Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-11-24 / 20. szám

A rongalokat le kell leplezni A kozelmultban Szlovakia tobb va­­rosaban emlekmuveket rongaltak meg, illetve ezeket megbecsteleni­­tettek. Mi errol a velemenye dr. Gyimesi Gyorgynek, a Magyar Ne­­pi Mozgalom elnokenek? —Az elmultheten tartott sajtoer­­tekezleten az ujsagirokkal, s altaluk a kozvelemennyel is ismertettem mozgalmunk allaspontjat e kerdds­­sel kapcsolatban. Sajnalattal ertesul­­tunk errol a nalunk eddig ritkan elo­­fordulo jelensegrol. Bizonyara fele­­lotlen egyenek azok—de meg ettol is rosszabb volna, ha szervezett csoportok — akik ilyen szelsoseges tetteket hajtanak vegre. Hatarozot­­tan elitdljuk azokat, akik Komarom­­ban Stefanik szobrat ismetelten megrongaltak. De ugyanez a vele­­menyunk azokrol, akik Zselizen az emlekmuvet, illetve az annal levo ko­­szorukat felgyujtottak, es azokat is ezen elitelendok koze soroljuk, akik Nagykaposon az ejszaka leple alatt osszefirkaltak az emlekmuvet. —On szerint minek a megnyilva­­nuldsai ezek a cselekedetek? —Annak a feszultsegnekakovet­­kezmenyei kerulnek ily modon a fel­­szinre, amelyet a magyarok es a szlovakokkdzottszitanak, megpedig azokban a varosokban, aholkorab­­ban a kdt nemzet egyuttelese szin­­te peldaerteku volt. A fesziiltseg to­­vabbi fokozasa, a nemzetisegi ellen­­tetek es a sovinizmus megnyil­­vanulasa igen sajnalatos, elitdlendo, ds az elkovetdket le kell leplezni. — Mit lehet tenni a helyzet javi­­tasa Grdekdben? —Mozgalmunk a politikai megbe­­kdlest hirdeti, nyugalomra ds bd­­kessdgre int mindenkit. Arra szeret­­ndnk figyelmeztetni a lakossagot: ne hagyjak magukat politikai kalan­­dokba rdngatni az olyan feleldtlen politikusok Altai, akiknek inkabb megfelel a gyulblkodds es az ossze­­ferhetetlensdg, mint a megbdkelds es a tolerancia. — A millecentenariumi unnepse­­gek alkalmabbl Szlovakia terulet^n felallitott emlekmuvek probldmaja meg mindig foglalkoztatja a kozve­­lemdnyt... —Szerintunk nagyon korultekin­­toen, illo toleranciaval es a hatalyos torvdnyek figyelembevetelevel kell ezt a kerdestmegkozeliteni. A felkor­­bacsolt erzelmek, az erzektelen be­­avatkozasok azok malmara hajtanak a vizet, akik az ilyen lepesekre var­­nak es provokalnak. T. P. Leanyvar kutja Izsaval szemben, Komaromtol par kilometerre allnak a regi, ro­­mai Leanyvar (Kelemantia) falai; legalabbis ugy derekmagassa­­gig, amin egy aprocska gyerek nem tudna atmaszni. Legutobbi itt jartamkormeg nagyon kezde­­ten alltak a munkalatoknak, Ratimorszky Piroska es Zsok Gi­­zella voltak akkor ki'seroim, elma­­gyaraztak mindent a romai var-A fobejaratot jelkepezo vaskonstrukcio do, a kutak, es megtalal­­hatok a sutokemencek is. A regeszek azt allitjak, hogy a IV. szazadban el­­te fenykorat a tabor, amit nehany epi'teszeti, kepzo­­muveszeti lelet, koplaszti­­ka is bizonyi't. Kesobb az­tan jottek a gotok, szarma­­tak, alanok, sot a hunok is. A kotabor az otodik sza­­zad kozepe tajan teljesen elneptelenedett. A tabort tuzvesz pusztitotta, amely egykoron ezer romai har­­cosnak biztosi'tott vedelmet, szallast es nyugalmat a tor­­tenelem bekes szakaszai­­ban... Leanyvar most kezd ujja­­eledni romjaibol. Eloszor 1661 -ben romjairol metszet, irasos emlek csak a 18. sza­­zad elejerol maradt rank. A kotabort eloszor Bel Matyas emh'tette Leanyvar neven. A komaromi eroditmeny epi'te­sekor innen szalh'tottak a kovet, amivel felbecsulhetetlen karokat okoztak, hiszen a koplasztikakat, di'szi'teseket is epi'toanyagkent kezeltek, mindent darabokra zu­­zott az emberi kez, a konnyebb szallfthatosag kedveert... Szazadunk elejen Izsa szulot­­te, Toth Kurucz Janos vegzett aldasos es kdrultekinto munkat a Leanyvar megmentesenek ugyeben. Szerencsere akadtak kovetoi, s ma mar laikus szem­­mel is tapasztalhatok a szaksze­­ru munka eredmenyei. MOTESIKY ARPAD (a szerzo felvetelei) rendszerekrol, castellumokrol, elokerult az izsai kotabor rajza is, amelyrol leolvashattunk mindent, amit a regeszek mara feltartak... A Leanyvar kozvetlenul a Du­­na partjan epult s bizonysagul szolgal arra, hogy a Romai Biro­­dalom german torzsek (marko­­manok, kvadok) teruleten vetet­­te meg labat. Az izsai kotabor az I—IV. szazadban egyik fontos strategiai helye volt a romaiak ki­­terjedt erdditmenyrendszerenek. Marcus Aurelius csaszarsaga­­nak idejen csak palanktabor al­­lott itt, amelyet foldsanc es arok­­rendszer zart korul. Am a palank­tabor belso teruleten agyag­­teglabol epult kaszarnyak es egyeb hadicelokat szolgalo epu­­letek allottak. Mai nyelven szol­­va: jol felszerelt tamaszpont fel­­adatait is ellattak. Amde a pa­lanktabor nem tudott a vegsokig ellenallni a german furfangnak, nem bi'rta ki a markomanok ta­­madasait, eltiportak. Az eluzott romaiak nem soka­­ig haboztak, ujra visszatertek a Duna bal partjara, es a lerombolt castrumot ujjaepi'tettek; ezuttal kobol, idotallo anyagbol. A Le­anyvar falai 4-5 meter magasak es ket meter szelesek voltak. Osszesen husz torony vedte a negyzet alaku eroditmenyt. Az asatasokbol pontosan kiol­­vashato, hogy a romaiak ezuttal nem bi'ztak a veletlenre semmit. Az eroditmeny belso elrendeze­­se nagyon erdekes. Pontosan lathato a parancsnoki epiilet he­lye, a katonai barakkok, a rakta­­rak, az istallok, a muhelyek, a fur­koriil

Next

/
Oldalképek
Tartalom