Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-04 / 1. szám
Egyszer lesz a Foldfalu Beszelgetes Miqueue Montanaroval Miqueue Montanaro egy del-franciaorszagi kisfaluban el, kozel Marseille-hez, Nizzahoz e's Toulousehoz. Fontos, hogy kis falu, inert a varosok mind egyformak. Coca-cola iddben eliink, mondja. A faluja negyszaz lakosu, de nem hasonlithato ossze a magyar vagy a szlovakiai falukkal. - Nalunk kozos elet van - mondja Mique Montanaro - magyarul. A falu centruma egy forum, mint a gorogoknel. Minden bolt a teren talalhato. Ott a kut. Annak is fontos szerep jut, onnan hordjak az ivovizet. (Csapviz van, de az nem olyan joizu.) A ter a forum, ott talalkoznak az emberek. A posta a hazjdtol ketszaz meterre van csupan, de ha Mique Montanaro elmegy a postara, masfel oraba is beletelik... • Bizonyara ismeri az itleni falvakat. Elkepzelhetonek tartja, hogy az itteni ertelmisegi olyan kbzossegi eletet eljen, mint on Franciaorszagban?- Nem, mert az itteni falvak jellemzoje az individualitas. Az e'n falumban mindenki figyel a masikra. Semmit sem lehet eltitkolni a masik szeme elol. Van ebben rossz is, hogy mindenki beleszolhat a masik eletebe. • Bele is szolnak?- Bele is szolnak! De nem rosszbol teszik. Te ezt teszed, en nem tennem, de ha neked jo, akkor tegyed. Pelddul mi vettiink egy telket. Amikor megtudtak, az egesz falu odajott hozzank. Orulilnk, mondtdk, mert ez azt jelenti, hogy nem fogtok elmenni. De megjegyeztek, hogy milyen volt a telek valamikor. Jottek a vadaszok. Szabad-e ott azutan is vaddszni? Mondtam igen, de csak akkor, ha nem vagyunk ott es ha nem dobnak el egyetlen patront sem. Nalunk, Provence-ban - amig nem jottek az eszaki francidk meg a kiilfoldiek, nem volt kerites. Most mar akad. Az en Negyven ev atom es lom falumban nem sok. Csak azzal a feltetellel adnak epitesi engedelyt, ha nem lesz kerites. A provence-i falu kozepe olyan, mint egy kisvarose: a ter koriil negyemeletes hdzak vannak, de csaladi hdzak. A mienk is ilyen. • Egyediil laknak benne?- A csalad - meg az atjaro emberek. A felesegem, a harom gyerek. Van egy tizenket eves fiam, tizeves lanyom es keteves fiam. • Van a faluban iskola?- Van, ketosztalyos. Otodiktol a tizendt kilometerre levo varosba jamak a gyerekek. • Sok ertelmisegi el a falujaban?- Ertelmisegi? • Foiskolai illetve egyetemi vegzettseguek.- Nalunk - legalabb e'rettse'gije mindenkinek van, ez alapveto. Sokan jamak egyetemre, mert nines munka. A harminc es negyven kozotti diplomasok visszajottek a faluba, szoldt muvelni vagy kisiparoskent dolgoznak, mert ugy tartjak, inkabb kevesebbet keresnek, de jol elnek. • On lakott varosban?- Soha. Szeretem a varost, de nem tudnek ott elni. Parizsban evente egy hetet toltok. Varosban, legtovabb Budapesten eltem. • A felesegem dolgozik?- Fest. • On zenesz?- Zenesz vagyok, egyre gyakrabban zeneszerzo es idonkent hobbibol - szinesz. Ez azt jelenti, hogy ketevenke'nt valamelyik szinhaz felker: jdtsszak el egy szerepet, ha olyan figura szerepel a darabban, aki zenel. Tudjak, hogy minden szituacioban kepes vagyok zenelni. A fo hangszerem a furulya. • Nepi ihletesu zenet szerez?- Minden van benne, amit szeretek, amivel talalkozom. Az arany valtozik, attol fiigg, kivel jatszom. Kitaldltunk egy elnevezest erre a mufajra: nyitott zene. Temakat irok. Ugyanazt a temat eljatszhatja a Ghymes egyiittes, s abbol majdnem magyar zene lesz, de egy arab zenekar eloadasaban arab zene lesz. Nem lehet megmondani, hoi a hatdr. Idonkent regi zenet muvelek, idonkent dzsesszt, de amikor zenet szerzek, egyszerre vagyok minden. A prdgai dzsesszzeneszek azert hivnak, mert ertek hozza, de egy kicsit a peremen vagyok, mas szemmel nezem a dzsesszt, es ez erdek-
