Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-12 / 1. szám

ARARA ES BORORO Az afrikai oserdokben el egy torzs, amely a papagajtol szarmaztatja ma­­gat. A totemallat neve Arara, a torzs neve Bororo. A torzs minden egyes tagja Bororo es Arara is, mivel a papagaj az ose. Egyszerubben; min­­denik bororo Arara es mindenik arara Bororo. Egyetlen bororo, aki nem Bororo, csupan Arara, a papagaj: es egyetlen arara, aki nem Arara, csu­pan Bororo, a torzs varazsloja, akit holdtoltekor kulbnbbzosege miatt (egyediil 6 erti az A.-B.-azonossagot) felaldoznak. Valahanyszor meghal egy bororo, a bororok iildozobe veszik az ararakat es egyet leolnek a papagajok kbziil. Valahanyszor meghal egy arara (papagaj), az ararak - akik bororok - megolnek maguk koziil egy ararat (bororot). A ritualis vadaszatot a varazslo vezeti (aki egyediil Bororo, es ezert nem Arara). Csak o ismeri a titkot: az ararak (papa­gajok) kbziil melyik az Arara (es Bororo), akiben az osszes ararak es bororok lelke (a sziiletendo es a reg halott egyedeke is) lakozik, ezert meggyilkolasa folosleges es lehetetlen. A varazslo felaldozasa csupan jelkepesen tortenik: az iinnepseg elott harom nappal kizarjak atorzsbol (megsziinik arara, illetve bororo lcnni). Holdtolte ejszakajan a kizart idegen visszater az Araraval (a pa­­pagajjal) es vegrehajtja az utodlas szertartasat: az lesz a kovetkezo va­razslo, akit a bororok (es ararak) kbziil az Arara lepiszkol. A letojt Bororo - aki nem Arara - kovetkezo holdtolteig elet-vadaszat es halal ura, elod­­je pedig visszaolvad a nevtelen ararak es bororok kozossegebe, az A.-B- azonossagba. Tortent, hogy egy europai utazo esett az ararak es bororok fogsaga­­ba. Tanulekony es csalafmta elme leven, a varazslo bizalmaba ferko­­zott es kiszedte belole a kiilbnos azonossag titkat (lerajzolt egy papa­­gajt, a torzs egyik tagjat, es ezzel felemlitette meg a varazslot). Hosiink megprobalta ertelmezni a kepi analogiaba zart lethelyzetet: - minden arara Arara- minden bororo Bororo- minden arara Bororo- minden bororo Arara - egy arara sem letezik- egy bororo sem letezik- csak arara minusz bororo letezik- csak bororo minusz arara letezik- Arara nines Bororo nelkiil- Bororo nines Arara nelkiil- egy Bororo elegendo az araraknak- egy Arara elegendo a bororoknak niilt, azonossagat veszitett ex-Bororot szamuztek.- Sosem leszel arara - atkozta meg a szamuzott az ujdonsiilt varazs­­lot. - Termeszetesen, hiszen Bororo vagyok - valaszolta az biiszken. Elvezte Obororosagat, de aggasztotta a kovetkezo holdtolte fenyegeto kozeledese: nem akart visszavedleni megturt vendegge. Ararajat meg­­tanitotta beszelni, hogy a totemallat megszolalb tekintelyevel tegye oro­­kosse funkeiojat. Amikor eloszor hangzott fel - bororo nyelven - az oserdoben a ri­­kacsolas: „Minden bororo Arara“, a torzs venei tanacskozasra hivtak- tamtammal - a harcosokat. Az idegen Bororot nem engedtek kozel a tanacskozok tuzhelyehez.- A beszelo Arara nem bororo - mondta ki a torvenyt a legidosebb bororo (aki teljes jogu arara is volt).- A rajzolo Bororo nem arara - erositette meg a dontest a legerosebb araraharcos (aki egy nemreg felnotte avatott bororo volt). Tteletet hoztak: az idegen nyelvet kiteptek, a beszelo Ararat eros in­­dabol font kalitkaban a fejere rogzitettek es ugy iildoztek el a torzs va­­daszteriileterol.- Minden bororo Arara - cserregte a papagaj az eltorzult arcu ex­­varazslo feje folott. Egy kolandzsa meruit a szamuzott bordai koze. - Minden bororo Arara- rikacsolta a felzaklatott papagaj. - Hiilye allat- morogta a regebb kitagadott bororo es kitekerte a fecsego nyakat - egy Bororo elegendo az araraknak. A doglott madarat felfuzte a vallan ringo papagajflirt moge. Minden doglott arara ez a Bororo - rugott uta­­lattal az idegen holttestebe, aztan elindult az igazi Arara keresesere... REDUCTIO AD ABSURDUM Nines ido. Vegtelen van. A pillanatot visszavezetni a megelozb pilla­­natra, a pillanat vege. A kovetkezo pillanat kezdete. Az elso pillanat­­ban az utolso. Nem tortenik semmi. Gondolom, csinalom, elem - elobb­­utobb, most. Van, hogy volt es van, hogy lesz, de most nines. Lennie lehetetlen. Mennyi a pontos ido? Mit is csinaltam, gondoltam, torten­­tem az elobb? Kesobb visszavezetnem a mostra, ha lenne, ha volt. Van egy percem, a megelozb es a kovetkezo. A multat a jovore vissza­vezetni pillanat kerdese. Megertenem az elozo orat es kitalalnam a ko­­vetkezot (eszembe jutna), de honnan? Gyermeklancfu-bobita. Pillanat, perc, bra, nap, ev visszavezetese a gyermekorra lehetetlen, tehat meg­­tortenhet. Tegnap nagyon jol ereztem magam, tole szamitva a harma­­dik napon, holnapra elokeriilt a masodik nap es megkonnyebbiiltem. Boldog vagyok, de ez a kovetkezo ev. Eddig minden ezutan tortent, mos­­tantol fogva ez is elmult. Fajni fog, mert szerettem. Szeretnem, ha le­­hetnek. Emlekszem a jovore, bar most tortenne, hogy reg volt. Elfeledtem a multat. Piros labda volt, belerugtam, de felem szallt. Atrepiilt rajtam. Visszagurult onmagahoz. Raneztem es lattam, nem jatszik velem, mert nem vagyok. Alltam lyukas tornacipoben es kicsorogtam belole, a meleg talpbelsoben ott maradt ket szemem. Latom, hogy voltam. Lat­tam, hogy nem fogok tudni sirni. Gyere be, megfazol - fog kialtani anyam. Bemegyek, hogy legyek. Eloszor a tegnap, olelkezes, csok - ket honap mulva abortusz leszek. Karacsonyfazolden, gyertyaszag. Hozta a Mikulas, clviszi a Telapo. Isten, kiildjel nekem felhuzhatos, muzsikalo gyerekkort. Mint azt a muzsikalo katicabogarat, melyet oly keson kiildtel, felhuzom magam. Visszamuzsikalom magam gyermekkoromba: onnan halljam ezt a ze­­net, oriilni fogok neki. Hol vannak a hangok? - amikor hallom oket, csendjiiktol felek. Isten, hallod? - valakim neked enekel: aki voltam, aki leszek. Nekem elhangzik, de te tovabb hallod az idot - a te Han­god. Sose hallottam. Holtan is hallanam, de csend van es nines ido... * Fabian Lajos romaniai magyar iro 1956. augusztus 21-en sziiletett Szekelyudvarhelyen - ma is ott el. Bettes Istvan illusztracioja A varazslo tiirelmesen vegighallgatta-nezte az idegen - rajzokkal il­­lusztralt - ertelmezeset, majd diihosen nekiszegezte landzsajat: - Te nem vagy Arara! - adta tudtara kezdetleges gesztusokkal. - Te sem vagy Bororo - valaszolta az idegen, mire a meghokkent varazslo eloldalgott. Holdtoltekor az Arara az idegen kopasz feje bubjara pottyantotta va­­razsiiriileket. Az uj varazslot a torzs zokszo nelkiil elfogadta, de a re­­git kitagadta az A.-B.-kozossegbol. - Te nem vagy bororo sem! - iivol­­totte az uj magus az ararakkal (es bororokkal) egyiitt. A megszegye-Szerkeszti: Bettes Istvan

Next

/
Oldalképek
Tartalom