Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-09-12 / 15. szám
Az irodalomtortenet az evszazadok soran rengeteg hires hamisitvanyt produkalt. Esetiinkben nem irasmuvet hamisitottak, hanem az ird — onmagat. A szazad legsikeresebb es leghiresebb kalandregenyirojarol, Bruno Travenrol van szo. Konyvei (A taliga, A gyapotszedok, A halalhajo, A Sierra Madre kincse) vilagszerte sikert arattak. Poros historidk Heidemann, a hamisitott Hitler-naplokbol jo hasznot huzott. Korabban d „bizonyitotta“ be Travenrol, hogy II. Vilmos torvenytelen fia. JKa wM Bruno Wwen? 1925-ben kozolte eloszdr egy Berlinben megjelend szocialdemokrata lap Traven elso folytatasos regenyet. A szerzot senki sem ismerte. Csak annyittudtak rola, hogy Mexikoban el, mert egy ottani postahivatalon keresztiil lehetett vele erintkezesbe lepni. A titokzatos szerzo koriil fantasztikus legendak kaptak labra. Elterjedt, hogy Traven nem mas, mint Jack London, aki 1916-ban, negyveneves koraban nem kovetett el ongyilkossagot, hanem Mexikoba telepiilt es alneven Ir tovabb. Egy masik legenda arrol beszelt, hogy Traven alneven Lopez Mateos, Mexiko akkori elnoke ir regenyeket. (Az elnok kenytelen volt cafolatot kibocsatani, hangoztatvan, hogy csak tizenegy eves volt, amikor Traven elso regenye megjelent.) A rejtelyt vegiil egy Robert Robinson nevti angol kiado oldottameg 1978-ban. Traven akkor mar nem elt, 1969 marciusaban hunyt el Mexikoban. Robinson kideritette, hogy Traven egy lengyelorszagi sziiletesu nemet teglaegeto fia, es eredeti neve Otto Feige. Az elso vilaghaboru vegen es a haboru utan a nemet forradalmi mozgalomhoz csatlakozott, es Ret Marut alneven anarchista lapot allampolgarsagot hasznalt. A Stern riportere eppen akkor erkezett Mexikoba, amikor az ird dan szarmazasu tudosnak mondotta magat. A tudosito bejutott az iro lakasara, es beszelt a felesegevel. Az asszony azzal orvendeztette meg a riportert, hogy Traven tulajdonkeppen II. Vilmos nemet csaszar torvenytelen fia. A szoban forgo riporter Gerd Heidemann volt — aki a hamis Hitler-naplo elkeszltesere adott megbizast... Annyi mindenesetre valoszinii, hogy Traven ugy torvenytelen fia II. Vilmosnak, mint ahogy a Hitler-naplo valodinak bizonyult... Laoszelen „Befogod a pofad, IGEN?“ Buszra varok, mint a tobbi utas. Gondolataimmal vagyok elfoglalva. Csak akkor emelem fel tekintetemet, amikor az autobusz lepcsojere kell lepnem. A cfmben szereplo szovegbe utkozik a szemem. Egy csapott vallu fiatalember trikojanak hatuljarol szol hozzam a szoveg, amely, ami nt felszallas utan felfedeztem, a mellen megismetlodik. Szamos reklamtrikot lat ma az ember, a legtobbjuk ellen semmi kifogasom. Reklamoznak uditoket, autokat, rockegyiitteseket, ezenkivul sok mindent. Eddig egyiken sem akadtam fenn. Nem igy a „magyartrikon", amelyre egyaltalan nem vagyok biiszke. Mi tobb, szegyellem magam. Nem tudok megbekelni az alpari szoveggel. Mert milyen jogon kozli velem „a szerzo" e durva le/felszdlitast? Ha tortenetesen nagyon merges vagyok es turelmemet vesztem lehet, hogy viselojet hatba vagom. Pedig nem 6 tehet rola, mi van a trikora irva — am az uzenetet 6 tovabbitja. Megvenni es hordani atrikot nem kotelezo. Aki viszont ezt teszi, bizonyara egyetert a szoveggel. Ha pedig nem trikoja? Ne vegye magara... D. VARGA LASZLO Szonyi B. Maria majanak megoldasaban, akkor a magunk problemajara is megtalalhatjuk a megoldast. Csaladban, munkahelyen, barati tarsasagban, iizleti eletben fordul meg a mai ember. Ezeken a helyeken elsodleges szempont a bizalom. Ha e kordk barmelyikeben becsapottnak, kiszolgaltatottnak erezziik magunkat, ebben nem csupan a masik fel a bunds, hanem a mi jellemhibainkbol vagy emberismeretiink hianyossagaibol fakadoan tortenhetett meg velunk az, hogy a kihasznaltsag, becsapottsag, vagy a kiszolgaltatottsag erzeset szenvedjuk meg. Mivel nines a fdldon meg egy ugyanolyan ember, ugyanolyan tulajdonsagokkal, mint barmelyikunk, ezert nagyon fontos a gondolkodasmodunk. Eletunket, eletvitelunket, mas emberekhez valo viszonyainkat, kapcsolatainkat a sajat gondolataink befolyasoljak es hatarozzak meg. Gondolatainkkal, kimondottvagy leirt szavainkkal kepesek vagyunk kozeledni embertarsaink fele, de el is tavolodhatunk toluk. A kezfrasunk azt is megmutatja, hogyan viszonyulunk embertarsainkhoz es milyen terheket hordozunk a gondolatvilagunkban es a lelki eletiinkben. Az ember egyszerre csak egy terhet kepes cipelni egeszsegkarosodas nelkul. A tegnap — ma — holnap, tehat a mult — jelen — jovd harmas terhe osszenyomja az embed, szetzilalja a lelket, kiul a „vilagfajdalom“ az arcunkra. A kozeli es tavoli kornyezetunk elfordul tolijnk. Magunkra maradunk a harmas teher csapdajaban, a sajat bdrtonunknek erezve azt. A nyomott hangulat, a depresszio meglatszik a kezirason. Lefele halado vagy hullamos sorirany mutatja a lehangoltsagot, az eletunt gondolatokat. Aki a multbol hozott tapasztalatait es a megszerzett tudasat a MA feladatanak szenteli, az az ember a jeleneben szolgalja a jovojet, tehat a jelenben, a maban kesziil a holnapra. Az ilyen ember azt is felfogja tudataban, hogy az atelt mostani pillanat a kovetkezd masodpercben mar a mult. Kezirasabol az optimizmus latszik: irott sorai felfele mennek, vagy egyenes sorokkal ir enyhen jobbra dontve betuit. „Mindennapi kenyerunket add meg nekiink mat' Igy fohaszkodik Istenhez, aki a Miatyankkal kezdi a napot. Erdemes az ima e mondatara koncentralni nehany percig meg a nem hi'vo embernek is, mert az imaban kizarolag a mai kenyeriinkert kdnyorgijnk. Nem panaszkodik az ima azert, hogy esetleg a tegnapi kenyer tegnapelottrol maradt es mar kisse szikkadt, a heja szaraz volt. Az ima azon medital, hogy jovore esetleg az aszaly miatt nem lesz eleg buza, es akkor mibol lesz kenyer... Arra sem utal az ima, hogy ha a jbvoben elveszitem az allasomat, hogyan jutok kenyerhez... (folytatjuk) adott ki, A teglaegeto clmmel.A forradalmi mozgalom apalya utan elmenekiilt Nemetorszagbol Amerikaba. Csakhogy van egy masik elmelet is, amely egy evtizeddel korabban sziiletett es a nyugatnemet Stern hasabjain jelent meg. A Stem akkori riportere szerint Traven eredeti neve nem Otto Feige, hanem August Bibelie, es eleteben 27 fedonevet, 6 sziiletesi idopontot es 7 Alarc nelkiil A grafologia a kezirason keresztul vizsgalja az emberek szemelyiseget. Mivel a kezi'rasban es a kezi'ras mbgott rejlo lelki okokat kutatja, ezert pszichografologiarol beszelunk. Mire jo a grafologia? Az emberismereten tul onismeretre isserkent, szinte eszrevetlenul. Masok nibait hamarabb eszrevesszuk, mint a sajat hibainkat. Masok bajaira azonnal tudunk tanacsot adni, azonnal tudjuk a megoldast, de a sajat gondjainkon nem tudunk segfteni. Neha megis kimondunk valamit, es akkor dobbeniink ra, hogy ez a sajat bajainkra is megoldas! Tehat ha segitunk mas ember proble-
