Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-12-08 / 21. szám

tivituii lun/irl VP Kitol tanuljon illem et a gyerek? Mondhatnank, a felndttektol, minde­­nekelott a szuleiktol, hiszen ez a ter­­meszetes. De vajon minden gyermek sziilei illemtudoak-e? S vajon mi az, hogy illem? Az ember tarsas kap­­csolataiban ervenyesiilo magatar­­tasforma. Igen am, de a tarsadalom tobbfele szempontbol is retegezett, ezert minden tarsadalmi csoport el­­terd illemszabalyokhoz alkalmazko­­dik, s e szabalyok koronkent meg­­valtoznak. Azt se felejtsuk el, hogy nemelyik illemszabaly mar-mar er­­kolcsi norma, ezert alkalmazasa a kozosseg reszerol jogos elvaras. Az egyeni viselkedes elbiralasa szempontjabol sokszor tobbet nyomnak a latban, mint a szigoru, am olykor merev torvenyek, illetve a hozzajuk valo alkalmazkodas. Megis a torveny megszegese biin­­tetest von maga utan, az erkolcsi normae vagy az illeme legfeljebb nemtetszest. Am ha melyebben at­­gondoljuk a dolgokat, az erkolcsi el­­varasok es az illem, az emberek egyutteleseben amolyan onszaba­­lyozokkent szerepelnek. Hogy mennyire hatnak vagy eppen nem, pusztan rajtunk mulik. Nevelesi szempontbol sosem szabad megfeledkezniink egy szinte brokervenyu szabalyrol a fi­­atal nemzedektol csak az varha­­to el, amire neveltek vagy tanitot­­tak. Itt van peldaul a kbszones. A szulok mar egesz kicsi korban igyekeznek raszoktatni a gyereket arra, hogy az ismerosoket ko­­szontse. Tajainkon valamikor a kbszones szavaibol is fel lehetett ismerni, hogy a gyermek milyen felekezethez tartozik. A ka­­tolikusok elnyujtva enekeltek: „Dicsertes­­sek az Ur Jezus Krisztus." A reformatusok a napszaknak megfeleloen koszontek, es­­pedig igy: „Adjon Isten jo napot!“ Olyan nem letezett, hogy a felnott ne valaszolt volna, sot az is elofordult, hogy a katolikus gyerek ko­­szonesere a „Mindbrokke“ helyett trefasan azt feleltek: „Mind oreg a ven ember.“ F6- leg olyankor tortent ez meg, amikor a hosszu Dicsertessek... egyetlen szokent szurodbtt at a fogak kozt, valahogy igy: „Ccsertessek“. Am ha nem koszont a gyerek, meg aznap megtudta az apja, s bezzeg lett miatta es­­te haddelhadd. A felnott ferfiak ha koszon­­tek egymasnak vagy az asszonynepnek, megemeltek a kalapjukat is. Alighanem keveseknek jut eszebe feltenni a kerdest, vajon miert kbszdnunk egymas­nak? Barmily furcsan hangzik is, a kbszo­­nes nem emberi talalmany. Errol nagyon er­­dekes dolgokat mondanak el az etologusok, azok a kutatok, akik az allatok viselkedeset probaljak megfejteni. Sok megallapitasuk meglepo, de elfogadhato valaszt ad az em­beri magatartasformakkialakulasara. Erde­­mes figyelni rajuk. A szoeredettan, az eti­­mologia is hiteles oknyomozo. Peldaul a szervusz szo mint kbszones, evszazadok­­kal ezelott igy hangzott: „Szervusz humillimusz", ami pedig magyarra forditva azt jelenti, alazatos szolgaja. Valoszjnu, a szerviens vilagbol maradt rank, abbol az ido­­bol, amikor eleink letelepedtek es nyugat­­europai mintara letrehoztak a feudalis tar­­sadalmat. Meg a hajdani szabaly lenyege is megmaradt, hogy a fiataloknak koteles­­sege koszonessel megszoh'tani az idoseb­­beket, nem pedig forditva. Valamikor, sot nem is olyan regen, az is elkepzelhetetlen lett volna, hogy a fiatalabb nyujtson kezet az idosebbnek, rangban lejjebb allo a ran­­gosabbnak, vagy ferfi a nonek. Mara ez a rend is felborult. Ha csak az lenne a baj! Fi­­gyelve az emberek viselkedeskulturajat, bi­­zony neha lehangolo kep tarul elenk. A rengeteg sorbanallas es tolakodas szazezer vagy eppen millib evek al tai elfedett osi osz­­tonoket ebresztettek fel az emberekben. Az