Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-09-26 / 16. szám

Hitler hamisitott naploi Davis Irving tobb Hitler-iro­­manyt minosi­­tett valodinak tak, kiderult, hogy Canaris nevet az is­­meretlen hamisito golyostollal irta ala. Marpedig a golyostoll a kemfondk kiveg­­zese es a masodik vilaghaboru befeje­­zese utan kerult forgalomba. Ezzel ro­­vid uton le is zarult a Canaris­­emlekiratok ugye. Am a tortenet vegere ki'vankozik meg egy meglepo „csavarintas“. A hamis emlekiratot ugyanis egy David Irving nevu, erosen jobboldali bealh'tottsagu angol tortenesz ajanlotta fel a kiadonak. Ugyanez az Irving azok koze a szakertok koze tar­­tozott, akik a Stern al­­tal megvasarolt Hitler­naplot is hitelesnek nyilvanitottak. Irving neve 1982-naplojegyzetek kozleset. De csak egy folytatasra fu­­totta. Gyorsan kiderult, hogy Trenker jobb hegymaszo, mint hamisito: mar az elso folytatasa hemzsegett a tenybeli hibaktol. Meg Eva Braun anyja is jelentkezett, mondvan, hogy lanya meg levelirasra is ritkan szan­­ta el magat, nemhogy naplot vezetett volna. Mar egy ev mulva, 1948-ban hivatalosan kimondta egy mun­­cheni birosag, hogy az Eva Braun-naplo Trenker, a hegymaszo hamisitvanya. Hosszu szunet utan, 1973-ban bukkant fel a hitle­­ri korszak tortenetenek egy masik emlekirata, amely­­nek szerzoje nem kisebb szemelyiseg volt (left volna), mint Canaris tengernagy, a naci Nemetorszag kato­­naikemszolgalatanakfonbke. (A tengernagy 1944-ig volt hivatalaban, akkor a Hitler elleni merenylet szer­­vezeseben vallalt reszvetele miatt kivegeztek.) Canaris emlekiratai szenzacios leleplezesek egesz sorat iger­­tek, s ennek a remenyeben a hi'rneves angliai Collins Louis Trenker egykori hires hegymaszo arcmasa a hitleri idoszakban sok UFA- film plakatjan feltunt. Trenker mint a na­­cikkal rokonszenvezo szinesz a masodik vilaghaboru utan penzzavarba kerult, es 1947-ben megjelent a nemzetkozi konyv­­piacon Hitler szeretojenek majd felese­­genek, Eva Braunnak allitolagos naplo­­javal. Trenker, aki idonkent latogatast tett Hitler alpesi sasfeszkeben es ketsegkf­­vul ismerte Eva Braunt, azt alh'totta, hogy a naplot magatol a „szerz6tol“ kapta 1944 vege tele, amikor mar kozeledett a birodalom osszeomlasa. Akadt egy nyu­­gatnemet kepesiap, amely megkezdte a kiadovallalat 120 ezer dol­lart helyezett letetbe egy nyugatnemet bankban. Ez csak eloleg volt. Ellenszol­­galtataskent mindossze 12 gepelt oldalt igenyelt a ki­­ado az emlekiratokbol, de ugy, hogy az egyiken sze­­repeljen Canaris alairasa. Amikor az alairast angol irasszakertok megvizsgal­ben is felmerulta hamisitasok torteneteben. A naci part archivumanak egyik volt hivatalnoka, bizonyos August Priesac 1982 nyaran 800 allitolagos naci dokumentu­­mot ajanlott fel Irvingnek. Ezek kozott volt Hitler alli­tolagos naplojabol egy toredek, valamint Rudolf Hess Hitlerhez irtlevele, amelyben a „Fuhrer“ akkori (1941) helyettese tervezett es kesobb meg is valositott ang­liai repuloutjarbl ir. Angol szakertok ezekrol a dokumen­­tumokrol is megallapi'tottak, hogy hamisak. Canaris, a naci kemfo­­nok nem hasznalha­­tott golyos­­tollat Az imaban a mai kenyerunkert kb­­nyorgunk. Miert? Mert ma, a mai kenyeradagunkat nem tudjuk megenni. Tegnap meg­­ettuk a tegnapi adagot, holnap pe­­dig megesszuk a holnapi kenyerada­­got. Jezus szavait idezem: „Ne ag­­godjatok tehat a holnap miatt.“ Tervezni szabad es kell. Megvalosi­­tani terveinket szepen, sorban tud­juk. Nem tudjuk siettetni eletunk fo­­lyamatat. A homokorabbl is sorban egymas utan, folyamatosan es egyenletesen pereg a tobb ezernyi homokszem. Nem tudjuk gyorsi'tani a homokszemek folyasat, de meg tudjuk allittani ugy, ha bsszetorjuk a homokorat. Ugyanez vonatkozik ele­­tunkre, napi feladatainkra. Vonatko­zik ez barmilyen tudas elsajatftasa­­ra es a grafologiai ismeretek meg­­szerzesere is. Minden ujabb informaciot, tananyagot meg kell er­­te nunk es fel kell dolgoznunk onma­­gunkban ahhoz, hogy a megszerzett ismereteket megfeleloen hasznosf­­tani tudjuk tovabbi eletunkben. Ne legyunk tiirelmetlenek. Adjunk magunknak idot I Amikor valaki egy pillanatra kepes felfogni a tudataban szinte minden sejtjevel azt, hogy van, el, letezik, az az ember egy pillanatra talalkozik onmagaval, s onmagan keresztul a Mindenseggel. Ezutan mar egyre tobbszor szeretne ezt a pillanatot uj­­ra felidezni, ujra elkapni. Milyen ez a pillanat? Az ember mintha egyszerre latna onmagat kivulrol es belulrol a Min­­densegben. Nem tukorkep ez, ha­­nem igazi es egyedi erzeskep, gon­­dolati tartalommal: az ENKEPmeg­vilagosodasa. Pontosan le nem frha­­to, pontosan meg nem fogalmazha­­to, egyedisege miatt pontosan nem szemlelheto es nem altalanosi'thato. Az E/VKEzPmegvilagosodasanakpil­­lanata olyan emleknyomot es er­­zesnyomot hagy az ember tudata­ban, mely emlek es erzes nem azo­­nosithato mas emlekkel es erzelemmel. Talan a „honvagy“ er­­zese az, ami kozelebb viheti onoket a megerteshez, de a honvagy erze­­set felfokozva kepzeljek el az ENKEP megvilagosodasanak pilla­­nataban. Ebben az ENKEP-pillanat­­erzesben dobben ra az ember, erzi es tapasztalja meg, hogy minden mindennelosszefugg. Ezt az ossze­­fuggest biztosito ERO-t, mely meg­­hatarozza letunket a Folddn s azon tul is - nevezhetem Univerzalis Energianak, Isteni Energianak, de Krisztusi Energianak is. Egy es ugyanazon erorol vagy energiarol van szo. Ha valaki ateli, megerzi vagy egy pil­lanatra megvilagosodikelotte, hogy „min­­den min­­d e n n e I osszefugg", az az ember - attol a pillanattol kezdve - fgy is szemleli onma­­gat, a kdrulotte levo vila­­got, a kdrulotte zajlo eseme­­nyeket. Rajon, hogy ter es ido nelkul kepes gondolkodni, latni, erezni. Es ez a lenyege a pszichografolo­­gianak. Velemenyem szerint, ami'g valaki csupan lexikalis tudasat - irasjelek, irasjegyek jelentestartalmat - alkal­­mazza elemzesei soran, addig nem beszelhetiink igazan pszichografo­­logiarol. Sot, igazan grafolbgiarol sem, mert nehany frasjel, irasjegy is­­merete csupan senkit sem hatal­­maz fel arra, hogy valakirol felelos­­seggel szemelyisegkepet adjon. (folytatjuk) Poros historiak Szonyi B. Maria Alarc nelkul

Next

/
Oldalképek
Tartalom