Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-11-24 / 20. szám
A rongalokat le kell leplezni A kozelmultban Szlovakia tobb varosaban emlekmuveket rongaltak meg, illetve ezeket megbecstelenitettek. Mi errol a velemenye dr. Gyimesi Gyorgynek, a Magyar Nepi Mozgalom elnokenek? —Az elmultheten tartott sajtoertekezleten az ujsagirokkal, s altaluk a kozvelemennyel is ismertettem mozgalmunk allaspontjat e kerddssel kapcsolatban. Sajnalattal ertesultunk errol a nalunk eddig ritkan elofordulo jelensegrol. Bizonyara felelotlen egyenek azok—de meg ettol is rosszabb volna, ha szervezett csoportok — akik ilyen szelsoseges tetteket hajtanak vegre. Hatarozottan elitdljuk azokat, akik Komaromban Stefanik szobrat ismetelten megrongaltak. De ugyanez a velemenyunk azokrol, akik Zselizen az emlekmuvet, illetve az annal levo koszorukat felgyujtottak, es azokat is ezen elitelendok koze soroljuk, akik Nagykaposon az ejszaka leple alatt osszefirkaltak az emlekmuvet. —On szerint minek a megnyilvanuldsai ezek a cselekedetek? —Annak a feszultsegnekakovetkezmenyei kerulnek ily modon a felszinre, amelyet a magyarok es a szlovakokkdzottszitanak, megpedig azokban a varosokban, aholkorabban a kdt nemzet egyuttelese szinte peldaerteku volt. A fesziiltseg tovabbi fokozasa, a nemzetisegi ellentetek es a sovinizmus megnyilvanulasa igen sajnalatos, elitdlendo, ds az elkovetdket le kell leplezni. — Mit lehet tenni a helyzet javitasa Grdekdben? —Mozgalmunk a politikai megbekdlest hirdeti, nyugalomra ds bdkessdgre int mindenkit. Arra szeretndnk figyelmeztetni a lakossagot: ne hagyjak magukat politikai kalandokba rdngatni az olyan feleldtlen politikusok Altai, akiknek inkabb megfelel a gyulblkodds es az osszeferhetetlensdg, mint a megbdkelds es a tolerancia. — A millecentenariumi unnepsegek alkalmabbl Szlovakia terulet^n felallitott emlekmuvek probldmaja meg mindig foglalkoztatja a kozvelemdnyt... —Szerintunk nagyon korultekintoen, illo toleranciaval es a hatalyos torvdnyek figyelembevetelevel kell ezt a kerdestmegkozeliteni. A felkorbacsolt erzelmek, az erzektelen beavatkozasok azok malmara hajtanak a vizet, akik az ilyen lepesekre varnak es provokalnak. T. P. Leanyvar kutja Izsaval szemben, Komaromtol par kilometerre allnak a regi, romai Leanyvar (Kelemantia) falai; legalabbis ugy derekmagassagig, amin egy aprocska gyerek nem tudna atmaszni. Legutobbi itt jartamkormeg nagyon kezdeten alltak a munkalatoknak, Ratimorszky Piroska es Zsok Gizella voltak akkor ki'seroim, elmagyaraztak mindent a romai var-A fobejaratot jelkepezo vaskonstrukcio do, a kutak, es megtalalhatok a sutokemencek is. A regeszek azt allitjak, hogy a IV. szazadban elte fenykorat a tabor, amit nehany epi'teszeti, kepzomuveszeti lelet, koplasztika is bizonyi't. Kesobb aztan jottek a gotok, szarmatak, alanok, sot a hunok is. A kotabor az otodik szazad kozepe tajan teljesen elneptelenedett. A tabort tuzvesz pusztitotta, amely egykoron ezer romai harcosnak biztosi'tott vedelmet, szallast es nyugalmat a tortenelem bekes szakaszaiban... Leanyvar most kezd ujjaeledni romjaibol. Eloszor 1661 -ben romjairol metszet, irasos emlek csak a 18. szazad elejerol maradt rank. A kotabort eloszor Bel Matyas emh'tette Leanyvar neven. A komaromi eroditmeny epi'tesekor innen szalh'tottak a kovet, amivel felbecsulhetetlen karokat okoztak, hiszen a koplasztikakat, di'szi'teseket is epi'toanyagkent kezeltek, mindent darabokra zuzott az emberi kez, a konnyebb szallfthatosag kedveert... Szazadunk elejen Izsa szulotte, Toth Kurucz Janos vegzett aldasos es kdrultekinto munkat a Leanyvar megmentesenek ugyeben. Szerencsere akadtak kovetoi, s ma mar laikus szemmel is tapasztalhatok a szakszeru munka eredmenyei. MOTESIKY ARPAD (a szerzo felvetelei) rendszerekrol, castellumokrol, elokerult az izsai kotabor rajza is, amelyrol leolvashattunk mindent, amit a regeszek mara feltartak... A Leanyvar kozvetlenul a Duna partjan epult s bizonysagul szolgal arra, hogy a Romai Birodalom german torzsek (markomanok, kvadok) teruleten vetette meg labat. Az izsai kotabor az I—IV. szazadban egyik fontos strategiai helye volt a romaiak kiterjedt erdditmenyrendszerenek. Marcus Aurelius csaszarsaganak idejen csak palanktabor allott itt, amelyet foldsanc es arokrendszer zart korul. Am a palanktabor belso teruleten agyagteglabol epult kaszarnyak es egyeb hadicelokat szolgalo epuletek allottak. Mai nyelven szolva: jol felszerelt tamaszpont feladatait is ellattak. Amde a palanktabor nem tudott a vegsokig ellenallni a german furfangnak, nem bi'rta ki a markomanok tamadasait, eltiportak. Az eluzott romaiak nem sokaig haboztak, ujra visszatertek a Duna bal partjara, es a lerombolt castrumot ujjaepi'tettek; ezuttal kobol, idotallo anyagbol. A Leanyvar falai 4-5 meter magasak es ket meter szelesek voltak. Osszesen husz torony vedte a negyzet alaku eroditmenyt. Az asatasokbol pontosan kiolvashato, hogy a romaiak ezuttal nem bi'ztak a veletlenre semmit. Az eroditmeny belso elrendezese nagyon erdekes. Pontosan lathato a parancsnoki epiilet helye, a katonai barakkok, a raktarak, az istallok, a muhelyek, a furkoriil
