Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-04-20 / 8. szám

Kertesznaptar Majus kozepeig I. A honap el­­so feleben mar aszta­­lunkra kerul­­hetnek a ko­­rai zoldsegfe­­lek. Szedesiik utan a meleg­­kedvelok ve­­tesehez, illet­ve kiultetesehez kell elokeszitenunk a ta­­lajt. Meg vetheto a zoldborso, retek, sargarepa, petrezselyem es a nyari fe­­jes salata. Majus elso feleben ultetjuk a babot, melynek ket valtozata van, a bo­­kor-, illetve a karosbab. A bab hoigenyes noveny: 22 C-foknal jol fejlodik, de en­­nel nagyobb meleget is kibi'r. A hidegre viszont erzekeny, 0 C-fok korul kipusz­­tul. Ugyanoda ketszer babot ne ves­­siink, mert a betegsegekre fokozottan hajlamossa valik. A hazi kertekben mod­­felett jol ervenyesiil a csemege- es a pat­­togatni valo kukorica. A csemegekuko­­rica rovid tenyeszideje lehetove teszi, hogy eld- vagy utdtermenykent, illetve koztesnbvenykent termeljuk. Majusban a nyari, vagy az oszi kaposz­­tafeleket is vegleges helyre ultethetjiik. A folyamatos ellatas erdekeben meg kelkaposztates karalabetis ultethetunk. A marcius vegen vetett bimboskela ho­­nap kozepen lesz kiultetesre alkalmas. Az iiveghazakban es a foliasatrakban hajtatott paprikat, paradicsomotes sala­­tauborkat rendszeresen bntozzuk, s koz­­ben ne feledkezzlink meg a novenyek egeszsegi allapotarol, a talaj lazftasarol es gyomtalanitasardl, a hajtatohazak szellozteteserol sem. A hajtatott paradi­­csomnal egy fohajtast nevelunk, a tob­­bit mindjart a megjelenese utan eltavo­­litjuk. A hajtatott salatauborkanal az el­­so oldalhajtast kell eltavolitani. II. A gyumdlcsosben az ujonnan kiulte­­tett faknal is mar most szabalyozzuk a vesszok f ejlodeset. A felesleges hajtaso­­kat tobol kicsfpjuk. A lisztharmat elso fel­­lepesenek jelei — az alma levelzeten ki­­alakult lisztes bevonat formajaban — is ilyenkor jelennek meg. Rendszeres vegy­­szeres kezelesre van tehat szukseg, amelyet felvaltva, 2—3 hetes iddkbzon­­kent — nedvesitoszer hozzaadasaval — Fundazoha\, Afuganna\, Rubiganna\, Thiovifia\, Topsin-M 70 WP-vel vegzunk. A varasodds inkabb csak tartdsan csa­­padekos idojaraskor lep fel, es elsosor­­ban a Starking-feleket es a Golden Delicioust karosi'tja. Az egyeb kartevok kozul ilyenkor lepnek fel a levdltetvek, az araszoldk, s gyakran mar a takdcs­­atkak es a lombos-fehdrmoly is. A ne­­vezett kartevok ellen BI-58 EC, Dimecron 50, Sumithion 50 EC, Ultracid 40 EC (50 WP) vedekezhetunk. III. A szoloben amikor a hajtasok mar el­­erik a 5—20 cm-es hosszusagot es a furt­­kepzodmenyek mar jol latszanak, feltet­lenul vegezzuk el a hajtasvalogatast. A folbsleges hajtasok eltavolftasaval nem­­csak optimalissa tehetjuk a tokek terhe­­leset, hanem kijavithatjuk a metszesi hi­­bakat is, a szellosebb tokeket konnyebb A karosbab vetese elott keszi'tsijk el a tamasztekot is, a ket-harom meteres ka­­rokat nyeregtetoszeruen vagy gula alak­­ban helyezhetjuk el. Az egyes karok ko­­zott 70-80 cm tavolsagot hagyjunk, mindegyik tovebe harom feszek magot vessunk, harom-harom maggal. A ve­­tes melysege kdzepkdtott talajon 3-4, la­­za talajon pedig 5-6 cm legyen. permetezni, s a permetle a toke belso re­­szeiben is akadalytalanul behatolhat. A szellosebb lombozat folytan tobb napfeny eri a szdlot, a furtok szebben szfnezod­­nek, magasabb cukorfokuak lesznek, a termesmennyiseg pedig 10—15 szaza­­lekkal nohet. A fagykart szenvedett tokek fejlodeset nyomelemeket is tartalmazo lombtra­­gya-keszftmenyek felhasznalasaval se­­gfthetjuk eld. Ha a lombozat a kezeles nyoman megerdsodik, kevesbe fertozik a betegsegek, s elejet vesszijk a tap­­anyagellatas zavaraira utalo hianybe­­tegsegeknek is. A lombtragya-keszitme­­nyek kozul eldnyosen hasznalhato a Mikrola, a Vegaflor, a Harmavit vagy a Wuxal 0,2 szazalekos oldata. Az uj es a fiatal szolok is igenylik a gon­­doskodast! Az 1 -2 eves tokek ugyanis na­­gyon erzekenyek a homerseklet-inga­­dozasra es a szarazsagra. A fagykart szenvedett fiatal tokeken visszametszes­­sel segfthetunk, s a novekedes serken­­tesere a nyar folyaman legalabb 2-3-szor permetezzunk Wuxal­lombtragyazoszerrel. Aszalyos idoben meghalaljak az dntozest. Legcelszerubb, ha ket sekely barazdat huzzunk a tokek mellett, es ezekben csorgedeztetjuk ve­gig a vizet. Egy alkalommal egy tokere kb. 30—35 liter vizet bocsatunk. Meleg napokon — a vfzveszteseg csokkentese erdekeben—csak koran reggel vagy es­­te dntozzunk. Pincenk levegojenek felmelegedese elott — majus elejen — vegezzuk el az ujabb borfejtest es gyengen (100 literenkent 1 dkg borkent hasznalva) kenezzuk azt. Kethetente ellenorizzuk a terfogatvalto­­zast, s a kiterjedo borbol lopdval vagy gu­­micsovel szi'vjuk le a szukseges mennyi­­seget. A hordodugot lazan vagy forditva helyezzuk az akonanyilasba. IV. A honap elso heteben kiultethetjuk er­­kelyladainkba a muskatlit. Jo, ha a lada aljara, a cserepbe kavicsot, perlitet vagy tozeget helyezunk. Ezzel biztosftjuk a gyokerek levegozeset, a viz elvezeteset. Folytassuk a gladiolusz, dalia, kanna, tu­­barozsa, Amaryllis-hibridek es egyeb gumosok kiulteteset. Ezeket a novenye­­ket ne az elozo evi termohelyre ultessuk. A gumorothadast gyakorlatilag megeloz­­hetjiik, ha a gumokat a Fundazol WP 0,2 %-os oldataba martjuk. CSIBA LASZLO Hem jogos? Az utdbbi iddben sok szd esik a nemzetisdgek nyelvdnek hasznalata­­r6l. Felmerait szuksdges-e a nyelv­­torvdnyt modositani, vagy kiilon tbr­­vdnyt kell erre vonatkozdlag elfogad­­ni. Azt is mdrlegelik: eldgsdges az a szdmos — egyesek szerint 35, md­­sok szerint 15, vagy esetleg csupdn ndhdny tdrvdny 6s mds jogi norma a hivatalos erintkezdsben, amelyek a nemzetisegek nyelvdnek hasznalata­­ra vonatkoznak? Megkdrtuk jogi szakdrtonket, nyujtson 6ttekint6$t az olvasdknak arrol, hany jogszabdly drinti a nemzetisdgi nyeivek haszna­­latdt a jelenleg 6rv6nyben Idvo jog* szabalyok szerint. A nemzeti kisebbsegek es etnikai cso­­portok jogi helyzetet alapvetden a Szlo­­vak Koztarsasag Alkotmanya szaba­­lyozza. Ez kimondja a nemzetisegi nyei­vek hasznalatanak jogat a kozeletben (34. cikkely). Altalanos elv: az dsszes, az Alkotmany­­tol alacsonyabb rangu jogi norma ossz­­hangban legyen az Alkotmannyal. Amennyiben ez bizonyos jogi norma eseteben elofordulna, az ilyen torveny vagy alacsonyabb jogi rendelet alkot­­manyellenes 6s mint ilyen, drvenyte­­len. Harom nemzetkdzi egyezmeny garan­­talja a nemzetisegek, illetve a nemzeti kisebbsegek valamint az etnika csopor­­tok nyelvhasznalatat. Ezek a kovetke­­zok: — Nemzetkdzi egyezmeny a faji megku­­lonbdztetes minden formajanak felsza­­molasarol, amelyet nalunk az 1974-ben kiadott kulugyminiszteri rendelettel a torvenytarban 95-os szam alatt hirdet­­tek ki, miutan az egyezmenyt a parla­ment elfogadta. — A polgari es politikai jogokrol szolo nemzetkdzi egyezmeny, valamint a gaz­­dasagi, szocialis ds kulturalis jogokrol szolo nemzetkdzi egyezmeny, amelyet ezek ratifikacioja utan 1976-ban kul­ugyminiszteri rendelettel 120-as szam alatt tettek kozze. — Polgari perrendtartas—az 1963. evi 99. szamu torveny 18. paragrafusa. — Bunteto perrendtartas—az 1961. evi 141. szamu torveny 2. paragrafusa 14. bekezdes. — Az Alkotmanybirdsagrol szolo az 1993. evi 38. szamu torveny, valamint az alkotmanybfrosagi eljarasrol szolo 1995. evi 293. szamu torveny 23. para­grafusa. — A birdsagokrol es a birakrol szolo 199 Levi 335. szdmu torveny 7. paragra­­fusdnak 3. bekezde­se. ... — A hadkdtelessdgrdl szdld 1996. evi 161. szdmu tdrvdny 3. paragrafusdnak 1.bekezdese. —Apolgaroktbmbruleserdl szdld 1990. evi 83. szamu tdrveny 4. paragrafusa­­nak a/ pontja. — A gyiilekezesi jogrol szdld 1990. evi 84. szamu, illetve 1990. evi 175. szamii tdrveny 10. paragrafusa 1. bekezdese a./ pontja. — A peticids jogrdl szdld 1990. evi 85. szamu tdrveny 1. paragrafusa 4. bekez­dese. — A szemelyi adatok es informacids rendszerek vedelmerdl szdld 1992. evi 256. szamu tdrveny 16. paragrafusa. —Az utd- es csaladi nevrdl szdld 1993. evi 300. szamu tdrveny 2. paragrafusa 1. bekezdese es a 14. paragrafusa. — Az anyakonyvi hivatalokrdl szdld 1994. evi 154. szamu torvdny 16. para­grafusa, 19. paragrafusa 3. es 5. bekez­­ddse. — A kozsegek megnevezeserol szdld 1994. evi 191. szamii tdrveny 1. para­grafusa 1. bekezdese. — Az altalanos- es kozepiskolak rend­­szererol szdld 1984. evi 29. szamu tdr­veny 3. paragrafusa 1. bekezdese. — Az iskolaugyi felijgyeletrdl szdld 1991. evi 293. szamu oktatasiigyi miniszteri rendelet 6. paragrafusa 1. bekezdese e/ pontja. — A tankonyvek es tananyagok hasz­­nalatardl szdld 1994. evi 282. szamu kor­­manyrendelet. — A radid- es tel evi'zid uzemeltetdserol szdld 1991. evi 468. szamu torvdny 9. paragrafusa 2. bekezddse ds a 6. para­grafusa c/ pontja. — A Szlovak T elevfzidrdl szdld 1991. evi 255. szamu tdrveny 3. paragrafusa 3. bekezdese es a 6. paragrafusa j/ pont­ja. — A Szlovak Radidrol szold 1991. evi 255. szamu torvdny 6. paragrafusa d/ pontja. — A szfnhazi tevdkenysegrol szdld 1978. evi 36. szamu tdrveny, valamint az 1989. evi 115. szamu tdrveny 31. pa­ragrafusa f/ pontja. Nem igaz az allftas, hogy a kisebbse­­gi nyeivek hasznalata nalunk nines sza­­balyozva, viszont tulzas azt allitani, hogy a nemzetiseg nyelvenek haszna­­latat nehany tiz jogi norma szabalyoz­­na. DR. GYORGY ISTVAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom