Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-04 / 1. szám

Finom falat a szomszed! Az allatvilagban gyakori, hogy a rokonok felfaljak egymast. Ezt teszik a siralyok, az orosz­­lanok, a pokok... A kannibalizmus meg­­konnyiti az elelemszerzest, a tulelest es a fajok fennmarada­­sat. A kanniballal azonos egyed konnyen emeszthetd ta­­panyagot biztosit felfalojanak. Igy van ez az ausztraliai vad­­kutyak kozbtt. Dingone a szomszedasszony kicsinyeit elfogyasztva eros kblykoket hoz a vilagra. A rokonfalas a lakashelyzetet is megoldja: ha keves a hely, egyes halak meg­­esznek nehanyat a gyermekeik koziil, es maris tagasabb az ak­­varium! Elofordul, hogy a masik nem kegyeit meghdditando faija fel a vetelytarsat. Peldaul ha az oroszlaneknal hatalomvaltas van, a regi vezereket kiebrudal­­jak, az uj vezetes pedig meg­­kezdi a tisztogatast - bekebele­­zik elodeik utodait. A szoptatos oroszlanmamak teje elapad. Kesobb kicsinyeket sziilnek, s a kegyetlen gyilkosok gyenged atyak lesznek. A kannibalizmus olykor a nagyszamu gyermek­­aldast is felszamolja: a hor­­csogmama leven mindossze nyolc emloje, csak nyolc kicsi­­nyet tudja felnevelni. A folds szamu horcsdgbebiket mege­­szi. Enni vagy szeretni? - ez itt a kerdes! A nostenypok valasz­­tasra kenyszeriil - latva partne­­re kozeledeset. Az imadkozo saska a legjobb megoldast va­­lasztja: az aktus utan megoli es megeszi tarsat. A csimpanzok kannibalizmu­­sarol is erdemes nehany szot ej­­teni. Ezek a bajos majmok sze­­retik a hust, de husz kilosnal sulyosabb peldanyokra nem va­­dasznak. Etvagyuknak a ma­­jomfiuk esnek aldozatul... Es az emberek? Tavol all toliink az embere­­ves? Az olyan kifejezesek, mint „a legszivesebben megennelek“, „mindjart megharaplak", masra utalnak, de az emberi kanniba­lizmus kisse mas. Az europai kulturaban nines hagyomanya; a kannibalizmus csak elmebe­­tegeknel fordul eld. Mas a hely­­zet a primitiv nepeknel. Naluk az elodok elfogyasztasa tiszte­­letet jelenthet - ez uton adjak meg a vegso tiszteletet. Ezt al- Iftja a Kaliforniai Egyetem pro­­- Joi jegyezd meg: mos(d)atlanul nem szabad megenni! (Angorka) fesszora, Jared M. Diamond a nemet Geo folyoirat hasabjain. A tor resztvevoinek nem kell szordstul-bdrostiil elfogyaszta­­niuk az elhunytat: olykor csak a hamvait, maskor az droit csont­­jat veszik magukhoz. A szertartas maga iszonya­­tos. A huszas evekben egy len­gyel antropologus, Bronislaw Malinowski professzor a Csen­­des-ocean tersegeben divo szo­­kasokat irta le konyveben. Az elhunytat nehany nappal a te­­metes utan exhumaltak. A ro­­konoknak keziikbe kellett ven­­ni egy-egy csontot, es a sajat fogukkal megtisztitani... A le­­ragott csont disztargykent szol­­galt tovabb... Diamond professzor allftja, hogy az osember szivesebben fogyasztotta mas torzsek tagjait mint a rokonait. Akar ha harc­­ban estek is el. Az emberevoket altalaban nem az ehseg vitte ra, hanem az ellenfel megalazasa. A gyoztesek trofeakent kezel­­tek a legyozottek tetemet. Az emberevesi ceremoniak vallasi esemenyek is. Ket fran­­cia tudos - Gui Stravides es Pi­erre Antoine Bernheim korunk kannibaljairol irtak konyvet. Szerintiik az emberek minden korban felfaltak egymast; nem­­csak az oskorban, de a XVI. szazadi Franciaorszagaban is. Szent Bertalan ejszakajan, 1572. augusztus 23-ikarol 24- ere virradora a hugenottak es katolikusok megettek a gyulolt ellenseg szivet es majat. Ket francia antropologus al­lftja: falanksagbol is esznek embert. Egyes samanok a sze­­met kedveltek, masok a fejet meg sem kostoltak. De akadtak olyan kannibalok, akik bizo­­nyos emberfajokert rajongtak. A csendes-oceani szigetvilag lakosainak a kfnaiak fzlettek a legjobban. Elofordult embereves keny­­szerusegbdl is. Nagy port ka­­vart annak idejen az uruguai rogbicsapat tortenete 1972-ben. Repiildgepiik lezuhant az An­­dokban. A szerencsetleneket csak 72 nap mulva talaltak meg. A katasztrofat 16-an eltek tul, de csak azert, mert a 12. naptol kezdve elhunyt tarsaik­­kal taplalkoztak. Az evest szer­­tartasnak vettek - mintha a biz­­tos halal ellen vennenek ma­gukhoz orvossagot. Erdekes a megmenekiiltek gyermekeinek velekedese. A sebesz 13 eves kislanya fgy magyarazta az em­­berevok tettet: „Az izmaik egy­re gyengebbek lettek, elvettek hat a meghalt barataik izmait, mert azoknak mar nem volt ra szuksegiik.“ Amerikai telepesek 1846-ban ugyancsak emberhussal taplal­koztak, amikor utban Kalifor­­nia fele betemette oket a hovi­­har. A bekerftett Leningradban is akad ra pelda, es az 1920-21 - es ukrajnai ehinseg eveiben is. A kommunista Kinabol ine­­nekiilt Zheng Yi megrazd kepet festett a hatvanas evek kulturalis forradalmanak esemenyeirol. A forradalom igazi vagy velt „el­­lensegeinek“ szazait ettek meg nyilvanos ceremoniakon. S hogy nemesak vegveszely eseten eszi meg az ember a tar­sat, illetve, hogy nemesak poli­­tikai ellenfelet faija fel, arra egy japan fiatalember, a har­­mincket eves Isszei Szagava tette a bizonyftek. 1981 -ben Pa­ri zsban megbite a szerelmet, a huszonbt eves hoi land Renee Harteweltet, es aprankint esze­­gette - mero imadatbol. „0riil­­ten szerettem!“ - mondta a tar­­gyalason. Nem fteltek el; elmegyogyin­­tezetbe kiildtek. Onnan „gyo­­gyultan“ tavozott. Az embere­­vesrol szolo csevegesei nep­­szeruve tettek. Pszichiatere ele­­gedett: a meseles jo hatasu a paciensere, kevesbe agressziv, nem jelent tul nagy veszelyt a kbmyezetere. Csak bele ne szeressen vala­­kibe! (k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom