Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-04-20 / 8. szám

QffdWteoraD=saaMooD 12 Sokkal konnyebb abbahagyni a drog hasznalatat, mint allandoan ellendllni a kisertesnek, amely a drog elvezetere csabit ujra es ujra. A masodik ponthoz kapcsolodik az un. karosodas minimalizalasanak stra­­tegiaja vagy a karosodas csokkentese, amit a szakmai kozvelemeny inkabb el­­fogad. Ebben az esetben olyan segit­­segrol van szo, amikor a drogot nem vonjuk el. Mit jelent ez a segitseg? A drogbe­­teg menedeket kaphat, ha nines hoi lak­­nia, etelt kaphat, sterill tuket es fecsken­­doket hasznalhat a fertozes megeloze­­se vegett. Ebbol az okbol kapnak ingyen ovszert is. Kulfoldon az ilyen jel­­legu tevekenyseget gyakran nem alla­­mi, karitati'v intezmenyek vegzik. Ennek a megkozelitesnek a to celja a drogbe­­teg szenvedeseinek enyhi'tese, elete­­nek meghosszabbitasa, es a fertozes­­veszely kikuszdbolese. Megbizhato, komoly kulfoldi felmeresek igazoljak, hogy a sterill tu es fecskendo haszna­­lataval sikerult a narkosok koreben dt szazalekon tartani az AIDS elofordula­­sat, mi'g mas allamokban az elofordu­­las negyvenszazalekos, pl. a Foldkozi­­tenger menten elterulo allamokban. Az ilyen megkbzelitesmodnak a filo­zofiaja ertheto, de mint orvos ugy ve­­lem, a karosodas minimalizalasaval a drogbeteget nem szabaditjuk meg a drogtol. Csak arra kap lehetoseget, hogy jobban es tovabb eljen. Inkabb szocialis ellatas ez, amely a hosszan­­tarto betegsegek eseteben elfogadha­­to. VeguI is a sterill tuk biztositasa csak a megfelelo felvilagositassal egyutt hoz eredmenyt, azaz kozben az AIDS elle­­ni vedekezes mddszereirol is beszelni kell. A felvilagosito munka soran lehe­­toseg nyilik arra, hogy a drogbeteget a helyes iranyba, a gyogykezeltetes tele tereljuk. A rendszeres kapcsolat reven lehetoseg nyilik eras motivacio kialaki­­tasara, amelynek eredmenye lehet, hogy az erintett buesut akar majd ven­­ni a drogtol. Az ismeretekhez, amelyekkel egy drogbetegnek rendelkeznie kellene, hozzatartozik az is, hogy a drogokat nem szabad egymassal keverni. PI. az alkohol es a heroin egyuttes fogyasz­­tasa nagyon veszelyes. Az USA-ban, de Pozsonyban is sok ember halt mar meg igy. Mi a teendo, ha on a keze­­les mellett dont? A gyogykezeles mellett dontes alatt az bn valodi, belso donteset ertjuk. Ra kell azonban mutatnunk a problema szelesebb osszefuggeseire. Mar a leg­­elejen fontos megerteni, hogy nem rd­­vidtavu kezelesrol lesz szo, mint natha­­laz vagy torokgyulladas eseten. Az az elkepzeles is helytelen, hogy rosszabb esetben olyan ez, mint egy vakbelmu­­tet: „egykettdre tul leszek rajta“. A kemeny drogoktdl fuggo embernek tudatositania kell, hogy a kezeles tobb honapig, sot evig is eltarthat, es sok csalodassal, szenvedessel jar—ami a hozzatartozokra is vonatkozik. A keze­les nem a drogf uggosegbdl valo teljes kigyogyulast eredmenyezi, hanem olyan gyogyulast, amely altal a kliens hosszu idore, akar elete vegdig is absz­­tinens maradhat. Idealis esetben atlagos vagy atlag fe­­letti eletkort elhet meg, ami a kezelet­­len narkosnak nem sikerul het. Ezert kell ovatosnak lennunk a gyors gyogyitas­rol szdld hi'rek hallatan, melyet ilyen vagy olyan „szakember“ segitett elo. Ugyanis ilyesmi nem Idtezik. Az olyan hirek, hogy ez vagy az az enekes, aki azelott drogfuggo volt, ki­­gyogyult, nagyon felrevezeto. Nem gyogyult ki, csak jobb vagy rosszabb te­­rapian esett at. A valosag az, hogy aki mar egyszer drogfuggove valt, soha