Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-04-06 / 7. szám

Ovonok felelossege A csaladok jelenleg igen sok problemaval kiizde­­nek, 6s szamtalan feladat­­ra kell megoldast talalni­­uk. Elsdsorban a szocia­­lis-gazdasagi gondok ezek, de a nevelessel kapcsolatos kerdesek is gyakran felmeriilnek. Ez utobbi teren a neveles, a muvelddes, valamint a sokoldalu fejlodes eldse­­gitdse erdekeben az isko­­lara potolhatatlan szerep harul. De az iskolalatoga­­tast megelozd idoszakban sines egyedul a csalad, a gyermek egyenisegenek formalasaban az ovodak hathatos segitseget nyuj­­tanak. Ezekben az intez­­menyekben nem esupan a neveles keriii eldterbe, hiszen a gyermekek ott­­tartozkodasa idejen az „egesz eletiiket“ meg­­szervezik. Eppen ezert nem elhanyagolhato te­­nyezo az ovonok felke­­szultsege, szakkepzettse­­ge, a kicsinyekhez valo viszonyuk — s mindez korultekinto kepzest, spe­­cialis tanulmanyokat fel­­tdtelez. Az ovodaban alakul ki a gyerekek ko­­zossegi erzese, itt kortarsai koreben fe­­dezi fel, milyen egyutt elni a hasonlo ko­­ruakkal, de a meg nalanal is kisebbek, illetve valamivel nagyobbacskak visel­­kedeset, szokasait is figyelemmel ki'se­­ri. Mar ekkor kialakul a kor, az erdeklo­­des vagy a tevekenyseg szerinti csopor­­tosulas igenye. Az ovodaval szemben a csaladban ez nem valosulhat meg. A neveles szempontjabol ketsegtelenul fontos a csalad szerepe, hiszen ott a legerosebb az erzelmi kotbdes, a szu­­lok hatasa egyedulallo. Ezt az ertekren­­det viszont alaposan kell ismerniuk a pedagogusoknak, megpedig azert, hogy a gyermekeket megerthessek, ta­­nacsot adhassanak nekik. A csalad es az ovoda egyuttmukodese nelku I elkep­­zelhetetlen a helyes iranyu, eredme­­nyes neveles. Felmeresek, nemzetko­­zi osszehasonh'tasokon alapulo munkak igazoljak: a gyermekek sikerei nagyban fuggnek a szuloknek az ovoda, illetve kesobb az iskola iranti pozitiv viszonyu­­lasatol. Masreszt: meghatarozo tenye­­zo, hogy a gyermekintezmenyek meny­­nyire tekintik partnerijknek a sziilbket. A pedagogusnak kulon leges helye van ebben a kapcsolatban. Az ovodanak es a szuloknek ugyanis kblcsbnbsen kell erositeniuk hatasukat a gyermek ertek­­rendjenek kialakftasa soran. A legfon­­tosabb, hogy egyontetuen ertsek a fel­­adataikat es celjukat, egysegesek le­­gyenek a modszerek es eszkozok teren. Az ovodaban viszont komplex modon kell viszonyulni a neveleshez: is­­merni es alkalmazkodni kell a csaladi korulmenyekhez. A gyermeknek minde­­nekelott kijar a tisztelet, barmilyen fur­­csan is hangzik. 0 a figyelem kozep­pontja, oerte, miatta tortenik minden. A sziilo es a pedagogus kblcsbnbs kom­­munikacioja elengedhetetlen, a bizalom nem hianyozhat. A nyiltsag es a helye­­sen ertelmezett biralat is helyenvalo eb­ben a kapcsolatban. A szulbk atneve­­lesere tbrekvo pedagogus eljarasa is hi­­bas, es eredmenyre nem igen vezet. A csalad csak akkor fogadja el az esetle­­ges tanacsokat, ha nyilvanvalo: embe­­rileg melyen erzo, tudasa magaslatan allo, valoban munkajanak elo pedago­gussal van dolguk. Az elmondottak alapjan nyilvanvalo, miert kell hangsulyozni a pedagogusok kello felkeszitesenek szuksegesseget. Nem elegendo, ha a szakmai ismere­­tek a tenyeket osszpontosi'to tantar­­gyak tudasara szukulnek, a csaladi eletre valo neveles nem hianyozhat a kepzes folyaman. Az bvonbknek, ugyanugy mint a tam'toknak meg kell is­merniuk, erteniuk kell a csaladi neve­les alapjait, es a tarsadalmi viszonyok meghatarozo szerepet is tudatosftanuk kell. Tisztaban kell hogy legyenek a csa­lad szerepenek fontossagaval, tarsadal­mi helyevel. Tudniuk kell, mennyire meghatarozo a gyermek szempontjabol a teljes, illetve a csonka csalad, a gyer­mekek szama, a szulbk kora, muvelt­­segi szintjuk, munkahelyukes beoszta­­suk, a csalad anyagi helyzete, a szulbk es a gyermekek viszonya, a szabadido kbzos eltoltese stb. A pedagogus csak akkor kozeliti meg igazan a gyermeket, ha kellokeppen ismeri annak erzelmi vi­­lagat, de az ezt befolyasolo pozitiv, il­letve negativhatasokatis. A gyumblcso­­zo kapcsolat erdekeben tudnia kell a gyermek vagyairol, a peldakepeirol, kedvteleseirol, de allast kell foglalnia ak­kor is, ha a szulbk valamelyike munka­­nelkulive valik, velemenyt kell monda­­nia a bunozessel kapcsolatban, de nem terhet ki az alkoholfogyasztas, a drog­­fuggoseg, sot a betegsegek (tobbek ko­­zott az AIDS) sokszor tabukent kezelt kerdesei elol sem. Termeszetesen mindezt a gyermekek koranak megfe­­lelo modon es formaban kell Jevezetnie". Erre esupan a sokoldalu­­an muvelt, magat szuntelenul kepzo pe­­dagogus kepes. Az eszkozok kozul az egyik legfonto­­sabbat emelnem ki: a nyelvet. Altala nem esupan az uj ismereteket „kozvetiti“, a figyelmuket is iranyitja, befolyasolja viselkedesuket es hat az erzelmeikre. A gyermek az ovodaban altalaban az anyanyelv megfelelo szin­­tu ismeretevel erkezik. Gondolatait egy­­szeruen fejezi ki, eddigi elettapasztala­­tai alapjan erti, mirol beszelnek vele. Megvannak a feltetelei, hogy tovabbfej­­lessze nyelvtudasat. A tani'tononek azon kell lenni, hogy az adottsagokra epftsen, es ne bi'zza a veletlenre a be­­szedkeszseg alakulasat. Az anyanyelv-oktatasnak tudatosnak, rendszeresnek es az ismeretekre ala­­pozottnak kell lennie. Az ovodaban a szokincs fejlesztese, az bsszefuggo ki­­fejezesmod elsajatitasa, a helyes kiej­­tes mellett a nepmuveszet kincseivel va- 16 megismertetes, valamint a proza, il­letve a versek megszerettetese is a feladatok koze tartozik. Mindezek soran az bvbno peldamutatasa a donto. A gyerek, mivel olvasni meg nem tud, min­dent a hallas, az odafigyeles alapjan rogzi't. Ebben az idoszakban egy elet­re maradando irodalmi-muveszeti elme­­nyekben reszesulhetnek. Nem veletlen tehat, hogy egyre na­­gyobb hangsulyt kap az iskola elotti ne­­velesben resztvevok foiskolai felkeszi­­tese. Az bvbno a csaladdal kapcsola­tos valamennyi ismerettel felvertezve vegezheti csak odaadoan es eredme­­nyesen munkajat. S az sem elhanyagol­hato, mindig szem elott tartsa: a gye­rek azert jott a vilagra, hogy boldog le­gyen. DR. TAMASNE GAL VIOLA, CSC. (illusztracios felvetel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom