Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-04 / 1. szám

A kalandos kiralyi eskiivo szemtanuja Az alban kiraly es a nagyapponyi grofkisasszony, Apponyi Ge­raldine eskiivojenek nagy visszJtangja volt a korabeli sajtoban. A tiranai eskiivot nagy-nagy fogadasok, bankettek es balok eloztek meg; az igazi lakodalomra valo felkesziiles - mai szo­­hasznalattal elve sikeres reklamfogas volt. De oriasi szenzd­­cioszamba meat az is, hogy egy „elszegenyedett magyar grofle­­anyt” vesz felesegiil a kiraly! Ha csak egy kis orszag uralkodo­­jarol van szo, akkor is kiraly! Egyszoval 1938januarjaban Al­­baniara figyelt a vilag. Masok viszont a viharos es romantikus szerelemre voltak kivancsiak es bizony az lijsdgirok nem sajnal­­tdk a tintat-tollat, naprakeszen szdllitottdk a hireket az ifju par eleterol... Cselenyi Istvan Apponyi Geraldineval... (A kep bal oldalan Cselenyi Laszlo, aki a grofkisasszony, Appo­nyi Geraldine (jobbszelcn) testi epsegeert felelt a vadaszaton.) Foto: Archiv El Dunaszerdahelyen egy em­ber, a 87 esztendos Cselenyi Istvan, aki szemtanuja volt az esemenyeknek, es agg kora el­­lenere is targyilagosan ecseteli a kozel hat evtizeddel ezelott lejatszodott esemenyeket. Am­­de meg mielott a kiralyi es­­kiivo esemenyeirol es a kor hangulatarol szolnank, sziikse­­ges egy kicsit Cselenyi Istvan eleterol is szolnunk. Rozsnyon szuletett, edesapja a betleri, grof Andrassy csalad foerdesze volt, es mi mas lenne egy erdesznek a vagya, mint­­hogy fiabdl is erdeszl neveljen. A gyermekkori szepseges evek utan Cselenyi Istvan Selmec­­banyara keriilt, az Europa szer­­te ismert intezetben tanulta az erdesz szakina fortelyait, va­­gyis azt, amit mar edesapjatol a szabad termeszet olen resz­­ben megtanult. Sajnos meg kellett szakitania tanulmanyait, inert edesapjat nagy-nagy sze­­rencsellenseg erte, egy isme­­retlen vadorzo golyoja kioltot­­ta eletet. Attol kezdve az ifjii Istvanra maradt a csalad - negy testve­­re es edesanyja - eltartasa, igy­­hat grof Andrassy Mano szol­­galatba lepett. Kiildnosen a vadvedelemben vettek hasznat, de a vadaszatoknal is jeleske­­dett, mindig elegedetten nyug­­taztak mukodeset. Eppen olyan vadaszmesterre volt sziiksege a voroskoi, grof Palffy Karolynak, mint Csele­nyi Istvan; aki kezeben tudta tart an i a vadaszokat, anelkiil, hogy valakit megsertett volna. Summa summarum a grofok megegyeztek es a harmincas evek legelejen a fiatal vadasz­­mester megkezdhette mukode­­set a voroskoi erdosegek, va­­daszteriiletek rengetegeben. Vadaszmesteri palyajanak soran sok-sok vendeget kellett kalauzolnia es a kozos vada­­szatokon arra iigyelnie, hogy minden gordiilekenyen men­­jen.- Kikkel vadaszott, kikre emlekszik a legszivesebben? - kerdeztiik Cselenyi Istvant, du­­naszerdahelyi lakasan egy ko­­dos november vegi napon. — A kornyek, de a kor jeles vadaszai mind-mind megfor­­dultak Voroskon, dm gazdam­­mal mi is eljartunk vadasza­­tokra, viszonoztuk a latoga­­tast. Jartunk Totmegyeren, Nyitraujlakon, Stomfan es az osztrak vadaszmezokbn is. Kikre emlekszem? Sze'chenyi Zsigmondra, Draskovich Ivan­­ra, Apponyi Henrikre, a martir fonemes Esterhazy Janosra es totmegyeri hazigazddinkra szi­­vesen emlekezem, de az emle­­keket egy fenykepalbumnyi fel­­vetel is dokumentalja. Amde kiemelten szep emlekem ma­radt az apponyi grdfkis­­asszony, Apponyi Geraldine kalauzolasa a vadaszaton, aki ke'sobb Albania kiraly nej a lett...-Az Apponyi grofkisasszony megmaradt emlekezetemhen; ardnylag jol lotte az aprova­­dat, de akkor meg nem gondol­­tam arra, hogy az eskiivojen is ott leszek.- Ess az hogyan tortent? — Beszeltek, suttogtak, hogy a szepseges grofkisasszonykd­­ba beleszeretett az alban ki­­rdlyfi. Egyszer az­tan a jd gazdam azt mondta, hogy „disz­­magyart” kell csi­­naltatnom nekem is, mert megyiink a ti­ranai eskiivore. Szivbol megoriiltem es izgalommal var­­tam az utazds nap­­jat. Hajon es vona­­ton utaztunk. Az al­­ban fovarosban mar folytak az elokeszii­­letek. Zenekarok jatszottak, terme­­szetesen ciganyban­­da is huzta a talpa­­lavalot. Nagyon szep es pompas volt az eskiivo. En a gaz­­damat, Palffy Ka­­rolyt kisertem, mint testore mindenhova. Terme­­szetesen diszmagyarba oltoz­­tiink.- Azt mondjak, Esterhazy Janos valami fergeteges csar­­dast tancolt, hogyan emlekezik erre?- A tancokrol talan annyit, hogy az eskiivo utani bait, vagy lakodalmi mulatsagot a nepek, albanok es masok tancai nyi­­tottak meg. A magyar parok palotast tancoltak, de aztan az est folyamdn valoban Ester­­hazy Janos olyan tancot jdrt, hogy leallt mindenki es csoddl­­ta a tancospart. A magyar fonemes mindig peldaval jdrt elol, legyen az vadaszat, vagy mas emberi magatartas... Meg sokaig beszelgettiink Cselenyi Istvannal: vadasza­­tokrol, politikai esemenyekrol, az elet sodrasairol es az embe­ri hitvallasrol. Eletpalyajanak haboru utani alakulasarol is szo esett. Befejezesiil meg idetartozik, hogy a kiralyi menyasszony, aki az eljegyzes alkalmaval a „Feher tulipan hercegnoje” ci­­met kapta, allitolag az ujsagi­­roknak az alabbiakat mondta: „Az akarok lenni az albanok­­nak, aki Erzsebet kiralyne volt a magyaroknak!” Sajnos a sors nem engedte, hogy Geraldine kiralyne bizonyitson. Verebely, 1995. 12. 2. Motesiky Arpad ...es ma

Next

/
Oldalképek
Tartalom