Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-10-24 / 18. szám
Performance = kommunikacio Veget ert a Studio erte 8. Nemzetkozi Kortars Muveszeti Fesztivalja. Veget ert egy haromnapos, „magas vernyomasu“ rendezvenysorozat, melyet egyik ismerosom igy kommentalt baratainak: „Olyasmit lattam, olyan szokatlan szituacioknak lettem a reszese, amik atsegitenek majd a kbvetkezo egy evi pangason. Ugy ereztem magam, mint amikor a tavat egy hosszu idore elkeriigyott egy-ket akcioeloadast, videovetitest vagy kdlteszeti bemutatkozast. En szemelyszerint igyekeztem haladni a fellepokkel, az agyonsuritett idovel, a hangulat „magasvernyomdsaval". Toth Lehel fotokiallitasa megadta a svungot a felszazfokos atfordulas fele. A skociai Roddy Hunter lassitott, „filmszeru" vonulasa a teren, maga elott tolva karejat, felpakolva hatalmas csontokkal, husokkal es a tetejen egy szekkel —joleso csendeletet jelentett szamomra. Roddy homlokara Trancart Communication 4,avagy Studio erte fesztival volt Ersekujvarott lik az emberek, s a viztiikor igy szinte soha meg sem rebben. De aztan jonnek mindenfele orszagbol mindenfele erdekes latogatok, megmartoznak a toban, a viztiikor az erintesektol megremeg es gyuruzni kezd. Ilyen elmenyt jelentett nekem az erte-fesztival. Mi tagadds, a nagyszabasu akcio ideje alatt valoban felgyorsult az elet. Felszaz eloaddst megtekinteni, meghallgatni, oriasi kihivast jelent mind a nezo, mind a fellepo szamara. Akarva-akaratlanul szitalemezze valik az ember, s meg a legbanalisabb szituacioban is kepes eszen maradni, megorizni a lelekjelenletet, mi tobb, letisztazni a latottakat es tovabblepni, atadni magat egy ujabb huszharminc perces „beavatasnak". Nem volt ideje pihenni vagy a fejet kiszelloztetni senkinek, illetve az tehetett ilyesmire szert, aki kihaegy idot rogzito mikrotestecske volt felkotve, s ot figyelve arra gondoltam, milyen jo, hogy itt nem a vegso okokat keressuk, hanem a csendet es a meg-megallds eselyet. A szlovak Jana Bodnarova videoperformansza gondolati uton valt mozgalmassa. Perceken keresztul gezbe kotott labfejet igyekezett mindenfajta fizikai beavatkozas nelkul, csupan ket sajat labfejevel kitakarni, mikozben egy elhagyatott szobaban korozott korbe-korbe, minduntalan szorosan a fal mellett forogva. Az ugyancsak szlovak Anabela Zigova a moziepulet elott sirhelyet asott maganak, meltosaggal belefekudt, s mikozben foldet hanyt es hanyatott magara, masok mar a foldet kapartak le rola es mentettek az elot, Lenyugbzo erzes volt a rahangolodas birtokaban figyelni Meszaros Otto tukbr elott zajlo fellepeset. Mint amikor a vak, a maga bsztonos biztonsagaval lei rd azokra a mozdukatokra es cselekvestoredekekre, amikre a lato nem fatal rd, es soha eszebe sem jutna, hogy kiprobalja. A jugoszlav Nenad Bog-