jut elobb ceiba, aki testileg fejlettebb, nyers erejevel le tud tiporni masokat. Nevezzuk valyukulturanak? Valamikor — ujfent mondhatjuk —, nem is olyan regen a felnottek, de kulbnbskeppen az oregek tisztelete erkolcsi magatartasnak szamitott. Hogy hova lett es mikor tu'nt el ez a norma? Talan az otvenes evek elejen kez­­dodott el a gyors kihalasa, akkor, amikor len­­duletet vett a tbmegkozlekedes, s egysze­­riben mindenkinek sok dolga akadt a varosban.A zsufolt autobuszokon megjelen­­tek az olyan anyukak, akik elneztek cseme­­teiknek, hogy a folbttuk roskadozo oregek­­nek nem adjak at az ulohelyet. Sot, ha er­­re felszoh'tottak oket, azzal replikaztak: „Neki is megvettem a jegyet. “ Ez lett volna az el­so lepes ahhoz, hogy kesobb a gyerek sza­­balyszegese miatt ne lehessen kihez fordul­­ni panasszal? S a vegeredmeny, hogy az oregeknek es a testi fogyatekosoknak jobb, ha eszre sem veszik oket, mert ha megis, felo, hogy guny targyava valnak. Nagyon te­­ved, aki abban remenykedik, hogy e hely­­zet majd magatol megvaltozik, vagy hogy az erkolcsi normaktantargyiasftasaval az is­­kola minden ilyenfajta problemat megold. Az etika mint tantargy, legfeljebb osszehangol­­hatna a csaladi nevelest a tarsadalmi elva­­rasokkal, de potolni az elobbieket szinte kep­­telen. A sokat emlegetett valamikorban sem a ta­­nfto tanitotta meg koszonni a gyermeket, ha­­nem a szulo. Arra is, hogy az idegen haz aj­­tajan mielott belepne, kopogjon, a fiu vegye le a sapkajat, es csak akkor uljon le, ha hellyel kinaljak. Ha kap valamit, koszonje meg, es ne vagjon bele a masik ember sza­­vaba, fol eg a fel nottekebe ne. Masok tulaj­­donanak megrongalasa vagy eltulajdonfta­­sa fdbenjaro bun volt. Kesobb mar nem igy a kozose, melybol boldog-boldogtalan ked­­vere lopdoshatott. Hogy a kozepuletek, a kozterek, parkok, jatszoterek ma is mindnya­­junkei, annyi, mintha azt mondanank, sem­­mi kozbm hozzajuk, tegy veluk, amit akarsz. Bezzeg ha varosi rendesz koppintana idon­­kent a garazdalkodok orrara... Tunetkeze­­lesnek biztosan bevalna, csakhogy most ep­pen masrol van szo, a nevelesrol, mely a fej­­lodo ember szemelyisegjegyei koze kellene hogy beepitse azokat a tulajdonsagokat, melyek az embert emberre teszik. Kulturalt tarsadalmi lennye, aki uralkodni kepes az osztbnvilagan. Sokan a rombolo hatasu te­­levizios musorokat is karhoztatjak. Ugyan miert? Ki kenyszerit bennunket arra, hogy elfogadjuk oket? Arra meg vegkepp senki sem, hogy azonosuljunk is a mondanivalo­­jukkal.-ys-1. Ez a melltarto pamut es muszal keverekebol ke­szult. Joi koveti a test vonalat, ezert kenyelmes. A finom csipke eleganssa teszi. "X '1^ 'X 2. Nagyon fontos a novekvo has vedelme. Az ilyen elasztikus bugyit kellemes viselni: a kello „meretre“ nyulik, de a rafinaltan elhelyezett pant tartja a hasat. * * * 3. Konnyu anyagbol gyartottak ezt a darabot. Mivel elasztikus, testhez simul. A csipke kuldndsen vonzova varazsolja. Msmamaman Hol van az az ido, amikor a kismamak sotet hol­­mikba bltbztek, hogy minel kevesbe legyenek feltunoek. Ma mar ugyanolyan divatos ruhatarat alakithatnak ki, mint „karcsu“ tarsaik. Persze az sem mindegy, mit viselnek a felso ruhazat alatt. A kenyelmes fehernemu legalabb olyan fontos, mint a szep bluz vagy a hatasszoknya. Nalunk ugyan meg nemigen akad vallalkozo, aki ilyen specialis darabokat gyartana, viszont a vilaghiru olasz Chicco ceg, amely a legkisebbek szamara szinte mindent forgalmaz, a jovendobeli anyukaknak is divatos, vonzo fehernemut ki'nal. Szerencsere ezek mar nalunk is kaphatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom