Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-06 / 7. szám
Tiiske Babszinhaz a vilag... Sokan majd kitalacionak hiszik, hogy nalunk manapsag is uton, utfelen sziiletnek szalloigek. Pedig amit elmondok, szi'nigaz. Amidon a hires es a maga modjan ma mar hirhedt miniszterium-foglalas Pozsony foteren megesett, tortent ott meg valami, amirol csak kevesen tudnak. Egy bekes honpolgar latva es hallva a nyitrai babszinhazasok rohamra buzdito irdatlan dobpergeteset, szabadon mddositotta Shakespeare egyik hosenek kozismert mondasat, es a kovetkezo szalloiget ejtette a pozsonyi flaszterra: Babszinhaz az egesz vilag, es bab benne minden ferfi, minden nd. Akik lattak a nem mindennapi esemenyt, allitjak, hogy az uj szalloige egy ideig sistergett a jarda koven, nem bfrt gyokeret ereszteni az aszfaltba, de aztan megis megtapadt, befogant, mert az elet a karmai koze keritette es tobbe nem engedte el. Nalunk ugyanis a politika jovoltabol az utca embere bamulatos feladatokhoz jut. Neki kell kiharcolnia, elinteznie olyan ugyeket, amelyeket normalis koriil menyek kozt a politikusok targyalasok, egyeztetesek utjan egymas kozt inteznek. Kar, hogy a kepviseloink mar nem olvassak a jo oreg palocot, Mikszath Kalmant, kulonben kitanulhattak volna tole, hogy mikent kell a miniszternel ugyeket intezni, a valasztoik erdekeben kozbenjarni, hogy a kovetkezo valasztasokon is kepviselove valasszak oket. Mert ugyebar kinek kell az olyan kepviselo, aki semmit se tud elintezni? Az ilyen bizony a kutyanak se kell! Mert csupan nalunk van az ugy, hogy a tehetetlen kepviselok utcara csoditik a valasztoikat, hogy helyettiik intezkedjenek, miniszteriumot rohamozzanak. A jo oreg paloc meg ova intette a zoldfulii kepviseloket, hogy mikent kell banniuk a miniszterekkel, mondvan, hogy „ehhez aztan sok tapintat es invencio kell, fiatal barataim!“ Ami mai nyelvre forditva azt jelenti: ahhoz, hogy a miniszternel valamit elintezhessunk, sok lelemenyre, talalekonysagra van sziiksege a kepviselonek is, aki igen gyakran azt hiszi, hogy 6 mar nem babu a politikaban, hanem holmifele politika-szinhazi avagy politika-babszinhazi rendezo. Pedig bizony a pozsonyi polgar szerint 6 is csak egy bab a politika babszinhazaban. Hogy ki is manapsag az igazi rendezo, azt most ne bolygassuk. A demokraciaban ugyanis az ilyesmit illik titokban tartani, mar csak azert is, hogy mindenki azt hihesse magarol, hogy 6 a Jani, o a rendezo, pedig hat valojaban: babszinhaz a vilag, es bab benne minden ferfi, minden no, meg akkor is, ha parlamenti kepviselo. Ne bolonditsuk hat egymast, mert az utcara vezenyelt es polgari engedetlensegre szolftott tomeg nem csupan dobolni tud, de kovet is dobalhat, es meg sok mindent tehet, amint azt Albaniaban es masutt is lathattuk! SZOKE JOZSEF A szovivo jelenti A Csemadok es marcius A Csemadok neve osszefonodik marciussal. Mint ahogy Petofiek forradalmarol minden magyarnak marcius 15-e jut eszebe, ugy kotodik a szlovakiai magyar emlekezetben a Csemadok neve marciushoz. T alan mert az 1949. marcius 5-en alakult szervezet valodi kezdetet jelentette a II. vilaghaborut kovetd szabad eletunknek. Ha ugy vesszuk, furcsa fintora ez a tortenelemnek, mert mostansag igen sokan 1948 februarjatol szamitjak a demokracia veget, a kommunista rabsag kezdetet. Szamunkra az 1945 utan ujraszuleto csehszlovak demokracia evei a legszornyubb rabsag evei voltak, s ennek az 1948-as Jegtoro Matyas vetett veget; 1948. december 15-en jelent meg az Uj Szo, fokozatosan megnyfltak a magyar iskolak, 1949. marcius 5-en alakult meg a Csemadok. Mindezek az esemenyek kitbrblhetetlenul belevesodtek emlekezetunkbe. A Csemadok minden fontos esemenye ezutan is marciushoz kbtbdott. Ekkor tartotta legfontosabb kozgyuleseit, es ekkor adta ki 1968-ban a maig tortenelminek tartott marciusi nyilatkozatat, amely kezdemenyezoje volt a nemzetisegi alkotmanytorveny megalkotasanak. Most is marciusban tartotta Pereden XVIII. kozgyuleset, de hogy ez tortenelmi esemenykent vonul-e be a Csemadok eletebe, azt majd a jovo donti el. Egy bizonyos, a mostani Csemadoknak nem sok koze van az 1949-ben alakult Csemadokhoz. A regi nev ma mar nem mas, mint nosztalgia, es az egesz tortenelmi mult is egyre nagyobb nyug. Mint ahogy nyug Fabry szellemisege. A Csemadok az utobbi evekben keptelen szabadulni az Egyutteles halalos olelesebol es attol a szellemisegtol, amelynek semmi koze sines a vox humana szellemisegehez. Csupan bizakodhatunk, hogy a most megfiatalftott Csemadokvezetes nem a regi nevhez, hanem az elfogadott nyilatkozat azon szavaihoz fog ragaszkodni, hogy „keressuk a kapcsolatot a szlovakiai demokratikus erokkel, tamogatjuk a tersegben elo nemzetek megbekelesenek folyamatat az egyenjogusag es az egyenrangusag elve alapjan". Remenyiinket fejezzuk ki, hogy a Csemadok tovabbra is huen fogja szolgalni a szlovak—magyar megbekeles ugyet, huen fogja szolgalni nepet, apolni hagyomanyait es fejleszteni kulturajat. Helsinki csucs Kar, hogy nem Jozsef napi talalkozo volt Helsinkiben, Finnorszag fovarosaban. A vilag ket nagyhatalmanak vezetoi ultek egy asztalhoz, hogy megvitassak a jelent, hogy tavlatot nyissanak a jbvbbe — iigymond a 21. szazadba. Bill Clinton, az Amerikai Egyesult Allamok elnoke pletykak szerint 1969 decembereben huszonharom evesen, szakallal es hosszu hajjal, foiskolaskent jart a finn fovarosban. Akkori gondja, mint a kor fiatal turistai legtobbjenek az volt, hogy olcson egyen es aludjon. Foiskolai internatusban volt elszallasolva. Mulatok helyett Helsinki muzeumait, keptarait, a varos nevezetessegeit latogatta. Ez ev marcius 20-an a volt diakturistat voros szonyeggel lebori'tott uton udvozblte Helsinki, a vilag egyik nagyhatalmanak elnokekent. Ugyanilyen fogadtatasban reszesftette a finn fovaros Borisz Jelcint, Oroszorszag elnoket. Egyiknek a Hilton szallo, masiknak a orosz nagykovetseg adott szallast. A talalkozot a kezfogas tortenel mi esemenyekent lehet es kell elkonyvelni. A kezdeti bizalmatlansag mindket oldalrol fokozatosan feloldodott. Megtalaltak a kozos hangot, s vegiil ot kozos nyilatkozatot fogadtak el. Megegyeztek, hogy Oroszorszag egy megerositett jogi jellegu dokumentumot dolgoz ki es terjeszt elo a kozeljbvoben. Oroszorszag reszt vesz az Eszak-atlanti Szovetseg europai biztonsaggal foglalkozo szervezetenek munkajaban; nem ker vetojogot a NATO belugyeibe csupan azoknak a donteseknek a meghozatalaban vesz reszt — mint europai nagyhatalom —, amelyek az 6 erdekeit is erintenek. Jelcin biztosftekot kapott arra, hogy az europai biztonsagot erinto problemaknak, igy a NATO bbvitese kerdesenek eldonteseben figyelembe veszik eszreveteleit. A elfogadott nyilatkozatok egyikeben leszogeztek: a NATO hatarainak keletebbre tolasat nem ki'seri a szovetseg katonai infrastrukturajanak keletre telepftese, vagyis a varomanyos NATO-tagorszagok: Lengyelorszag, Csehorszag, Magyarorszag es Szlovakia teruletere nem telepitenek nuklearis fegyvereket, es a szovetsegi csapatok allomasoztatasara se keriil sor. A kbzeljbvoben felulvizsgaljak es megteremtik azt a lehetoseget, hogy a NATO es Oroszorszag kozbsen szavatoljak Europa biztonsagat, es feliil vizsgaljak a hagyomanyos fegy verekrol szolo szerzodest is. A megegyezes kulon figyelmet szentelt Oroszorszag gazdasagi fejlodesenek: a het legfejlettebb orszag legkozelebbi ulesen felveszi Oroszorszagot is. A nagy uzlet reszet kepezi az a tamogatas, amelyet az orosz gazdasag kap kblcsbnok, befektetesek, s a piacra jutas infrastrukturalis felteteleinek megteremtese formajaban. Mi csak udvozolni tudjuk az elert eredmenyeket. Az adott szo es kezfogas Kozep- es Kelet-Europanak, s nem utolsosorban Oroszorszagnak, a regio stabilitasanak biztonsagat jelenti. DR. SZIEGL FERENC Menekiiltek menedeke A menekultek es az ugynevezett menekiiltek— elsosorban a keleti blokkbol — igazi paradicsomra leltek a dan javi'to-nevelo intezetekben, hallottam egy radiojelentesben. Sok menekult kOlfoldi tartozkodasi engedely nelkiil kisebb buncselekmenyeket kovet el, amiert aztan nehany honapos szabadsagvesztes az itelet. Ezeknek a „bunbzbknek“ tulajdonkeppen ez a fo celjuk. Foleg Daniaban kedvez nekik a szerencse. A dan szocialis szfera vilagszerte hires bokezusegerbl es benevolenciajarol. Hasonlokeppen jellemezhetok a daniai bortonok is. S ez a haj lektalan menekultek szamara igazi menedeket jelent. Az elitelt bunbzoknek teto van a fejuk felett, tiszta agyban alhatnak, jo kosztot kapnak. Mindemellett hetente 170 amerikai dollart is megkereshetnek munkajukkal. Hogy milyen munkarol van szo? Errol nem tajekoztatott a tudositas. Hangsulyozta viszont, hogy a kelet-europai eliteltek vegteleniil boldogok, hogy ugy 4—6 honapon at nincsenek megelhetesi gondjaik, sot normalis emberi eletet biztositanakszamukra: munkat, szorakozast, pihenest. Csak kar, hogy szabadulasuk utan azonnal kitoloncoljak oket az orszagbol. Fi-
