Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-04-20 / 8. szám

„Tobb rajzlapot fogyasztott“ A kis muvesz — Gyurian Gyorgy —hatodikos. Semmiben sem kulon­­bozik a vele egykoru gyerekektol. Szeret jatszani, focizni, rajzolgatni, festegetni. Ez utobbiakat tarsainal magasabb szinten muveli. Nagyon celtudatosan kezeli az ecsetet, a ce­­ruzat es hasznalja a temperat, olaj­­festeket, s lagy akvarellek keszlilnek keze nyoman... Gyurianekhoz, Berencsre egy szombati napon kopogtattam be. A szuloket is otthon talaltam, eldszor veluk beszelgettem. • Mikor figyeltek fel Gyuri kepessegeire, tehetsegere? — Kulonosebb figyelmet nem szenteltunk annak, hogy rajzol­­gat, festeget, hiszen a gyerekek altalaban szeretnek igy foglala­­toskodni. De Gyurka fiunk egy pi­­civel tobb rajzlapot es festeket kezdett „fogyasztani“, mint Ban­­di fiunk, vagy az osztalytarsai. A tehetsegere igazan akkor lettunk figyelmesek, amikor — talan ha­­rom esztendovel ezelott — be­­mutatta a nagyszuleirol keszftett ceruzarajzokat... Az ido mulasa­­val lattuk, hogy szepen fejlodik, ezert beadtuk a kepzomuvesze­­ti tagozatra. Viszont a zene is er­­dekelte, ezert beirattuk a nyitrai muveszeti alapiskolaba is. Itt he­­gedulni tanul. • Berencsen mennyire „divatos“ a gyereket zeneisko­­laba jaratni? — Nevezhetjuk hagyomany­nak, mert Berencs kozsegben mindig jo zenekarok mukbdtek. Ilonka asszony, az edesanya folytatta: — A ket fiam kozott az a ku­­lonbseg, hogy Gyurit soha sem kell nogatni a gyakorlasra vagy arra, hogy rajzoljon es fessen. Megteszi azt magatol, de Ban­­dirol nem mondhato el mindez. Ot bizony figyelmeztetni kell, hogy a harmonika-lecket megta­­nulja, gyakoroljon es felkeszul­­ten menjen az iskolaba. Ha te­­heti, elillan itthonrol, most is a ko­­zeli palyan kergeti a labdat... Miutan a hegedu hangjai el­­halkultak, Gyurka atjott a szom­­szed szobabol, ahol kis baratja­­val jatszadozott. Tiszta, ny fit te­­kintetu fiucska. Az ujjait probaltam megfigyelni, amelyek erzekenyek a gyakorlastol. • Hol es mikor allftottak ki a kepeidet? — Eloszor az iskolankban mu­­tattak be rajzaimat. A mult esz­­tendoben a berencsi faluunnep­­seg kereteben allftottak ki alko-KONWOZON FURUGLYAS BELA konyvesboltjaban Ersekujvarott ■ Hogy juthat manapsag valaki­­nek az eszebe, hogy dppen konyves­­uzletet nyisson? Van olyan szem­­pont, amiert megdri? — Az en esetemben ugy indult az egesz, hogy a trafikjaimat a Prezat lat­­ta el magyar konyvekkel es ujsagokkal. Maga a Prezat is egy konyv- es lapke­­reskedes volt, s mivel tonkrement, ez­­zel nalam hiany keletkezett a magyar konyv- es laparusftas teren. Mentootle­­tem tamadt, es a Prezat nyakan maradt konyvekbol konyvesboltot nyitottam, amit azonnal bovftettem szlovak kony­­vekkel, ujsagokkal, divatlapokkal es egyeb kulturat szolgalo arucikkel: albu­­mokkal, fali- es asztali kalendariumok­­kal, foldgdmbdkkel, leporellokkal, level­­papfrokkal, borftekokkal, kepeslapok­­kal, noteszokkal. Nemet nyelvu, angol es cseh konyveket is beszereztem, ezt kovettek a kirakojatekok, a kijlonfele nyelvu es tematikaju lexikonok, encik­­lopediak. ■ Honnan szerzi be az drut? Mi­lyen a kapcsolata a hazai magyar konyvkiadokkal? — A magyarorszagi es a szlovak kdnyvkiadokbol a terjesztok reven jutnak el hozzam a konyvek, erdekes modon, hazai magyar kdnyvkiadokbol csupan az AB-art Konyvkiado kopogtatott be hoz­zam konyvvel vagy egyeb kiadvannyal. Pedig nalam aztan valoban sokan meg­­fordulnak az igenyes magyar konyve­­kert. ■ A vasarlok milyen mufajt keres­­nek leginkabb? —Tomegesen fogynak a szerelmes regenyek, ponyvasorozatok, az ismeret­­terjeszto, ezoterikus, misztikus, utlefro es gyermekkonyvek is. A lexikonok is gazdara talalnak. Sot, a szamftdgepek­­kel kapcsolatos szakirodalom es az or­­vosi tematikaju konyv is mindig elfogy! Alapelvem: MINDEN LEGYEN, AMI KELL! Ha friss vagy eppen nagyon is re­gen kiadott szlovak vagy magyar kony­­vet, kiadvanyt keres nalunk valaki, igyek­­szem azt is beszerezni vagy a terjesz­tok altal megrendelni. Miota az egyik vasarlonk vallasi konyv felol erdeklddott, azota katolikus, evangelikus, zsido es egyeb hittel kapcsolatos konyveket is beszereztem. Meg roma—szlovak szo­­tar is kaphato boltomban! En nem sze­­lektalok, ellenkezoleg, allandoan bovi­­tem az aruskalat. ■ Mennyire szezonalis jellegu a konyv- 6s egyeb kulturcikkek arusf­­tcisa? —Semennyire! A kijlonfele unnepek es alkalmak idejen van bizonyos fellen­­dules az eladast illetoen, de allando jelleggel vasarolnak nalunk konyveket. Mindig szerzek olyan arut, amire sziik­segiik van a diakoknak, az egyetemi hallgatoknak, a pedagogusoknak, ovo­­daknak, egeszsegugynek,. szamitdge­­pes szakembereknek, kulturbaratoknak es valahany szakbuvarnak. ■ Idei tervei? — Zenei hangkazetta, CD es videokazetta-arusitassal szeretnem bovfteni a skalat. Mi tobb, terjeszked­­ni is szandekozom az tizlettel. Ujvar­­ban vagy masutt... rovidesen kiderul. Mindenesetre varom mindazon hazai magyar konyvkiaddk jelentkezeset, akik konyveiket es egyeb kiadvanyai­­kat arusftani szeretnek uzletunkben. Erdeklodiink szepirodalmi, tortenelmi, politikai es gyermekkonyvek irant—fo­­leg hazai magyar szerzoktdl! — Cf­­munk a szerkesztosegben. ZALABAZSUZSA Toth Lehel felvetele tasaimat, amit az idei februari kiallftas kovetett Nyitran. Errol a kiallftasrol hirt adott a Szlovak Te­­levfzio is, es a musorban rajtam kiviil az egesz csaladot bemutat­­tak. • Emlekszel a nyitrai kiallf­­tasod megnyitojara? — Igen. A megnyiton en jat­­szottam hegedun, aztan besze­­det mondtak, es a latogatok ve­­gigneztek a kiallftast... • Most Pragaban, a Szlovak Kultura Hazaban nyitjak meg az ifju Gyurian Gyorgy tarla­­tat... — Pragaba negyvenot kepe­­met szallftottak el. A megnyito koncerten Bandi bcsem kfser har­­monikan. Nagyon kfvancsian var­­juk a pragai utat es magat a kial- I [fast is — mondta az ifju festd. Gyurian Gyurka a berencsi szlovak alapiskolaba jar, mert falujaban meg a hetvenes evek­­ben megszunt a magyar iskola. De magyar szulok gyermeke, to­­keletesen beszeli anyanyelvet. A teveben a nevenek elfrasa: DURIAN — ne tevesszen meg senkit, hiszen festmenyei szigno­­jan vilagosan olvashato a „Gyurian“ nev... Pragai bemutatkozasa jol sike­­rult, a gyermekfesto rnuvei irant erdeklodtek a pragaiak. MOTESIKY ARPAD (a szerzo felvetele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom