Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-05-07 / 9. szám

Em

Majus 4.

— anyak

napja

Majus 5.

— a

pragai felkeles napja Majus 7.

— Szazhetven eve sziiletett Vajda Janos kolto.

— Szazharminc eve sziiletett Wladislaw Reymont Nobel-dijas lengyel iro.

Majus 8.

— a

2. vilaghaboru befejezesenek napja

Majus 12.

— Bartfay Tibor szobraszmuvesz hetveneves.

Majus 16.

— Harminc eve halt meg

Forbath Imre kolto.

Majus 17.

— Kilencven eve sziiletett Dsida Jend erdelyi kolto, ujsagird.

Anyamnak koszonhetek mindent, ami vagyok.

(Augustinus)

Amilyen az anya, olyan a lanya.

(Talmud)

Felto anya, kinek gyermeke joga draga,

Jo szemmel sose nez a mas asszony fiara.

(Racine)

A mostohaanya semmit se szeret olyan kevesse a vilagon, mint ferje gyermekeit: minel jobban imadja ferjet, annal inkabb mostoha.

(La Bruyere)

... egy anya sem karmolja ki egy herceg szemet, amiert a lanyat szepnek talalja.

(Lessing)

Anya, anya, meg ha rossz is, megiscsak anya marad.

(Beethoven)

Kbszonto helyett

K

iilbnos, tudathasadasos korokban, mikor a nyilatkoza.tok es tettek kbzott szakadekok tatonganak, nem kapaszkodhat az ember masba, csakis magaba. Arra tamaszkodhat, amit lelkiismerete diktat. Lelkiismerete, melyet edesanyja szelid szoval ebresztgetett benne, s felton tartott eberen, tiirelemmel, kiatartoan taplalta azt, mig eleg erosnek nem talalta gyermeket ahhoz, hogy utjara engedje.

Az anyai hivatas lenyege: drokos kesziiltseg. Mert a lelki kdldokzsinor sokkal kesobb szakad el — ha elszakad valaha is — , mint az a tapinthato, valos, melynek elszaradt csonkja magatol valik le a nehany napos csecsemo testerol. A magatehetetlen kisded lekoti edesanyja minden figyelmet, testi-lelki energiajat: taplalja, tisztan tartja, becezgeti, babusgatja. A babusgato szeretet eletsziikseglet. Akinek nem jut, nem fogja tudni atadni. De csapda is egyben: ha a gyermek novekedesevel aranyosan nem valik minosegileg masfajta szeretette. Ha megmarad babusgatonak, tulajdonkeppen beszukul, tartalmatlanna valik, manirra. Majomszeretetnek nevezziik ezt, minthogy az ilyenfajta szeretet mar nem szolgalja a gyermek epiileset. Nehogy tevedes essek: nem a feltetlen szeretetrol beszelek, melyre valoban csak az edesanyak kepesek.

Ellatom, biinet megbocsatom, s dhajom nem kenyszeritem rd; de arra szoktatom fiamat, hogy azt, mit ijjufdvel titkosan tesz a tdbbi apja hata megett, 6 vallja meg.

Ki hazugsagokra kapva torbe ejteni mereszeli apjat: mennyire inkabb csap be mast!

Ugy velem: erkolcs s enyhe kez az ijjakat illobben tartja feken, mint a felelem. (...)

Magam ugy itelem, s velemenyem

eppen az: aki csak veresre hajtja vegre, mit kiszabsz, az, amig kormere nezel, addig ovatos,

de rejteken a regi rosszhoz visszater.

Akihez szelid vagy, vegzi szivbol, mit kiszabsz,

s ugyanaz lesz, allj mogotte vagy se, halakepp.

A romai Terentius irta e sorokat idoszamitasunk kezdete elott mintegy ketszaz ewel. Igy aztan talan jogosan feltetelezem, hogy a gyerekek kepmutatasa nem kizarolag mai jelenseg, hiszen Terentius meg az eredojet is feltarja: az eroszakos, parancsuralmi sziiloi viszonyulasban talalja azt. Hiszem, hogy a gyerekek szeretettel, biintetesek, ertelmetlen megvonasok, szabadsagukban valo korlatozas nelkiil nevelhetok igazan. Ezt latszik cafolni az a jelenet, melynek a minap voltam tanuja.

Esteledik. A buszra tiz-tizenket kiskamasz szall fel, nem tobbek tizennegy-tizenot evesnel, jol dltdzott, vidam fickok. Harman idosebbek, egy a nagykoru: o a vezer. Harmojukon nagy bakancs, fejiik kopaszra borotvalt. A gyerekhorda vegigjartatja szemet az utasokon. Egyikiik nyakaban nagy cimeres sal. Ez a „mama kedvence“ jol taplalt, pirospozsgas arcu, bekes tekintetii fiucska felfedezi az ajtb melletti iilesen a fiatalembert. Szol a tobbieknek. Azok osszevont szemoldokkel gyozodnek meg rola: valoban cigany. Lazas sugdolozas, szervezkedes, kesziilodes. A vezer atmegy a csuklos busz hatso reszebe, onnan iranyitja az „akcidt‘u. A kiszemelt mindebbol nem vesz eszre semmit: oldalra fordulva beszelget. Lassit a busz, megall. Most! Az egyik kiskoru borfeju megkapaszkodik az ajto melletti rudban, es bakancsa talpaval — teljes erobol — ketszer arcon rugja a fiatalembert, majd ujabb lendiiletbol meg egyszer. Rendorert kialtok, a bdrfejiiek es „tanoncaik“ leugralnak a buszrol. A szemlelteto oktatasnak vege. Az ajto bezarul. Az aldozat arcat elonti a ver. Az utasok nemak. A seriilt 0 kovetkezo megallonal lekovalyog — semmit se ert.

— Hogy erezted magad? — fogadja „cimeres“ kisfiat a mama, es meg simogatja aranyos buksijat. Nag) mar ez a fiu, onallo, megbizhato, ut jara is engedhetne. Szeretetet jutta tott neki, rajta mulik, hogyan adja to vabb. A fiu pedig elfogadja a simo gatast, s ezzel becsapja anyjat. Mos meg csak ot....

SZOKE EDH- kethetente megjelend csaladi lap.A kovetkezo szam 1997. majus 21-en jelenik meg. A cimlapon Emilia Vaculova felvetele.

Foszerkesztd: Szoke Edit

A szerkesztoseg cime: Geologicka 21., 822 07 Bratislava. Telefon/ Fax: 07/244 769.

Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97.

Terjeszti a PNS, a D. A. Czvedler Kft. - Samorin, valamint maganterjesztok.

A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek, roviditesenek jogat fenntartja, keziratot nem oriz meg es nem kiild vissza. A kozolt irasok nem feltetleniil tiikrozik a lap velemenyet.

a n n o °° °° aa _ f

AW ffilfjite