Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-06 / 7. szám
Kertesznaptar A paradicsom, a paprika es a csemegeuborka kertunk zoldsegtermeszteseben az altaluk elfoglalt terulet nagysaga szerint a legfontosabb csoportot kepviselik. * A paradicsomot ma mar kisebb-nagyobb legteru, futheto vagy futes nelkuli foliasatrakban, vagy uveghazakban hajtatjak. Futetlen foliasatrakba valo kiultetesere — az idojarastol fuggoen — aprilis masodik feleben kerulhet sor. A legopti malisabb ultetesi tavolsag a 90 x 25 cm-es elrendezes (4.5 to/m2). A hajtatohelyiseg hofokat lehetoleg a 22 C-fok korul kell tartani. A monokulturas hajtatasban sajnos egyre inkabb szamolnunk kell a kulonbozd kbrokozok es kartevok pusztftasaval. Alabbiakban a hajtatott paradicsom leggyakoribb betegsegeit es kartevoit, zarojelben pedig a leghatekonyabb novenyvedo szereket ismertessuk: szeptorias levelfoltossag (Dithane DG, Dithane M 45, Kuprikol 50); botritiszes szar- es termesrothadas (Ronilan WG, Ronilan 50 WP, Rovral 50 WP, Rovral Flo); alternarias levelfoltossag (Rovral 50 WP, Rovral Flo); lisztharmat (Anvil 5 SC, Morestan 25 WP — ezek a molytetvek es a takacsatkak ellen is hatasosak); molytetu (Applaud 25 WP, Karate 2,5 EC, Nudrin 90 WSP, Taistar 10 EC). * A paprika mint melegigenyes zoldsegfele nagyon erzekenyen reagal kornyezetenek homerseklet-valtozasaira. A vegleges helyre ultetett palantak reszere az optimalis (20—25 C-fok) homersekletet kell megteremteni, ejszaka is 20 C-fok koruli homerseklet ajanlatos. A paradicsom es a paprika aprilis masodik feleben valo kiultetese futetlen foliasatrakban es uveghazakban bizonyos kockazattal jar, de megeri, ha biztonsagi futessel vedelmet tudunk biztositani novenyeinknek az esetleges tavaszi fagyok idejere. A paprika tenyeszteruletenek nagysagat a hajtatott fajtak novekedestipusa hatarozza meg. A kislombu, deter mi nalt fajtak suru'bben, a nagyobb lombfeluletuek pedig ritkabban ultethetdk. Alapmeretenek a 70 x 30 cm-es sor- es totavolsag tekintheto. Fobb korokozoi es kartevoi: leveltetvek (Croneton 500 EC, Drusban 4 E, Hostaquick 50 EC, Karate 2,5 EC, Lannate 90 WS stb.). A felsorolt novenyvedo szerek hajtatohelyisegekben is alkalmazhatok, s a leveltetvek mindharom valtozata — zold oszibarack-leveltetu, fekete repaleveltetu, zold burgonya-leveltetu—ellen hatasosak. Takacsatka (Danitol 5 EC, Danitol 10 EC, Mitac 20 EC, Morestan 25 WP, Omite 57 E, Rufast 15 EC stb.); molytetu (Applaud 25 WP, Isathrin 100 EC, Lannate 90 WS stb.). Az Applaud 25 WP (a paradicsom es a paprika eseteben egyarant) a hajtatohelyisegekben is alkalmazhato az uveghazi molytetu elleni vedekezesben is. * Csemegeuborka az istallotragya alakjaban kapott tapanyagot nagyon meghalalja. Az istallotragyat legcelszerubb alaptragyakent vagy tavasszal sortragyakent adagolni az uborkasorok helyen huzott barazdakba. A szerves tragyan kfvul fontos szerepet tolt be a mutragyazas is. A nitrogentartalmu mtitragyak segftik eld a hajtasok es a levelzet fejlodeset. Az uborka nitrogentartalmu mutragyakbdl kozepes mennyiseget, a foszfor- es kalitartalmuakbol pedig sokat kfvan. Termesztese tortenhet helyrevetessel, tapkockas palantazassal, illetve a helyrevetest kovetd feherfolias takarassal. A rendszeresen ismetlodd majusi fagyok erosen visszavetik vagy teljesen elpusztftjak az aprilis masodik feleben vetett es kikelt fiatal uborkat. Ez az oka, hogy az uborka vetesevel nem sietnek, megvarjak a honap veget, majus elejet, amikor a mag meg a talajban veszeli at a huvos ejszakak karos hatasat. A feherfolia viszont lehetoseget ad, hogy megvedjuk a korabbi vetesii uborkat a majusi fagyoktol, es elobbre hozzuk a szedest. A konyhakertekben ezert ajanlhato az uborka sekely barazdakba valo vetese es foliatakarasa. A barazdat ugy keszftsuk el, hogy a felso szelessege 20, a melysege pedig 10 cm legyen. Csapott vegu kapaval kihuzott barazda aljara vessuk a magot, es 2—3 cm-es foldreteggel takarjuk. E mddszernel az ikersorba vetes—foliamegtakaritas folytan — gazdasagosabb. Javasolhato sortavolsag 120+30 cm, a totavolsag pedig 15 cm, mind a salata-, mint a csemegeuborka eseteben (abrankon). Az optimalis homerseklet es a paratartalom megteremtese erdekeben a foliatakaron 2—3 cm atmeroju lyukakat szurunk, vagy olvasztunk. Az fgy elokeszftett foliat a talajhoz simftva a vetobarazdara szoritsuk, s szeleit szorosan a fbldhoz rdgzftjuk. Ha a csfrazashoz es a keleshez a talajnedvesseg nem elegendo, akkor a vetest kovetden jol beontozzuk a talajt. A foliatakarot csak akkor tavolftsuk el, ha a novenyek fejlodeset mar akadalyozza, vagy a homerseklet mar tartosan 15—20 C-fok kdzott ingadozik. Hogy a nap elso perzselo hatasat elkeruljiik, borus idoben vagy a delutani orakban emeljuk le a foliat. Az uborkat lehetoleg tamrendszeres eljarassal termesszuk. Ennek kdszonve a novenyekrol hamarabb felszarad az eso es a harmat, a vegyszeres kezeles is hatekonyabb, mert a levelek also resze igy hozzaferhetobb es egyszerubb az dntozes is. Fobb korokozoi es kartevoi: peronoszpora (Aliette, Curzate K, Kuprikol 50, Mikal M, Ridomil Plus 48 WP stb.); lisztharmat (Afugan 30 EC, Boss, Morestan 25 WP, Thiovit stb.); takacsatka (Danitol 5 EC, Danitol 10 EC, Foliatakarassal, tamrendszeren nevelt csemegeuborka (Foto: Eleonora Misechova) Mitac 20 EC, Omite 57 E, Omite 30 W stb.); molytetu (Appluad 25 WP, Karate 2,5 EC, Lannate 90 WS, Morestan 25 WP stb.); leveltetu (Bi-58 EC-Nove, Hostaquick 50 EC, Lannate 90 ES stb.). CSIBA LASZLO |jpgt Nemjogos? Sz. L. gutai olvasonk bovebb felvildgositdst ker a kozelmultban elfogadott foglalkoztatasi tdrvdnyrdl. A szlovak tdrvenyhozas 1996 decembereben fogadta el azt a torvenyt, amely szabalyozza a foglakoztatast, rendezi a munkaltatdk es munkavalla- Idk jogait es kotelessdgeit. Az a jogszabaly a Munka Torvdnykdnyve mellett lenyegbevagoan vonatkozik a lakossag foglalkoztatottsagara. A torveny alapjan letrehoztak a Nemzeti Munkahivatalt, s ennek keruleti ds jarasi hivatalait. Az eddig drvdnyben Idvo segelyezdsi rendszer helyett az un. biztositasi rendszert vezettek be. A munkavallalo szempontjabdl azert fontos ez, hogy aki nem biztosftott, az a munkahely megszundse utan nem lesz jogosult munkanelkuli segelyre. A torveny nem kotelezi az allamot a biztosftas fizetesdre, hanem bevezeti az un. biztositasi potidd kategoriat. Biztositasi potidonek szamit peldaul a katonai szolgalat, a gyerek oteves koraig szamitott ido, a tanulmanyok ideje, a gyermekgondozasi es a betegapolasi szabadsag, a betegsdg ideje, az egeszsegkarosult gyermekrol vagy magatehetetlen csaladtagrol vald gondoskodas ideje. A munkaadonak, a vallalkozoknak es a veliik egyuttmukodo szemelyeknek, valamint a munkavallaloknak kotelezo a munkanelkulisegi biztositast fizetni. Onkentesen fizethetik a biztositast a kulfdlddn munkat vallalok, a korlatolt felelossegu tarsasagok tarstulajdonosai, valamint a szovetkezetek tagjai. A munkanelkuli segellyel kapcsolatban meg kell jegyezni: a munkandlkulinek irdsban kell kervdnyeznie az illetekes munkahivatalnal, hogy vegyek nyilvantartasba. Ezt kovetoen, ha a munkahivatal het napon belui nem talal a kervdnyezonek megfelelo munkahelyet, munkanelkuli segdlyt kap, amennyiben az utolso evben legalabb 12 honapig fizette a biztositast. Idenymunka esetdn ez az ido 6 hdnapra csokken, s ebbe az idobe mindkdt esetben beszamitodik a mar emlitett biztositasi potidd is. A torveny arrol is rendelkezik, hogy palyakezdo (az iskola befejezese utan egy evig) munkanelkuli nem munkandlkuli segelyre, hanem szocialis segelyre jogosult, ha a csalad osszjdvedelme nem eri el a letminimumot. A munkanelkuli segely osszege az elso harom honapon az atlagfizetes 60 szazaleka, a kovetkezo harom hdnapra pedig 50 szazalek. Hat honapig kap munkandlkuli segdlyt az, aki kevesebb mint 15 evig volt biztosftott, 9 honapig az, akinek biztositasi ideje 15-tol 25 dvig terjed, s 12 honapig abban az esetben, ha biztositasi ido meghaladja a 25 evet. Ebbe az idobe nem szamitodik be a betegallomany es a szu- Idsi szabadsag ideje. A tamogatas ideje 3 honappal lerovidul, ha a nyilvantartott munkandlkuli az utolso munkahelyerol indokolatlanul tavozott vagy a munkaviszony fegyelmi eljarassal vagy elegtelen munkavegzes miatt azonnali hatallyal szuntette meg a munkaado. DR. GYORGY ISTVAN Aprilis vegeig
