Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-12-08 / 21. szám
E iz ev oktobereben ismet megtartottak az immar hagyomanyosnak szaimfto oregek napjat Kistarkanyban. Vendegmuveszek fellepesevel, megemlekezessel es megvendegelessel kedveskedtek nekik a tobbiek, s a delutan nagyon jo hangulatban telt el. Beszelgetes kozben errol es terveikrol faggatom Dobo Andrast. Bandi bacsit, a falu egyik leglelkesebb mindeneset, az oregek napja fd szervezdjet, a kapolnaepftes motorjat es meg sorolhatnam, de inkabb mondja el o maga. Miota is van a faluban oregek napja? — Ezelott husz ewel kezdodtek a Tiszai napok. Elso alkalommal csunyan elvert benniinket az eso, fgy aztan sarosan, I ucskosan jottunk haza. A masodik even aztan nagyon tartottunk az idotol, fgy megkertuk azoregasszonyokat, imadkozzakki nekunk a jo idot! Nos, akarhogyan is, de az oregasszonyok kiimadkoztak nekunk a jo idot, sot tizenotezer korona bevetelunk is volt. Azt tudni kell, hogy a falu egy dombon fekszik, s a regi idoben persze a lefolyo viz osszegyult egy helyen, ezt hfvtak libapiacnak, mert egy fel nyar kellett ahhoz, hogy az a resz kiszaradjon, s a liba es kacsapiszok ne erzddjon. Hogy a Tiszai napokbol valami haszna legyen a falunak, ezen a helyen egy gyonyoru parkot letesftettunk, s ebbe a parkba az iden epftunk egy kapolnat! Tehat az oregasszonyok minden evben kiimadkoztak nekunk a jo idot, s mi a tisztesseg oldalarol nezve — hiszen sokan kozuluk csak hallottak, mi tortent kint a Tisza-parton — elindftottuk az oregek napjat. Ez az oregek napja azota is ugy zajlik, ahogyan most latta. A kistarkanyi lanyok, asszonyok mintha lakodalomra keszulnenek, sutnek, foznek, terftenek, s jarnak az oregek koriil. Az utobbi evekben videofilmeket keszftunk az esemenyekrol — mar van negy nagyon szep filmijnk — azzal a szandekkal, hogy a teli esteken majd beuliink a kulturhazba, es emlekezni fogunk azokra, akik meghaltak, arra, hogy milyen jokat szorakoztunk valamikor. — Ki mindenki vesz reszt az ilyen jellegu munkakban, es milyen segftseggel lehet szamolni a szervezesben? — Oiyan 15-20 ember szokott segfteni, vannak kozbttuk fiatalok is, akiket mar arra „tanftunk be", hogy a kesobbiekben egyedul is meg tudjak rendezni a rendezvenyeket. Mindenkeppen el szeretnem mondani, hogy milyen kellemesen meglepett Gyimesi doktor segitokeszsege, akihez csak ugy talalomra kopogtattam be segftsegert, es annak ellenere, hogy nem vagyunk a mozgalom tagjai, mind a Tiszai napok, mind pedig az oregek napja megrendezesehez oriasi anyagi segftseget kaptunk. — Milyen tovabbi terveik vannak? — Van egy alapftvanyunk, a Platan. Ennek tagjai a kovetkezok: a polgarmester, a reformatus lelkesz Nagy Zoltan, a volt gdrog-katolikus esperes Hornyak Bela, ifjabb Pajtas Ferenc es jomagam. Terveink pedig a kovetkezok: Miutan nagyon sok dreg, segftsegre szorulo ember van a faluban, nagyon szeretnenk egy oregek otthonat letrehozni. Ezt nem valami zart intezetnek kepzeljuk el, hanem nagyon nyitott, szabad helynek, ahova — ha kedve van — besetal az illeto, ha pedig ejszakara haza kfvan menni, akkor ezt nyugodtan megteheti. Masodik tervunk a szegeny, onerobol tovabbtanulni keptelen gyerekek megsegftese. Nagyon sok oiyan tehetseges gyereket ismerunk, akik szuleik szuk anyagi helyzete miatt nem tanulhatnak, s mi ezeknek szeretnenk segfteni. Mar van is egy kislany — Pituk Gabika —, akinek mi segftettunk abban, hogy eljusson a teologiara s a havi otezer koronas koltseg ne legyen akadaly. De szeretnenk meg kitanfttatni a falunak egy tanftot es egy orvost. — Nagyon hires volt valamikor a kistarkanyi almaskert. Ezzel most mi a helyzet? — Mar a regi gazdak is rajottek arra, hogy a Tisza partjan nem lehet semmit sem ultetni, hiszen evente ketszer-haromszor is kijott a viz, s akarmit vetettek, azt mind elvitte a Tisza, fgy aztan megtanultak, hogy gyumolcsfakat kell ultetni. Azt a megaradt Tisza nemcsak hogy megtragyazza, hanem a nyar feleig gondoskodik rola, hogy nedves legyen alatta a talaj! Van errol a kistarkanyi almarol egy nagyon szep tortenet is. A masik oldalon lakott a tuzseri herceg. Ez lenezte a kistarkanyi almat, es csi - nalt egy masik almaskertet. Termeszetesen a Tisza masik oldalan. Egyszer aztan megalit nalunk egy auto. Akkor, amikor autorol meg almodni sem lehetett! Kiszallt belole egy illeto, es mondta az ott felugyelo asszonynak, hogy kit keres. Hat nines itt. De minek keresi, kerdezte az asszony. Szeretnek egy lada almat, mondta a ferfi. Hat adok en, mondta az asszony, es adott neki ket ladaval. Na, erre kapott szaz pengot! Ugyanakkor volt itt a kozsegben reformatus esperes Virag Bela. Neki is a fulebe jutott a hir, egyszer aztan olvassa az ujsagban, hogy a tuzseri herceg Londonban dfjat nyert a jonatan almajaval. Na, ekkor aztan vilagossa valt az esperes szamara, hogy nem a sajat almajaval, hanem a kistarkanyival nyert dfjat a tuzseri herceg! Termeszetesen be is jelentette a magyar kormanynal, ki is vizsgaltak az ugyet es meg is allapftottak, hogy lopott volt az alma, es a herceg ki is kerult a kormanybol. Ekkor left Kistarkanynak kepviseloje a Horthy-kormanyban. Tehat ilyen broksegunk volt, es ezt az orokseget nehezen viselte el a kiralyhelmeci allami gazdasag. Ki is szedtek az almafainkat, oriasi karokat okozva ezzel. Mindezt azert mondtam el, hogy vilagos legyen az alapftvany kovetkezo celja. Mi ugyanis ezt az almaskertet szeretnenk visszaallftani! Kertunk is a miniszteriumtol tamogatast 400 facskara, de sajnos, nem kaptunk semmilyen segftseget. Ennek ellenere kiultettunk hatvan facskat az ut menten, es keressuk a modjat, mikent lehetne viszaallftani az almaskertet. Meg egy nagy celunk van: a madarvede-HOGYA GYORGY (archiv felvetelek) lem. A madarak veszelyeztetettek azaltal, hogy kivagjak a fakat a parton, megfosztjakoket megszokott, termeszetes kozeguktol. Mi azzal kezdtuk, hogy tobb zsak magot szedtunk ossze, hordtak az emberek, mindenki, aki tudott. A legnagyobb bajunk az, hogy nem igen tudjuk az utakat az alapftvanyokhoz. A Soros Alapftvanyhoz kuldott kervenyunkre valaszt sem kaptunk, a dobrai gordg-katolikus esperes Amszterdamba kuldott palyazatara pedig eddig csak fgeret van, hogy segftenek az oregek hazat megepfteni. — Igaz ugyan, hogy az oregek napja kapcsan beszelgetijnk, de sem ez, sem mas kulturalis rendezveny nem vizsgalhato az onkormanyzat anyagi helyzete nelkiil. Petrik Arpadot, a falu polgarmesteret arrolkerdem, mikentalla falu kulturalis es gazdasagi elete? —Az oregek napjanak kapcsan emlftem meg, hogy lassan eloregszik a falu. Mi csak a 65 ev felettieket hfvtuk meg, s a 950 lakosbol 141 -en vannak, akik a 65. eletevuket betdltdttek! Ezenkfvul a mar emlftett Tiszai napokat szoktuk megszervezni, olyannyira, hogy ezekben az esetekben nem is lehet anyagi okokra hivatkozva kibuvokat keresni. Mindez nem mentesft minket az egyeb gondok, bajok orvoslasa alol, a halottashazat nekunk is fel kellett epitenunk, nemreg fejeztuk be a vfzhalozat kiepiteset es most kuszkodunk a gaz bevezetesevel, ami sajnos a gyenge anyagiak miatt akadozik. Ezenkfvul ket utcat, valamint a Tiszahoz vezeto bekoto utat kellett aszfaltozni. — Valoban a gaz bevezetesevel vannak a legnagyobb nehezsegek? — fgy van. Az elmult evben nyolc kervenyt irtunk meg, s mind a nyolc esetben el utasftottak kervenyunket. Most ingatlaneladassal probalunk penzt eloteremteni, de nem biztos, hogy ez eleg lesz, illetve hogy ez a legcelravezetobb megoldas. Remeljuk, elobb-utobb megtalaljak a legjobb es legrovidebb utat ahhoz, hogy mindenki meg legyen elegedve.
