Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-04 / 1. szám

Gulyas Peter, Szarka Gyula es Montanaro li oket. A lemeziinkon, amit a Ghymessel keszitettiink, van egy szam ketfujarara es har­­monikara. A szlovdk zene­­szek azt mondtak, a fujarat nem lehet harmonikaval kombinalni. Tudom, hogy furcsa, mondtam, de szeret­­nem hallani. Biztam benne, hogy valami ujat csinalunk. Ha nektek nem fog tetszeni, nem keriil fol a lemezre - igertem. Megcsinaltuk a fel­­vetelt, meghallgattdk es elis­­mertek: tanultak valamit, nem gondoltdk volna, hogy ilyen sze'pen szolhat. Nagyon szeretek a Ghymessel dolgoz­­ni. Jo zeneszek, erzik, meddig lehet elmenni. • Mikor ismerkedett meg a Ghymesekkel?- Nyolcvannyolcban volt Szegeden egy fesztival, A fel­­kelo nap haza. A Ghymesek is felleptek, messzirol hallottam oket. Nem tudtam, honnan jottek, de a zenejiik olyan volt nekem, mint amikor eloszor talalkoztam a magyar zene­­vel, gyerekkoromban. • Mi volt az a zene?- A Magyar Allami Nepi Egyiittes cigdnyzenekara. Az anyam vette a lemezt, mert tetszett neki, s aztan vettek hozza egy lemezjatszot is. Meg azon az este'n talalkoz­­tam Ecsi Gyongyivel, a Ghymes enekesevel. Megbe­­szeltiik, hogy Pragabol jovet (ott volt koncertem) megallok Pozsonyban. De az egyiittes­­sel megint nem talalkoztam, nem voltak otthon. Megbe­­szeltiik a Gyongyivel, hogy megprobalok nekik szervezni egy turnet. Nyolcvankilenc nyaran eljottek Franciaor­­szagba. Eloszor jottek olyan orszagba, ahol mindent sza­­bad. Egyik este egy magan­­udvarban enekeltiink, s egy­­szer csak azt vettek eszre, hogy ejjel harom ora es senki sem szolt, nem jott renddr... Megtanultak egyparat a da­­laimbol. • Amikor megismerkedett a Ghymes zenekarral, mar tu­­dott magyarul?- Igen. • Mikor kezdett tanulni?- Tizenot eves koromban. Nalunk szerepelt a satoralja­­lijhelyi neptancegyiittes. Egybol osszebaratkoztam a zeneszekkel, mert a lemezrol, amit anyam vett, megtanul­­tam az osszes szamot. Ez volt az elso kiilfoldi zene, amit na­gyon szereltem. A zene kedve­­ert tanultam magyarul. Kesobb sokat utaztam Ma­­gyarorszagra. Nekem kiilfdldi az, ami nem olasz, nem pro­­vence-i es nem francia. Edes­­anyam olasz, otthon francia­­ul beszeliink, de az apam ok­­szitanul besze'lt a munkatar­­saival. • Milyen nyelv az okszitdn?- Senki sem tudja, hogy Del-Franciaorszdgban nem egy nep el, elnek ott flaman­­dok, baszkok, elszasziak, francia franciak, kataldnok es okszitanok, tizenharom millioan. • A francia nyelv es az ok­szitan hasonlo?- Ugyanolyan a hasonlo­­sag, mint a szlovak es a len­­gyel kozott. Akkor e'rtik egy­­mast, ha akarjak. En beszelek okszitanul, an­­golul, magyarul. Ha Portu- A zene es a hangero szerelmesei galidba megyek, ket het mul­­va beszelek portugalul. Ha ido'm lenne, minden nyelvet megtanulnek, mert minden nyelvben van valami erdekes. Fel vagyok haborodva, latva, hogy Europaban majdnem mindeniitt jon vissza a nagy nacionalizmus. Amikor be­­kapcsolom a radiot (mindegy, hogy magyar, cseh vagy fran­cia adot), azt hallom, hogy most jon a legnagyobb fame­­rikai vagy angolszaz) enekes, es nyomjak azt a kulturat, a sajatjukat pedig lenezik. En­­nek ellenere nagy a naciona­lizmus. A nacionalizmus ellen pedig az egyetlen gyogyszer a kultiira. Aki szereti a sajat kulturajat, kell hogy szeresse a mas kulturat is. Mindenben megtalalhato ami fontos, ami kozos. Franciaorszagban a hivatalos nyelv a francia. Mi­­ert nem emlegetik Spanyolor­­szagot, ahol minden nyelv hi­vatalos nyelv? Mindeniitt ko­­telezo a ketnyelvii felirat. • Az okszitanoknak van irodalmi nyelviik, szinhazuk, iskolaik?- Moliere a szinhazdt az okszitan szinhaz mintajara epitette, elso darabjai fordi­­tasok voltak, okszitanrol franciara. Europaban a latin utan az okszitan nyelv kovet­­kezett. Ma tizenharom millids nepbol ketezer gyerek tanul okszitanul. Spanyolorszag­­ban hatvanezer okszitan el, de ott harom nyelven folyik minden: spanyolul, katalanul es okszitanul. A katalan par­lament elsokent szavazta meg azt a torvenyt, amely a hat­­vanezres kisebbsegnek bizto­­sitja a jogokat. En mindent feltettem arra, hogy hamarosan lesz egy nagy Europa. Remelem, hogy egyszer lesz egy nagy falu, a Foldfalu, ahol nem lesznek ilyen gondok s ahol egyiitt ta­­laljuk meg a megoldast. Kopasz-Kiedrowska Csilla

Next

/
Oldalképek
Tartalom