Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-10-24 / 18. szám

E m I e k e z t e t 6 Oktober 25. — Szaztizendt eve sziiletett Pablo Picasso spanyol festo. Oktober 26. — Otvenot eve hunyt el Arkagyij Gajdar orosz iro, kolto. Oktober 27. — Otszazhar­­minc eve sziiletett Erasmus Rotterdamus nemetalfoldi filozofus. — Moyzes Ilona szlovakiai magyar iro hetvendt eves. — Husz eve hunyt el Szilagyi Domokos romaniai magyar kolto. Otober 28. — Ketszazot eve sziiletett Jan Chalupka szlovak iro. Oktober 30. — Ketszaz­­negyvendt eve sziiletett Richard Brinsley Sheridan angol iro. Oktober 31. — Szazhetven­­ot eve sziiletett Karel Havlicek Borovsky cseh iro. — Kilencvenot eve sziiletett Dallos Sandor iro. — Hetvendt eve sziiletett Bor Ambrus iro. November 3. — Hatvan eve sziiletett Buda Ferenc kolto. — Dobrentei Kornel iro, kolto otveneves. November 6. — Szazhatvan eve halt meg Karel Hynek Macha cseh kolto. A jjjlhj 70 / MWu yjy J 7 y| CTORKM ... a szerelem egyik leg­­fobb erenye eppen az, hogy szerennye, sot felenkke te­­szi az embert. (Mickiewicz) *♦**♦♦*♦* Fel kell razni az eletet, mert kiilonben dsszeragja az embert. (Stendhal) ❖❖❖ Barataim, a sors halalt s szerelmet Ugyanegy percbe’ nem­­zett. (Delacroix) ❖❖❖ Jobb egy tiikor, mint az osok egesz arckepcsamoka. (Menzel) ❖❖❖ ... mindeniitt jobb, mint meghalni. (Grimm testverek) A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert utobbi sajtdertekezleten dr. Gyimesi Gyorgy, a mozga­­lom orszagos elndke a moz­­galomnak a Csemadokhoz vald viszonyaval kapcsolat­­ban fejtette ki velemenyet. Mozgalmunk vezetosegeben tobb orszagos es regionalis szin­­ten dolgozo Csemadok-tisztseg­­viselo fejti ki tevekenyseget, akik gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a kisebbsegi kultu­­ra teren, ezert objektiv es elfo­­gulatlan velemenyiik van a Csemadok tevekenysegerol. El­­ismerjiik, hogy a Csemadok a multban, a volt Csehszlovakia­­ban potolhatatlan szerepet jat­­szott a rrfagyar kisebbseg kultu­ralis eletenek szervezeseben, hi­­szen a falvakban szinte kizarolag az alapszervezetek szerveztek a miivelodesi programokat. Az el­­telt evtizedek alatt a Csemadok melyen beivodott valamennyi szlovakiai magyar tudataba, mert tevekenysegevel o jarult legin­­kabb hozza a kulturhagyatek megmentesehez, illetve a szlova­kiai magyarok nemzeti ontuda­­tanak megerositesehez. Sereg­­nyi kivalo szervezot es eldado­­muveszt nevelt, hidszerepet vallalt es ezzel hozzajarult a nemzetek es nemzetisegek ko­­zotti megerteshez, valamint egyuttmukodesukhdz. Ezt a gazdag hagyomanyok­­kal es vitathatatlan eredmenyek­­kel rendelkezo szervezetet pro­­baltak a barsonyos forradalom honapjaiban megsziintetni azok, akik ma uraljak. A Csemadokot a kommunista ideologia sziile­­menyenek tartottak, es megszii­­nesre iteltek. Azonban hamar felmertek, hogy a nemzetisegi kulturanak sajat autonomiaja, megszakit­­hatatlan dsszefuggesei es kiirthatatlan gyokerei vannak, amelyet nem lehet tonk­­retenni — azonban befolyasolhato ira­­nyitoi altal. Ebbol kiindulva nyilvanvalo­­va valt, hogy a Csemadok rovid idon be­­liil a szlovakiai magyar politikai mozgalmak egyikenek hatasa ala keriilt, amely mozgalom a Magyar Koalicio ma­­sik ket tagjanak kepviseloit fokozatosan eltavolitotta a Csemadok vezetdsegebol. Az emlitett mozgalom a volt CsKP sze­repet vette at a Csemadokban, es a szer­­vezet ennek a politikai mozgalomnak esz­­kozeve left. Most, amikor a Csemadok vezetosege­­ben szinte kizarolag az Egyiitteles hivei dolgoznak, nem csoda, hogy a Magyar Nepi Mozgalom tagjait szeretnek kizami a Csemadokbol. Ez a javaslat a Csemadok vezetosegi iilesen hangzott el. A Cse­madok tulpolitizalt — eltert tulajdonkep­­peni kiildetesetol. A Csemadok ma mar nem kizarolagos kepviseloje a szlovakiai magyar kultura­nak, hiszen a Szottes es a Magyar Tani­­tok Enekkara — amelyeket a Csemadok hivott annak idejen eletre — kivaltak a szervezetbol. Ezt az uj helyzetet tudato­­sitani kell, ha a Csemadok sajat vezeto­­sege miatt nem akar elszigetelodni es be­­letorodni jelentosegenek csokkenesebe. Mozgalmunknak nem a Csemadokkal szemben van kifogasa — csupan annak vezetosegevel szemben. Ok felelosek ugyanis e kulturalis szervezet politizala­­saert, ennek kovetkezteben nepszeriise­­genek csokkeneseert, valamint gazdasagi nehezsegeiert is. Keszek vagyunk a Csemadokkal oszin­­ten es hasznosan egyiittmukodni. Keszse-1 gunket kifejeztiik Kolar Peternel, a Csemadok uj vezetotitkaranal tett latoga­­tasunk alkalmaval is. Egyuttmukodesunk nehany jarasban mar sikeres — a Cse-| madok-tagok ugyanis a nemzetisegi kul­­tura erdekeben egyuttmukodnek mind-l azokkal, akik segitokeszek a rendezvenye­­ik szervezeseben. Tavasszal tartja orszagos kongresszusat a Csemadok. Ki­­tuno alkalom lesz ez tevekenysegenek er­­tekelesere es a celjainak kituzesere. Re­­meljiik, olyan jozan erok kerulnek az elo­­terbe, amelyek a Csemadokot ismet az eredeti kiildetesehez, a szlovakiai magya-l rok kulturalis elete szervezesenek es fej­­lesztesenek szolgalataba allitjak.- kethetente megjelend csaladi lap.A kovetkezo szam 1996. oktober 24-en jelenik meg. A cimlapon Szoke Edit felvetele. Foszerkesztd: Szoke Jozsef. Szerkesztok: Deak Terez, Szoke Edit. A szerkesztoseg ci'me: Priekopnicka 15., 821 06 Bratislava. Telefon/ Fax: 07/244 769. Kiadja az Integrita Kiadd, Vinohradska 7., Samorin. Felelos kiadd: Presinszky Lajos. A lap a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval keszul. Nyomja a LAMA nyomdavallalat. Regisztracios szam: 135/95. A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek, roviditesenek jogat fenntartja, keziratot nem oriz meg es nem kiild vissza. A kozolt irasok nem feltetleniil tiikrozik a lap velemenyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom