Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-05-07 / 9. szám

Het szuk esztendo utan Ipolysag hatar menti va­­ros; Ipoly volgye kultura­­lis kozpontja. Mezogazda­­sagi technikuma mar tobb evtizede kepezi a szakembereket a mezd­­gazdasag szamara. Ipara a rendszervaltas utan visszaesett, az emberek zome a mezogazdasag­­ban keres megelhetest, am kozismerten a mezd­­gazdasagi szovetkezetek­­ben sem rozsas a helyzet. Aprilis elejdn az IpolysSgi Mezogazdasagi Szovetke­­zet elnokdt, Kajtor Pal mgrnokbt kerdeztuk, mi* lyen remdnyekkel indul­­tak az ev elejen? — A hdt szuk esztendo utan el kell mondanom, hogy az 1996-os esztendo jol vegzodott. Csupan szazezer korona volt a poziti'v veg­­eredmdny, de akkor is jonak mond­­hato, mert nem adossdggal indul­­tunk az iden. Ez termeszetesen jobb munkakedvet es elvardsokat is je­­lentett. — Hogy allnak a tavaszi mezei munkakkal? — A szantassal nem voltak gond­­jaink. Jelenleg a repafoldeken a talajelokeszites folyik vegyszere­­zessel es vetik a tavasziakat. Tavaly aprilis elejen mindezt nem mond­­hattuk volna el, mert viz alatt allt a hatar, ezert nagy kesessel indul­­tunk... — Hany hektaron gazdalkod­­nak? — Ipolysag katasztralis terulete kicsi, de a szovetkezethez tarsulo Pereszleny es Ipolyvisk hataraival osszesen 2345 hektaron gazdalko­­dunk, ebbol a szantok 1906 hektart, a legelok 412 hektart tesznek ki, es 27 hektarnyi szoldt is muvelunk. A gabonafelekbol ezerhat hektdrnyi buzdt es rozsot vetettunk. Oszirepcenk is van, most vetjtik a cukorrepat, s a foldben van mar szazhusz hektarnyi tavaszi £rpa is. A kesobbiek soran vetjuk majd a napraforgot, a magkukoricat, s a szazhusz hektar silokukoricat. Hu­­szonot hektaron pedig f uszerpapri­­ka-termesztest tervezunk. — Mennyire megfelelo mindeh­­hez a gepparkjuk? — Sajnos, eloregedett es elavult. Szeretnenk uj gepeket, nagy telje­­sitmenyu traktorokat, kombajno­­kat vasarolni, de az utobbi het­­nyolc evben az egy kezemen meg tudom szamolni, hany gepet vet­­tunk. Tavaly egy hasznalt gabona­­kombajnra futotta a szalmazuzoval egyutt, osszel pedig egy vetogep­re. fgy ki'nlodunk: azzal kell dolgoz­­nunk, amink van. A javitasok is na­­gyon sokba keriilnek, a regi alkat­­reszek pedig tornek, szakadnak, neha ket-harom gepbol vagyunk kenytelenek osszeallftani egy hasz­­nalhatot... Kozben megerkezett Peli Vilmos mernok, a szovetkezet agronomu­­sa es jelezte, hogy indulhatunk ha­­tarnezobe. Pereszleny tele indul­­tunk, az ut menten zoldult a vetes, megjegyeztem, hogy a szeszelyes idojaras ellenere szep az oszi buza... — Latszatra szepek a vetesek, de a szeszelyes idojarasnak koszonhe­­toen mar permeteznunk kellett a bu­­zat gombasodas ellen — mondta Peli Vilmos, az agronomus. Egy pillanatra megalltunk a cu­­korrepafold mellett, ahol a gyomir­­to permetet dolgoztak be a foldbe. Onnan aztan Ipolyvisk tele indul­tunk, a tavaszi arpa veteset megte­­kinteni. Az ipolyviski telepen Kecs­­kes Karoly mernok csatlakozott hozzank, aki agronomus letere a te­lepet is vezeti. Az omladozo istallok es hizlaldak lattan megkerdeztem, nem lenne-e celszerubb ezeket a romlasnak indult epii leteket lebon­­tani? Kerdesemet nemi hallgatas fo­­gadta, mar-mar azt hittem, hogy tarsaim nem hallottak, de aztan az elnok, Kajtor Pal megszolalt: —Valoban nem szep latvany, nd­­melyiket mar feluji'tani sem lehetne, azonban a bon­­tas is penzbe ke­­rul: emberek, ge­­pek kellenek hoz­­za — es a penz pillanatnyilag masra kell. Szeles veto­­gepjarta azarpa­­foldet, a tavaszi arpa vetese be­­fejezesehez ko­­zeledett. — Sajnos teg­­nap a vetoge­­punk meghiba­­sodott, ma delig javftottuk. Bi'zunk benne, hogyaki­­esdst pdtolni tudjuk, es mdsfdl napon belul be­­fejezzuk az arpa veteset. Aztan kovetkezhet a Melyszog du'lo — mondta Kecskes Kdroly mernok. Nehdny szot valtottunk a vetest vegzo emberekkel, aztan a szdlok tele vettiik utunkat. A szovetkezet szoldskertjeben Orlay Otto vincel­lerrel es Zlatner T/borszdldmunkas­­sal talalkoztunk. Dicsekedtek, hogy a szdlo metszeset, a venyige kihor­­dasat befejeztek, a karok, szalak lekotozese sem tart mar soka. Azon tanakodnak, hogy a sorok kozott szantani, vagy kapacsolni lenne-e celszerubb, gazdasagosabb. Vo­­rdsborszoldt termelnek, de a jo mi­­nosegu pecsenyeborokert sem kell Ipolysagon a szomszedba menni. Kajtor Pal szorgalmazza Del-Szlo­­vakia mezogazdasagi vezetoinek es szakembereinek a talalkozojat, ve­­gezettil ezzel kapcsolatban szoli­­tottam meg: — Mi volna a tervezett tanacs­­kozas celja? — A mezogazdasagi szakembe­­rek tanacskozasat—tekintetteI a je­­lenlegi helyzetre — rendki'vul lenye­­gesnek tartom. Del-Szlovakiaban evszazadok ota a fdldbol elnek az emberek, megis ezen a teruleten van a legtobb munkanelkuli. Nines egybehangolt mezogazdasagi poli­­tikank es strategiank. Az osszejove­­tel fd feladata az volna tehat, hogy keresse meg azokat a lehetosege­­ket, amelyek Del-Szlovakia mezo­­gazdasagi fejlodesehez es uj mun­­kalehetoseg megteremtesehez ve­­zetnek. Beszdlnunk kell az allami dotacios politikdrol, a falusi turiz­­musrol, valamint az okologiai, ter­­meszetvedelemi kerddsekrol is. A tanacskozas folyaman nyilvan fel­­merulnek majd egyeb kerdesek is, az elmondottakat csupan gondolat­­ebresztonek szdnom. Nezetem sze­­rint ideje volna mdr a tettek meze­­jere lepni. MOTESIKY ARPAD (a szerzo felvdtelei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom