Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-06 / 7. szám
u i1 d u I d J • j i i u J-saaMtDJ] 11 Sokkal konnyebh abbahagyni a drog hasznalatat, mint allandoan ellenallni a kisertesnek, amely a drog elvezetere csabit tijra es ujra. Van-e drtelme kdnyszeriteni valakit a gyogykezeldsre? Amennyiben a narkomania kezelese nem buncselekmennyel osszefuggo bfrosagi itelet kapcsan tortenik, nem letezik jogszabaly, amely rakenyszeri'thetne a narkost a kezelesre. A kenyszerkezelesnek amugy sines ertelme. Joi lathato ez a fiatalkoruaknal, akik szulei rendelkeznek bizonyos kenyszerito jogkorrel, de gyermekeik rendre megszoknek a kezelesrol, tobbnyire rovid idon belul ujra visszaternek a droghoz. A 15 evnel fiatalabbak szamara kotelezonek kellene lennie a gyogykezelesnek, bar az eredmenyek itt sem kielegftoek. Bar legszi'vesebben minden tovabbi merlegeles nelkiil kezukbe venneka kezdemenyezest, mert a kliens „egyedul nem tud vagy nem is akar“ donteni. Sajnos, ha maga a narkos nem akar valtoztatni a helyzeten, a hozzatartozok vajmi keveset tehetnek. Ez nemesak a hozzatartozokra, a terapeutakra is vonatkozik. A masik aprosag, amire onoket, drogbetegeket figyelmeztetem: senki sem kepes onok helyett megoldani a problemakat. Elsosorban sajat igyekezetukkel tudnak segi'teni magukon. A tobbiek csak segedek, bar nelkuluk sem sikeriilhet. Az a beteg, aki nem tudja abbahagyni a narkozast, nem harfthatja a felelosseget masra, vagy az intezmenyre, ahol „ot rosszul kezeltek". Olyan intezmeny nem letezik, ahol valakit is rabeszeltek volna az illegalis drogfogyasztasra. Tisztazni kell azonban: „Van-e olyan gyogyszer vagy modszer, amely a narkosban a a drog irdnti utalatot ebresztene fel?“ llyen csodagyogymod nem letezik, legalabbis manapsag. Ha letezne, a drogfuggoseg nem lenne akkora problema, mint amilyen. Arrol, mennyire bonyolult a fizikai korlatozas alkalmazasa az absztinencia elerese celjabol, a kbvetkezo ket pelda tanuskodik: Egy fiu, aki odabilincseltette magat a radiatorhoz, a krizis soran kiszabaditotta magat, es rohant heroint venni. Egy masik bezarkozott a 12. emeleti lakasaba, kidobta a kulcsot az ablakon, de a krizis idejen a villamhari'ton maszott le az „druert“. Ezek nem parjat ritki'to esetek, csak szemleltetik a drogfogyaszto magatartasat. Azok, akik kemeny drogokat szednek, mindezt jol ismerik. A helyzet tisztazasa utan a drogf uggoknek es hozzatartozoiknak olyan alternati'vat kell vallalniuk, amelyhez megvan az erejiik es a korulmenyeik. A drog nem ismer demokraciat, aldozatatol nap mint nap megkoveteli az ujabb adagot. Az intezkedesek megvalasztasanal tudatositani kell, hogy itt nem lehet egyezkedni, mindenki szamara elfogadhato kompromisszumot kotni abban a remenyben, hogy majd csak megszuletik a megegyezes, azaz a kecske is jollakik, es a kaposzta is megmarad. Hogy a betegnek a drogtol valo szabadulasat elosegftsiik, hatarozott szabalyok es modszerek betartasa szuksegeltetik, amelyeken nem lehet valtoztatni. Ha barmilyen konnyftes tortenik, a cel — a drogfuggoseg befolyasat a leheto legjobban csokkenteni—eltavolodik. A kisebb eredmenyek, konnyitesek a drogfogyasztashoz visszavezeto utat jelentik. A szabalyok szigorusaga attol is fiigg, mi a drogbeteg celja: 1/teljesen abba akarja hagyni, 2/csakideiglenesen, 3/nem akarja abbahagyni, csak nem szeretne HIV-fertbzbtt lenni es a leheto legtovabb szeretne tulelo lenni, 4/ nem akar semmifele valtozast, csak arra van szuksege, hogy a hozzatartozok tetot adjanak a feje foie es anyagiakat az ujabb adagokra. Ezek talan a leggyakoribb hozzaallasok, kezdjuk hat az utolsonal. A helyzetet sajat maguknak kell megoldani a hozzatartozoikkal, akik szamara viszont fontos, hogy allandoan szem elott tartsak: a drogbetegnek elsosorban a drog megszerzese a fontos, es viselkedeset ez fogja meghatarozni. Masfelol viszont senki sem koteles esupan azert, mert drogbeteg a hozzatartozoja, annak felteteleit elfogadni. A felnott gyermeknek a sziilo nem koteles etelt adni vagy mas szolgalatot tenni, meg akkor sem, ha az abbahagyta a drogozast. A hasonlo jellegu „uzletkdtesek“ egyaltalan nem szokatlanok, s egeszen odaig fajulhatnak, hogy az apa a fianak BMW-t iger, ha abbahagyja. A narkoman a neki fgert penzben vagy ertektargyban csak a drogot latja. Ezert az ilyen megallapodas az ajandekozo szamara megteveszto lehet. A drogbeteg kiszamftja, hogy egy fel milliot ero autoert mennyi heroint kap, ezert fogadja el az egyezseget. A fuggoseg tovabbra is fennail. Vannak olyan esetek, hogy a hozzatartozok azert adnak penzt a drogra, hogy a narkosnakne kelljen lopnia, ne keruljon bortdnbe, es helyzete ugyahogy ellendrizheto legyen. Ez sem nyujt azonban vedelmet a tuladagolas, a lehetseges elhalalozas ellen. Sokszor a penzt ado hozzatartozot lelkiismeretfurdalas gyotri, vadolja magat. Orvosi szempontbol tehat nem etikus az ilyen hozzaallas tamogatasa. (folytatjuk) Az ujsagokban, tdveben mostansag sokat foglalkoznak napjaink egeto problemajaval, a drogfuggoseggel, es mintha elfelejtettdk volna a masik veszdlyes drog — az alkohol—veszelydt, amely mdr sokkal regebben az egeto problemak koze tartozik. A vilag minden reszdn ds szinte minden korban talalkozott az emberiseg ezzel a veszdllyel, es kereste az eszkdzdket annak megoldasara. Az alkoholista nehezen kifurkeszhetd jeflemmel rendelkezik. Az okok, amelyeket mentsdgdre felsorol, szinte megszdmlalhatatlanok. Kezdetben altalaban azdrt iszik, mert a masik is iszik, ferfiassagat, az drettsdgdt bizonygatja dltala. Mdsreszt az alkoholistdknak csak egy csoportja adja at magat az ivasnak. Az alkoholista jellemzdi koze tartozik az alkohol hatasa alatt erzett magabiztossdg, fokozott tevdkenysdgdrzet. Kis menyisegben a szegyenlos, felenk fiatalemberbol magabiztos, beszedes egyent hoz ki. Az, aki dszreveszi magdn ezt a vdltozast ds amikor ujra eldadodik az ismeros helyzet, ismet a bevalt modszerhez folyamodik, kialakul nala egyfajta fiiggdsdg, amely egy idd utdn visszatartja szemdlyisdgenek joiranyu fejlodeset, sot leepiti azt. Az un. nehdz ivo az diet szinte minden teret elviselhetetlennek, ketsdgbeesettnek, remdnytelennektartja. Az alkoholmamorban keresi a menekulest ebbol a „szdrnyu valosagbol11, kiutat a kinos es allandoan visszatdrd emldkekbol. Ez egy rovid ideig sikertil is, de ezek az allapotok ujra visszaternek, es o megint az italba menekul. Iddkozben mindez fokozodik, egyre nagyobb mdrtdkben elveszti dnuralmat ds sokszor egesz drakon, sot napokon at iszik, mialatt semmi massal sem torddik. Kdsobb rajon, hogy az alkohol a probldmdit nem oldja meg, hanem inkdbb megerdsfti azokat. Az effajta ivaszat erosen athatja a szemelyiseget, aminek kdvetkezteben a konfliktusokat es probldmakat nem tudja megoldani mdskepp, mint „menekulessel az alkoholba1*. Ez a sajat szemelye iranti bizalmatlansagot is jelenti, aminek tudataban meg inkabb folytatja az ivast. Nem torddik azzal sem, hogy a szukebb, sot a tavolabbi kornyezete is szenved. Ugyanis nemesak maganakokoz problemakat, hanem szuleinek, hazastdrsdnak, gyermekeinek teszi elviselhetetlenne az eletet. Oket vadolja problemainak kialakulasaert, pedig gyogyulasaban eppen toluk kaphatna hathatds segftsdget, hiszen dk volnanak azok, akik a legjobban drulnenek a jozansaganak. Az alkoholizmus gyogyitasanai a gyogyszeres kezelds nem elegendo, sdt a szakemberek sem eldgszenek meg azzal, hiszen az csak idolegesen segit. Az egyen szemdlyisdgenek megvaltoztatasaban, az dlethez valo pozitiv hozzddllasaban, a konfliktusok kiegyensulyozasaban szukseg van egy hosszabb es kemdny munkdra, amely ndlkiil nem kerulheto el a visszaeses. A kezdeti elszokasfolyamat valojaban csak egy ugynevezett „elsosegelyt“ nyujt, onbizalmat ad a betegnek (aki persze hallani sem akar arrol, hogy d alkoholbeteg) az absztinencia elsd Idpdseinel, ds fgy felkeszfti es megerosi'ti a cel eleresere. Ebben a folyamatban szuksege van megertesre, segitsdgre konfliktusai megoldasdnak keresdsdben ds megfejteseben. Be kell vallania oszinten sajat maganak, hogy az ivaszat art, es oszinten kell akarnia segi'teni a gyogyuldsban. Es ha ezt mar megtette, bevallotta maganak, hogy beteg, gyogyulni szeretne, de meg nem meri nyilvanosan is vallalni sajat betegseget, akkor is van megoldds: minden nagyobb vdrosban, jdraskdzpontban mukodik az un. Anonym Alkoholistak Klubja, ahova nevtelenul, azaz orvosi beutald nelkul terhet be a rdszoruld. A ndvtelenek klubjaban olyanokra talal, akik hasonlo problemakkal kuzdenek, illetve kuzdottek. KOLES ELEONORA pszichologus Dr. Lubomir Okruhlica rovata
