Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-09-12 / 15. szám

Kertesznaptar I. A paprikat, a paradicsomot, a cseme­­geuborkates a zo/dbabotfolyamatosan szedessel ujabb kotesekre kesztetjuk, es a fagyok bealltaig szedhetjuk. Sza­­razsag eseten hetente egyszer bntoz­­zuk. Ha a beeres mar bizonytalannak tunik, a zold paradicsomot, a csemege­­uborkat es a keson kdtott dinnyet szed­­juk le savanyitani. A sargarepa, a petrezselyem es a ze//erfelszedesevel meg varhatunk, ha nem csapadekos az idojaras. Esos ido­­ben ne hagyjuk a foldben ezeket a zoldsegfeleket, mert sok vizet vesznek fel, s ezaltal tarolhatosaguk romlik. A zellert a szeptorias levelfoltossag ellen Kuprikollal (var. ido 7 nap), a sargare­­pat es a petrezselymet pedig a liszthar­­mattal szemben Sulikol K-val (3 nap) permetezzuk. A babot a felszedes utan rbgton ki­­szaritjuk, s ezt kovetoen 48 orara fa­­gyasztoba tesszuk, ahol -12—18 C- fokon a zsizsiknek minden fejlodesi alakja elpusztul. E kezeles utan a mag­­vakat szaraz es hu'vos helyen taroljuk. A hagyma felszedeset kovetoen fontos teendonk a teruleten maradt no­­venymaradvanyok osszegyujtese es megsemmisftese. Azokban a konyha­­kertekben, amelyekben attelelo hagy­mat es fokhagymat is termesztunk, ku­­lonos gonddal szamoljuk fel a fertoze­­si gocokat, mert a korokozok, kulonosen a peronoszpora attelelesere kedvezo felteteleket teremtenek. A melegagyakat, a foliasatrakat es az uveghazakat keszitsuk eld az oszi vagy a teli kihasznalasra. Aktualis az oszi salata es a karfiol hajtatasa. Ugyan­­fgy idoszeru hagymat ultetni, megpedig a szokasos dughagymameretnel na­­gyobb hagymacskakat. Ezeket 8—10 cm melyen duggassuk a talajba. Ennek az az elonye, hogy a tavasszal sarjado hagymaknak hosszabb lesz a feher szarresze, vagyis zoldhagymakent fo­­gyasztva ertekesebbek lesznek. Az 5— 6 cm melyen a talajba duggatott fok­­hagymagerezdek meg az osz folya­­man gyokeret eresztenek, es a kovetkezd evben nagyobb hagymat fej­­lesztenek, mint a tavasszal ultetettek. Szeptember vegeig A hagyma es a fokhagyma ultetoanyagat — a korokozok ellen — ajanlatos a Sulka 5 szazalekos oldata­­ban csavazni. II. A gyumblcsbk kozul az almat es a korteta legoptimalisabb volna +1—2 C homersekleten, 85—90 szazalekos re­­lati'v paratartalmu terben tarolni. Erre a hazi korul menyek kdzott nem igen van lehetoseg, ezert arra kell torekedni, hogy a tarolo levegoje minel huvosebb, de feltetlenul fagymentes legyen. Kiilo­­nos gondot okoz a Jonatan tarolasa, mert hejanak a felszinen kezdetben apro, majd egyre nagyobb fekete foltok keletkeznek. Ezeket nem kartevo vagy gombas betegseg idezi eld, hanem elettani folyamatok, amelyek a tarolas magas homerseklete kovetkezteben indulnak meg. Ezert minel alacsonyabb a tarolo homerseklete, annal tovabb es annal jobb allapotban tudjuk ezt a kel­­lemes zamatu almat eltartani. A mar lesztiretelt alma- es kortefa­­kat, amelyek levelen a varasodas fer­­tozesenek tuneteit eszleljuk, erdemes a szerves gombaoldszerek valamelyi­­kevel (Orthocid, Fundazol 50 WP, Dithane M-45) lepermeteznunk. A per­­metlebe tegy unk a kaliforniai pajzstetu larvai ellen hatasos keszitmenyt: Dimecron 50 SOW, Bi 58 EC, Sumition 40 EC stb. Az alma- ds a kortefa varasodasa ellen a riigypattanastdl keso dszig sziikseges vedekezni III. A bor tartossaga, alkoholtartalma a must cukorfokatol fiigg, ezert az erett szolot szureteljuk. Altalaban csak a tel -jes eresben levo szolo adja a jo mino­­seget es egyben a legnagyobb mennyi­­seget. Vdrosborok keszitesehez a szo­­lot eretten, de nem tulerve szureteljuk. Ha a kekszolo rothadni kezd, minel elobb szureteljuk le, mert a penesz a szolo szi'nanyagat elroncsolja. A szedes legkedvezobb idejenek megallapitasa celjabol vegezzunk probaszuretet. Fi­­gy elju k a bogyok szi'nezodeset, egesz­­segi allapotat. Izlessel gyozodjunk meg az eresi fokrol. A sziiret idopontjanak ki­­tuzesehez vegyuk figyelembe az utol­­jara vegzett permetezes idopontjat is. A palinkafozeshez keszitett cefre te­­tejen suru reteg „kalap“ kepzodik. Ezt gyakran le kell nyomkodni, hogy a lej­­jebb levo „massza“ is hozzajusson az erjedest eloidezo oxigenhez. IV. Vi ragaink kozul elsosorban a krizan­­tem novenyvedelmere kell osszponto­­sitanunk. A krizantemot 10—14 napos iddkbzokben szeptorias levelfoltossag ellen Orthociddal, Dithane-val, vagy Saprollal permetezzuk. Ez utobbi a lisztharmat ellen is hat. A fiatal levele­­ket szfvogato es eros level­­deformaciokat okozo poloskak ellen Anthioval, vagy Actellic 50 EC-vel ve­­dekezhetunk. Ez utobbi a leveltetveket is elpusztftja. CSIBA LASZLO Megkezdddott az uj iskolai dv, amikor a gyermekeket a nyari szunidei kikapcsolddas utan ismet uj feladatok varjak. Nagyon sok szuldnek, de gyermeknek is problemakkal te­li dv kezdodik. Nem akarnak tanulni a gyerekek, vagy dp­­pen nehezsdggel jar tanulasuk, felkeszuldsuk. Ilyenkor mindenki mondja a magadt, a tanarok azt vall­­jdk, hogy azdrt nem tanul a gyermek, mert nem tehetsdges, hanyag vagy a szulei nem torodnek vele. A szuldk pedig az ellenkezdjdt. De hogy mit gondol a tanuld, ezt altalaban sen­­ki sem kdrdezi meg, ds ha meg is kdrdezik, nem sokat tud­­nak meg tole. A gyermek ugyanis nem kepes beszelni er­­rdl a felndttek nyelvdn, hanem vdlemdnydt viselkeddsdvel adja a tudtunkra.Az uj feladatok az iskolaban es otthon egya­­rant nemcsak a szemelyiseg megfelelo fejlettseget kivan­­jak meg, de nagyobb stabilitast, akaraterdt, dsszpontositd kdpesseget is. Az alacsony szintu kepessegek nem enge­­dik meg, hogy a gyermek aktfvan reszt tudjon venni az is­kolai munkaban, az drzelmi konfliktusok nem teszik lehe­­tdvd, hogy be tudjon illeszkedni a kollektfvdba, a nem meg­­felelo test! fejlettseg es az idegrendszer eretlensege pedig szdtszdrtsagot, nem odafigyeldst, nemtorddbmsdget okoz­­hat. Az, hogy a gyermek nem megfelelokdppen sajatitja el a tananyagot, kudarcokhoz vezet, probldmdkat okoz. A szu­ldk dltal aban azon vannak, hogy gyermekuk a legjobb ered­­mdnyeket erje el. Tobbet varnak el tole, mint amire kepes. Sok esetben kevds figyelmet fordftanak rajuk, hianyzik az dllandd, cdltudatos segftseg a tanulasnal, az a segfteni aka­­ras, amellyel kiaknazhato a gyermek kepessege. Fontos sze­­repe van ebben is a csalad ds az iskola kdlcsbnds munka­­jdnak. Az egyenldtlen pszichikai fejlddes az okozdja annak, hogy a gyermek valamiben kivalo eredmenyeket dr el, mas valamit azonban nem gydz. Ide tartoznak azok a gyerme­­kek, akiknel valamilyen specialis fejlddesi, idegrendszeri rendellenessdgek vannak, amivel pszichologushoz kell for­­dulnunk (dyslexia, dysgrafia stb.). Mert ha ezeket elhanya­goljuk, es arra hagyatkozunk, hogy majd csak kindvik, a kd­­sdbbiekben komolyabb kdvetkezmdnyei lehetnek. Tanula­­si probldmakat okozhat a szokasos betegsdgek gyakori eld­­fordulasa, a rossz egeszsegi allapot, beszedhibak es nem utolsosorban a balkezesseg atiranyitasanak kdvetkezme­­nyei. Termdszetes kilengdseket okozhat az dvszakok vdl­­tozasa, a csaladban uralkodd feszultsdg, az un. iskolai ne­­urozis, fdlelem, a tanulok kozotti konfliktusok, de ugyanugy a tanuld—tanar kozti ndzetelterdsek is. Az alapiskola elso harom osztdlydban kulonos figyelmet kell forditanunk arra, hogy ereztessuk a gyermekkel, erde­­kel bennunket az d munkaja. Fontos arra tdrekednunk, hogy kialakuljon annak szokasa, miszerint mindennap ugyanab­­ban az idoben tanuljon, a szokas ugyanis segit legyozni az ellenszenvet a tanulassat szemben. Ha lehetsdges, akkor ugyanazon a helyen tanuljon a gyermek, ami elosegiti a gyor­­sabb pszichikai felkeszulest. A legidealisabb iddpont a ta­­nuldsra ndgy ds hat dra kdzott van. A tanulasra szant idd ne haladja meg a 60 percet, maximalisan 90-et. Szukseg szerint meg lehet szakitani 3—5 perces szunetekkel. Mind­­ig a probldmamentes tantarggyal kezdjunk, ami nem vesz el sok iddt. Ezutdn kovetkezhet a szamdra nehez feladat, mert ilymddon mdg nem faradt el, ds tobb turelme lesz hoz­­za. A tanulast ajanlatos fokozatosan konnyebb dolgokkal be­­fejezni. A gyermek hamarabb elsajatftja azt, amire maga jdtt ra. Ha elobb megmondjuk neki a megoldast, akkor azt passzivan fogadja, ds a tovabbiakban is a mi segitsdgunk­­re fog hagyatkozni, amikor az mar nem lenne szukseges. Szeretndk mdg szolni a buntetes nem megfelelo, sot ka­­ros hatasdrdl. Nem szabad azzal biintetni a gyermeket, ha pelddul rossz jegyet kap vagy dppen nem akar tanulni, hogy nem engedjukki, korlatozzuk valamilyen tevdkenysegeben, ami neki ordmet szerez, mertezdltal a gyermek mdg nyug­­talanabb lesz, csak azert is ellenszegul, dacoskodik. KOLES ELEONORA pszichologus A tdroldsra szdnt gyokdrzdld­­segek levelet lecsavarjuk: nem vdgjuk le

Next

/
Oldalképek
Tartalom