tobbe nem lesz olyan ember, mint a drog elott. Ha abba is hagyja a narko­­zast, hosszu idon at resen kell lennie, s bizonyos ertelemben jobban kell kor­­latoznia magat, mint masoknak. Ha a gyogyulas kifejezes egyaltalan helyes­­nek mondhato, akkor csak abban az er­telemben, hogy tarsadalmi es szocia­lis gyogyulast ertunk alatta. Ez azt je­­lenti, hogy az illeto drogfuggo ugyan, de nem fogyaszt kabitoszert. Munkaba lep, csaladot alapit, pozitiv, tartalmas eletet el. (folytatjuk) Az emberi agy a kiilso kbrnyezetbdl be6r­­kezo ingereket es informaciokat felveszi, at­­dolgozza, ertekeli, elraktarozza azokat, es biztositja a megfelelo reakeiokat rajuk. Egyi­­dejuleg azonban a szervezetbol drkezd in­gereket is feldolgozza, irdnyitja a kuldnbd­­zo dletfunkciokat 6s azok egyuttmukoddsdt. Parhuzamosan tehat biztositja, iranyitja 6s megszervezi a pszichikai tevdkenyseget, a viselkedest es a fiziologiai folyamatokat, amelyek viszont az alapvetd eletfunkeidkat szolgdljdk. Ldthatjuk tehdt, hogy minden in­­ger 6s hatas, amelyek az emberre hatnak, alaveti magat egyfajta 6rtelmi felmeresnek, amely iranyitja viselkedesunket is. A kuldn­­bozo erzelmi megnyilvanulasok, affektusok 6s hangulat az adott hat6sokra, 6s ingerek­­re, de fbleg a fizioldgiai reakeiokra befolyds­­sal vannak. Neha az ember sajat maga, tudatosan, dn­­kent lemond az ertelemszeru dontesekrdl es ertekelesdrol, amiteppen atel, es hagyja ma­gat aldvetni az erzelmeknek, dszlelesnek es 6lm6nyeknek. Vannak esetek, amikor az a hatas, amely az ember pszichikajara hat, olyan erovel bir, hogy az megbenitja vagy eltompitja ertelmi kontrolljat. De megtortenik az is, amikor az ember alaveti magat a felelemnek, szomo­­rusdgnak, haragnak, de ugyanugy drdmbk­­nek, Ielkesed6snek, mikdzben lelke legmd- Iy6n tudatositja, hogy a reakcio, amelyet bel­­soleg atel es amely az adott helyzetben iranyitja cselekveseit, nem felel meg annak, ami tortent, es nines is ertelme, helytelen. Mindezek a pszichikai folyamatok befolya­­soljdk az ember viselked6s6t, hatdssal van­nak a szervezet kuldnbozd fiziologiai funk­­cioira, es ezaltal tudnak kivaltani m6ly val­­tozasokat. A testi nehezsegek es zavarok tulsulyanal sok ember, aki beteges felelemben, szoron­­gdsban szenved, szakorvoshoz kerul — amig nem allapitjdk meg, hogy panaszanak lelki eredete van. A felelem, szorongas — amely nemesak az ember lelki allapotara van hatassal, hanem megzavarja a szervezet mGkod6s6t is — az alapja az un. 6rzelmi stressznek, amely fontos szerepet j6tszik az un. pszichoszomatikus betegs6gek kialaku­lasanal 6s fejlod6s6n6l. A szorongas hatasa alatt az agykereg es agyalatti strukturak szuksegteleniil nagy­m6rt6kben aktiv6l6dnak, 6s igy ezdltal va­­lojdban mukbd6sk6ptelenn6 valnak. Ez a szetszort, rendezetlen ingerultseg id6zi eld, hogy az informaciok, amelyek az agyba 6r­­keznek, elvesznek az ott kialakult „kusza­­sdgban“. Az ingerekre adott valaszok elt6r­­nek a helyes irdnybdl, „t6vutra t6rnek“, 6s ez­altal feleslegesek, zavaro hatasuak lesznek. A lelki thnyezdk tobbfelekeppen vesznek r6sz a betegsegek folyamataban. Van, ami­kor azok az eldidezoik, vagy eppen reszt vesznek azok sulyosbodasdnal, s nem utol­­s6 sorban befolydsoljdk a testi, szervi beteg­segek folyamatat. A legismertebb lelki ere­­detu betegsegek koze sorolhato az infark­­tus, a verkeringesi zavarok, cukorbetegseg es a gyomorfekely. KOLES ELEONORA pszichologus Dr. Lubomir Okruhlica rovata

Next

/
Oldalképek
Tartalom