Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-04 / 1. szám
Pragai legendak „Ordk szerelmem, soktornyu arany Praga!“ Valamikor, regesregen, Pragaban toltottem a gyermekkoromat. Van annak mar tdbb mint fe'l evszdzada is, mikor eloszor hallottam ezt a dalocskat. Nem is hagyott bennem semmifele nyomot, mert egyik fiilemen be, masikon ki, azon nyomban el is felejtettem. Es csak most, a napokban bukkant fel ismet, hirtelen, az emlekezes melysegeibol.,, (Darvas Ivan: Elfogult jegyzetek 1969) Talan nem messze jarok az igazsagtol, ha meg merem kockaztatni, hogy mindazok, akik eltek, vagy tobbszor megfordultak a tortenelmi, soktornyu „Arany Pragaban”, egy kicsit elfogultak vele szemben. Sorolhatnank a vilagirodalom nagyjainak Pragara vonatkozo jelzoit, mondasait, de mi magyarok egy kicsit maskent kozelitjiik meg hajdani fovarosunkat, hiszen minket magyarokat sok tortenelmi es kiapadhatatlan kulturalis kapcsolatok fuznek Pragahoz. A szalak, gyokerek nagyon messzire nyulnak, hiszen mar a monarchia elott is voltak kozos dolgaink, uralkodoink, amiert soha sem kell szegyenkeznunk. De sok-sok magyar diaknak adott otthont es tudomanyt Praga, eghszen napjainkig... Praga legendairol a korok folyaman irott anyagbol konyvtArakat lehetne berendezni. Mar magaban a Golem legendaja is kotetekre rug es a regi zsido temeto minden kovehez egy-egy legenda fuzodik. Es hoi vannak meg a kiralyi legenddk, VySehrad mitosza, a szentek legendai, amelyek kbziil Nepomuki Szent Janos emelkedik ki. Emleket Prdgdban mar 1729-ben 16 szobor, 5 templom es 3 kapolna orizte. A vad tivomyakban tombolo, gyilkos IV. Vencelrol igy szol a legenda: „Valaki ezt irta a kiraly haloszobajanak ajtajara: Venceslaus, alter Nero (Vencel, masodik Nero); a kiraly ezt irta hozza: Si non fui, adhuc ero (Ha nem voltam, akkor leszek).,, A Habsburg uralkodorol, I. Ferenc Joskarol sem volt tulzottan jo velemenyiik a pragaiaknak, amit azzal erdemelt ki, hogy nem koronaztatta meg magat Pragaban, ezt a pragaiak a nemzet serelmenek vettek. A pragaiak ironikusan „az oreg Prochazka„-nak titulaltak, amihez egy kepalairas szolgalta az otletet, amely a csaszarrol a Ferenc Jozsef-hid megnyitasakor keszitett fenykep alatt szerepel egy kepeslapban, s amely igy szolt: „Prochazka na mosth - Seta a hidon”. A hidat tobbszor is atkereszteltek, ma Legiosok hidjanak nevezik, egyik korabbi nevet kapta viszsza ismet... A Pragarol szolo konyvek kbziil a leggyorsabb tajekozottsagot Szombathy Viktor: Praga cimu konyvebol merithetjiik, ami lenyegeben varoskalauz, a negyedik, javitott kiadasa van a kezemben, de ugy latom, hogy gyorsan kisebbnagyobb mbdositasokra szorulna. Megjelenese ota (1981), de kiilonosen 1989 utan egyegy inthzmenynek, utcanak, temek 6s hidnak is a neve megvaltozott. Csak egyetlen peldat emlitenek: a Vencel ter egyes szam alatt levo sarokepiilet, a Korona-palota 1913 ota mukodb „automat” onkiszolgalo, gyorsellato-ettermeben noi es ferfi fehememut es oltozek, ruhaanyagokat ^rulnak. Ki hitte volna, hogy az egykoron olcsb - k6t vil^gegest es sok-sok reformot atelt - onkiszolgalo egy barsonyos forradalom utan megszunik. De akaratlanul is eszembe jut a Narodni tfida (Nemzeti sugarut) 22-es szam alatt levo Magyar Kultura konyvesboltja, ahova a Pragaba erkezo magyar feltetleniil betert, mert nemcsak jo es olcsb konyveket, lemezeket, ujsagokat, k6- peslapokat es ajandektargyakat vasarolhatott, hanem kisegitettek bajabol-gondjabol is, ha eppen nem tudta megtalalni a keresett helyet, vagy szemhlyt. Az egykoron diszes kirakatok mara betorve, bezuzottan, foghijasan tatongnak; Praga sz6- gyenfoltjai... Evezziink egy kicsit mas tajakra. Emlitettem a pragai magyar diaksagot, magyar ifjakat, amelynek sorabol nem hianyozhat fenyes es igazsagos kiralyunk Matyas sem. A boles fejedelem, II. Rakoczi Ferenc is Pragaban szerezte a tudomanyokat, noha nyilvanvalo, hogy a tortenelmiinkben oly fontos palyat befutott ket magyar nem onszantabol keriilt Pragaba. De odatartoznak Pragahoz, tortenelmehez es legendaihoz. A kor legkivalobb tanitoi, neveloi vettek gondjaikba Matyast es Rakoczit, de mindezekrol nagyon keves szo esik a tortenelemkbnyvekben. A torteneszek inkabb sanyaru rabsagukat igyekeznek ecsetelni es elhitetni az utokorral. A pragai magyar kulturalis elet fenykorat a ket vilageges kozti idoszakra tehetjiik. A magyarok jelentos resze a Prohaszka Kor kore tbmoriilt, a Pragai Magyar Hirlap hlenk irodalmi es politikai vitai is figyelemre meltoak. Darvas Ivant idezve: „Tizennegy eves koromig eltem itt, ebben a gyonyoru mesevarosban.” - arra kovetkeztethetiink, hogy a pragai magyarok otthonuknak es magukenak tekinthettek a varost. De nem ugy a masodik vilaghaboru utan, amikor soksok kitelepitett magyamak lett Csehorszag - nem onkent vallalt - otthona. A hatalom szoritasat es a magyarokkal valb durva banasmodot sok-sok dokumentum megorizte. A kozelmultban jutott kezembe a masodik kormany 1945. december 4-en megtartott 11. iilesenek jegyzokbnyve - Koncsol Laszlo forditasaban es kozleseben -, amelybol kivilaglik a kormany tagjainak a magyarok kitoloncolasara vonatkozo allaspontja. line az idezet: „A koztarsasagi elnok egy ilyen vegleges szam hive, s 400 000 magyar kitoloncolasat javasolta. Ez azt jelentene, hogy mintegy 100 000 magyar maradna nalunk, s azokkal mar elbannank („a thmi bychom si v6delirady“)”... K6sobb az allamhatalmi rendszer a maga modjan prbbalta megmagyardzni es elkendozni a haboru utani esemenyeket, engedmhnyek is sziilettek a nemzetisbgek iranyaba, mint az anyanyelven valb mfivelodbs joga, am minden enyhiilbs ellenere sem helyeztek hatdlyon kiviil a Kassai Kormanyprogram magyarok jogfosztotts^gara vonatkozb resz6t es a bene§i-dekr6tumok egyetlen passzusAt sem. Talan majd eljon az az ido, amikor a haza megmentoje 6s isten szolgaja szerepkorbben tetszelgo politikusok fel6brednek liderces almukbbl, s szembeneznek a valosaggal es a legendakkal. Veget hr a viszalyok szitasanak kora! MOTESlKY ARPAD
