Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-12-08 / 21. szám
Neav ev utan uira kezdenek Oroszkan Cukorgyari capriccio A mult szdzad v6g6n kezdtek tajainkon gyarapodni a cukorgy6rak: 1857- ben Nagysuranyban,1868-ban Dibszegen 6s 1893-ban Oroszkan 6pult cukorgy6r, amelynek r6szvenyeit a legnagyobb mdrtekben a becsi Schoeller csalad birtokolta. Az oroszkai cukorgyar f6nykor6t a hetvenes 6vekben Site, 1978-ban felujftottak, mazut-fiitbolaj szolgaltatta a cukorgy6rtashoz szukseges hbenergi6t, 6s eg6sz sor uj gyartSsi modszert, eljirSst vezettek be. A cukorgydr viragzasa azonban nem tartott sokSig. A barsonyos forradalom ut6n maganositottSk, de az uj gazdak nem birtSk sokaig; az oroszkai cukorgySr 1992-ben tartotta utolso „repakampany6t“, majd bezarta kapuit. A cukorgySr fennallSsanak 100.6vfordulojat zart kapuk mdgdtt unnepeltek, ha egyaltalan volt kedve valakinek iinnepelni az elbocsdtottak kdzul... Oktober derekan kaptuk a hirt, hogy az oroszkai cukorgyartas ujra beindul, Michlian Emo termelesi igazgato es Memerscheimer mernbk ur gyartasi igazgato vezetesevel. Az alapanyag, a cukorrepa beszerzeset pedig Nagy Arpad agrarmernokre biztak. November eiejen Zselizhez kozeledve cukorrepdval megrakott teherautokkal talalkoztunk. Az ellenkezd iranyba, tehdt nem Oroszka fele vittbk a „feher aranynak" szant cukorrepat. De megtortent utkbzben az is, hogy sorra DS jelzesu cukorr6p6val megrakottteherautokat eloztunk meg, amelyek Oroszka iranySba haladtak, majd sorjaban elhuztak a cukorgyar mellett, es folytattak az utat Parkany fele. A talanyra aztan hamarosan feny deriilt... Michlian Emo mernbk urat nem talaltuk az igazgatbi irodaban, a legkisebb gondja is nagyobb annSI, hogy az irodSjdban iildogSljen. Nagy Arpdd mbrnbkhoz iranyftottak, akit a rhpalerakatnal taldltunk. Nyomban az irdnt drdeklodtiink, hogy mi torthnik, midrt van az, hogy a cukorgydr mellett nem Sllnak meg az autbk, hanem a cukorrepat tovdbbviszik? — Sajnos aza helyzet, hogy az Oroszka kornyeki mezogazdasagi uzemek masoknak: Dunaszerdahelyre, Szeredre 6s Nagysuranyba hordjak, adjak el a cukorrepat. Aztmondjak, hogya gyarak alljAka fuvardfjatis. — Mondjak, de nem hiszi el azt senki, mert a vAsarlok fognak megfizetni mindent, hiszen a cukor Ara az utobbi evekben felszokbtt a csillagos egig — kapcsolbdott a beszelgetesbe Molnar Istvan nyugdijas, a cukorgyar egykori alkalmazottja. — Miota dolgozott a cukorgyarban? — Meg Schoellerek vettek fel 1938- ban, legeny koromban. Nagyon jd minosegu cukrot gyartottunk mindvegig, nagyobb reszet exportra szAllitottuk, jd hiriink volt kiilfbldbn is. — Mitol volt olyan hires es jo minosegu az oroszkai cukor? — A lenyeget abban lAtom, hogy a szivunkhoz nott a cukorgyar es a cukorgyartas. A mesterseg aparol fiura szallt, mert volt olyan eset is, hogy meg a nagypapa is a gyarban dolgozott, de mar az unokA- ja probAlgatta a szakmat. Tehataz emberek tudasa volt a donto a cukorgyartasban. Kozben egy auto befordult a mazsahazhoz, hogy terhht lemazsaltassa... — Honnan kuldik a repat? — fordultam Nagy Arpadhoz. —A zseliziek huek maradtak hozzank, velunk kotottek szerzodest, de mas mezdgazdsagi uzemek is kovettek peldajukat. Valahol a lelkem melyen probalom megerteni az embereket, gazdasagi vezetdket, hogy Dunaszerdahelyre meg Nagysuranyba kuldik a cukorrepat; hiszen mAr annyit csalddtak az elmultpar esztendoben. A biztosat nem merik felvAltani egy beinduld uzemmel... — Ez mit jelent? — Egyszeruen arrdl van szd, hogy ndgy ev szunet utan a halottaibol kell feltamasztani az oroszkai cukorgyartast, ami sokak szemeben lehetetlennek tunik. Am szeretndnk mindenkit megnyugtatni, hogy a rdgi szakemberek nagyobb rdsze visszatert a cukorgyArba, ami a biztositeka annak, hogy a cukorgyartas OroszkAn ujra viragzo lesz... MOTES IKY ARPAD 1996. november 11 -An az Uj Szd Judaskrajcar cimen kommentdrt kdzolt a fdszerkeszto, Szilvassy Jozsef tollabol, melyben a szokottnal is durvabb hangvetelben tamadt a Magyar Nepi Mozgalomra. Kezdetben nem kivantunk reagalni a m'tnden ervetnelkuldzo, utszeli hangvetelO „frasra“, de mivel szlovak sajtdkorbkben is visszhangot valtottki Szilvassy Jozsef kommentarja es a Slovenska Republika munkatarsa rovid interjuban kikerte velemenyet dr. Gyimesi Gyorgynek, a Magyar Nepi Mozgalom elndkenek az Uj Szd irasarol, s ezt a lap november 25-ei szamaban le is kozolte, a mozgalom vezetoi szuksegesnek tartottak az Uj Szd olvasoit is tajekoztatni velemenyerol. Igy szuletett meg dr. Gyimesi Gyorgyirasa, amelynek kozleset az ujsagiras alapveto erkolcsi elveivel ellentetben Szilvassy Jozsef elutasitott lekbzolni. Indoka: „Masodkozlesre lapunk nem vallalkozik. A Slovenska Republika mai szamaban ugyanazt nyilatkoztad, amit orakkal kesobb nekunk kuldtel". Az alabbiakban teljes terjedelmeben kdzdljuk dr. Gyimesi Gyorgy irasat, s ebbol barki eldontheti, hogy az iras szovege nem azonos a szlovak ujsagban kdzolt interjuval, amelyet Szilvassy Jozsef a hozzank irt leveleben demagog modon egyenlonek tart a „feljelentessel“. Mindenki tudja, es ezt Szilvassy Jozsef is nagyon jol tudja, hogy a feljelenteseket nem a lapokhoz, nem szerkesztosegekbe szoktak kuldeni, mint ahogy azt is tudhatja, hogy nevtelen levelet is barki irhat. Az Uj Szo folytatja duhos kirohanasait a Magyar Nepi Mozgalom ellen. Dehogy folytatja, fokozza, s ekozben egyre durvabb, egyre dehonesztalobb eszkdzoket vet be nem riadva el a csusztatasoktol es a legkozbnsegesebb demagogiatol sem. Mint peldaul I eg utobb Szilvassy Jozsef foszerkeszto ur Judaskrajcar cimu kommentarjaban. Vilagos, hogy a Magyar Nepi Mozgalmat a Megbekelesert es Joletert maig sem tudtak megemeszteni azok, akik magukat a szlovakiai magyarsag egyeduli iidvozitoinek tekintik, es minden olyan elgondolast, amely kisebbsegi helyzetunk megoldasat szolgalna, de az ovekevel ellenkezik, eleve ellensegesnek, kisebbsegiink erdekeivel szogesen ellentetesnek nyilvanitjak, hiveit uldozik, megbelyegzesiik erdekeben pedig versenyeznek a kulbnbozo formedvenyek kiagyalasaban. Csodalkozom rajta, hogy erne kampany tevekeny zaszlovi voje left Szilvassy Jozsef is, akit jelenlegi elvbaratai meg a kozelmultban is pontosan olyan jelzokkel illettek, mintamilyeneket ma o is hasznal szemelyem lejaratasara es mozgalmunk ellehetetlenftesere. Pedig Szilvassy Jozsef nagyon jol tudja, hiszen eppen ezert gyakran kritizalta, hogy az utobbi evek szlovakiai magyar politizalasa bovelkedett ugyan hangzatos jelszavakban, irrealis, megvalosithatatlan elgondolkodasokban, a magyar nacionalizmussal sem voltak hijan, csak eppen eredmdnyeket nem tudtak felmutatni. A kisebbsegi politizalas eddigi eredmenytelenseget, majdnemhogy teljes csodjet azonban ne probalja senki sem a Magyar Nepi Mozgalom nyakaba varrni. Nevetseges dolog egy olyan mozgalomtol szamon kerni, amely csak tavaly oktober vegen tartotta meg alakulo kongresszusat, hogy nem tudott kiharcolni egyetlen uj del-szlovakiai jarast sem. Ezt en nem a mi, hanem a Magyar Koalicio hibas politizalasa kovetkezmenyenek tartom. Ami pedig a szakemberek megmenteset illeti, Szilvassy Jozsef emlekezete rovid vagy pedig nem olvassa sajat lapjat. Nem is olyan regen Szaraz Denes levelezojuk frta felhaborodottan az Uj Szoban, hogy mozgalmunk akti vistaja egyik ismeroset felkerte, hogy vallaljon tisztseget az Ersekujvari Jarasi Hivatalban. A meg nem nevezett szakerto visszautasftotta a lehetoseget. Nem a mi hibank, hogy ennek kovetkezteben eggyel kevesebb magyar nemzetisegu szakembert helyeztunk el a kozigazgatasban. Mert elhelyeztunk, Del-Szlovakia mindegyikjarasaban. Ami pedig azt a „judasi fel krajcart" illeti, az a szlovakiai magyar kbzmuvelbdest es kulturat szolgalta. Nem ert ugyan 50 millio szlovak koronat, amint azt lazi'to szandekkal Agocs Valeria a radioban es a kiralyhelmeci lakossagi forumon alh'totta, de a felnagyitott osszeg huszadreszebol, amit valojaban kapunk, eddig 35 rendezvenyt, akciot es kisebbsegi intezmenyt tamogatott a Megbekeles Alapftvany. Ezek listajat lekozbljuk az Uj Szoban, ha legalabb hirdetes formajaban helyet ad neki a lap szerkesztosege, ugyanis szamos rendezvenyiinkrbl sosem tudosftanak. Meg egy zeneszerzo es zenepedagogus centenariumara emelt emlekmuavatasarol sem Somorjan, pedig ott lakik a foszerkeszto ur. Csak azert, mert az emlekmu allftasat a Megbekeles Alapftvany tamogatta. Nevetseges! Nekunk nines mit takargatnunk. Mi nem kerunk es nem kapunk magyarorszagi krajearokat. Masok tartjak Magyarorszag fele a markukat. Illo es ideje volna mar, hogy ok is elszamoljanak, hogyan safarkodtak a kisebbseg tamogatasara szant penzekkel. Izgalmas olvasmany volna, plane ha hiteles es oszinte lenne egy ilyen kimutatas. Valoszinu, ez az Uj Szo olvasoit is nagyon erdekelne, hiszen a lap munkatarsai nem egyszer tettek emlftest e zavaros penzugyekrol. Mi tbbbszor hangsulyoztuk, hogy a kozpenzeknek a koz javat kell szolgalniuk, ezert a kezelesuket es felhasznalasukat nyilvanossa, ellenorizhetove kell tenni. A Pro Slovakiatol nem esupan a Megbekeles Alapftvany reszesul tamogatasban, hanem mas szlovakiai magyar intezmenyek, lap- es konyvkiadok is. Mi a szamlankra erkezo tamogatasok felhasznalasarol rendszeresen elszamolunk es a nyilvanossagot is tajekoztatjuk. Kevesebb lenne a mende-monda, gyanusitgatas, jobbra, tobbre erdemes tarsadalmi szervezetek zart ulese, ha mindenki ezt tenne, es ha a foszerkeszto ur is ezt tamogatna. Nagy Arpad mernok es Molnar Istvan elnok
