Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-20 / 8. szám
En: Nem ultem en soha bortonben. Ugyved: Nem mondtam, hogy ult a bortonben, azt mondtam, hogy bortonbuntetesre fteltek! Semmilyen mellebeszeles nem fog segiteni magan, K. ur! Szabatos valaszt kerek, igen, vagy nem! En: Nem fteltek el soha s nem ultem soha bortonben. Ugyved: Mi volt tehat az itelet a fajtalankodas elkoveteseert? En: Nem volt semmilyen itelet. Ugyved: Miert nem? En: Micsoda kerdes az, hogy miert nem? Mert nem volt semmilyen per. Ugyved: Akkor mi volt? En: Mit tudom en, hogy mi volt? Szoval, megint belebonyolodtam a vallomasomba. Hogy egesz oszinte legyek, arra voltam felkeszulve, hogy a tel-avivi orszaguton latott balesetrol fognak kihallgatni es az dneletrajzi adatokat nem is vettem szamitasba. A kozonseg ellenseges magatartasa is erosen zavart, folytonosan sugdoloztak egymas kozott, felem mutogattak es neha gunyosan mosolyogtak es ezenfelul, a kihallgatasom otodik orajaban, megjelentek a targyaloterem bejaratanal a rikkancsok es nagy hangon arusftottak az ujsagokat, amelyeknek elso oldalan hatalmas betukkel uvbltott a focim: „A vedelem: K. fiatalkoruakkal fajtalankodott!" Majd ez alatt kisebb betukkel az alcim: „K. tagad—kihallgatasa folytatodik". Varatlan gyengeseg vett erot rajtam az ujsagok lattan es nagy felelemmel gondoltam felesegemre, aki egyszeru asszony leven, nem tudja pontosan, mit jelent „a vedelem1' es meg azt hiheti, hogy a torvenyszek maga hangoztatta a fenti vadakat ellenem, jollehet, felesleges mondanom, hogy ezen vadaknak semmi komoly alapjuk nem volt. Akarhogy is legyen, a perrendtartas szabalyai ertelmeben, allnom kellett a kihallgatas kereszttiizeben, amig csak a vadlott ugyvedje le nem mond rolam. Ugyved:Vajon igaz-e, K. ur, hogy elso felesege elvalt ontol azutan, hogy bn megszbkott az orultek hazabol es a rendorseg kozbenjarasaval kenyszeritette ont arra, hogy visszaszolgaltassa csaladi ekszereit, amelyeken a jaffai zsibvasaron adott tul? Itt beavatkozott a biro es felhivta a figyelmemet, hogy nem vagyok koteles olyan kerdesekre valaszolni, amelyek csaladi bonyodalmaimat erintik. Megfontoltam a biro szavait es arra a kovetkeztetesre jutottam, hogy tenyleg nem erdemes elettarsamat az ugybe belekeverni, annal is inkabb, mert soha el nem valtam tole es csaladi eletunk mintaszerunek mondhato. Am hallgatasom csak fokozta a magas feszultseget a targyaloteremben, olyannyira, hogy egy kover no az elso sor szelen kikopott felem, megvetese jeleiil es rendreutasftattatott. Ennek ellenere, nem vesztettem el onuralmamat es nem valaszoltam az ugyved azon kerdesere sem, hogy miert szoktem meg a katonasagtol a felszabadfto haboru idejen, sot, ignoraltam tovabbi kerdeseit is, mehenkfvuli terhesseg, valamint azon vaddal kapcsolatban, hogy leanygyermekemet az agyhoz szoktam lancolni... Itt — a lancoknal — kfnos kis incidensre keriilt sor, amely peremnek egesz menetere ranyomta belyeget. Egy jol megtermett garazs-munkas felkelt a kozonseg soraibol es duhos karomkodas kozepette, ram vetette magat, hogy, szavai szerint, szetverje a fejemet. A rendorbk mentettek ki a kezei kozul, de nehez volna azt mondani, hogy helyzetem kedvezobbe valt volna, sot, latvan az ugyved kezeiben a tovabbi kerdesek veg nelkuli listajat, kulbnbbzo legbolkapott buneimmel kapcsolatban, varatlan szedules vett erot rajtam es uvolteni kezdtem, hogy mindent bevallok, en es csakis en vagyok a bunos a tel-avivi orszaguton elkovetett gazolasban... A biro rendreutasftott es figyelmeztetett, hogy egyelore csak a tanu volnek es kihallgatasom tovabb folytatodott. Ugyved: Vajon igaz-e, hogy egy hasonlo kozlekedesi kihagas ugyevel kapcsolatban mult ev juliusaban harom draga perzsaszonyeget kapott az egyik ismert telavivi importbrtol? En: Nem igaz. Ugyved: Azt mereszeli allftani, K., hogy nincsenek perzsaszonyegei odahaza? En: Van... Ugyved: Helyi gyartmanyuak, vagy importaltak? En: Importaltak. Ugyved: Kbszbnom! Nines tobb kerdesem!... Ezzel az ugyved a kozonseg lelkes unneplese kozepette, visszaiilt helyere es lathato megelegedessel fogadta a gratulaciokat. Ekkor mar megjelent az ujsagok masodik kiadasa a fenykepemmel a cimlapon es uj nagy cfmekkel, hogy aszongya: „A SZONYEG-BOTRANY RESZLETEI A BIROSAG ELOTT - K.: VANNAK SZONYEGEIM, DE NEM AZ IMPORTORTOL! — A VEDELEM: HAZUG, ALJAS CSIRKEFOGO!" Varatlan rosszullet vett erot rajtam es engedelyt kertem, hogy hazaterhessek, de kideriilt, hogy az ugyesznek meg van egy kerdese hozzam a tel-giborimi esettel kapcsolatban, vagyis, hogy szerintem szabalytalanul vezettek-e az autot? Mondtam, hogy igen es hazakuldtek. A torvenyszeki altiszt csempeszett ki a hatulso kijaraton at, nehogy a birosagi bejarat elott gy ulekezo, f iitykosokkel es kovekkel felfegyverkezett tomeg kezebe keruljek. Azota is bujkalok embertarsaim elol, ahogy azt a fejezet elejen emlftettem volt, es csak abban bizok, hogy az idok folyaman el fogjak felejteni felebarataim az ugyved kerdeseit. (Szkukalek Lajos rajza)
