Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-08-30 / 14. szám
A tortenelembol tudjuk, hogy a legosibb nagyvaros, Babilon az Eufratesz iszapjabol eptilt, esbarmily hihetetlen, a kilencven meter magas tornyat valyogteglabol raktak. Joval kesobb a regi romaiak mar egetett teglabol epitkeztek, es tizcnket emeletes, harmincot meter magas hazakat is emeltek. Aztan ennel is kesobb a kd lett a leg„Afejlett ember (...) varosepito allat.“ — irta Oswald Spengler enyhe gunnyal 1923-ban. De az ember azota se gyogyult ki varosepito szenvedelyebol. A vicnclcm iukiibl) a varosi ember torteneteve valik. A modern nagyvaros csalfa, csabos fenyei elhomalyositjak az eg csillagait. Vannak varosi emberek, akik az est kigyuld fenyeitol sohasem latjak az eg csillagait. De ez csoppet se zavarja oket, mert a varos szemlatomast mindenert karpotolja. Amai varos a kultura es a bun bblcsoje, a nyomor es a lenyuzes kozpontja. Itt kesziil a politika, szuletik a muveszet, tudomany, a mai ember mai letformaja. De mibol epul maga a varos? Ezt probaltuk felderiteni az idoben vissza-visszafutkosva a szemiink elott novekvo Pozsonyban. A Hattyuk tava a vadkacsake is szilardabb epitoanyag; az ulmi szekesegyhaz homokko tornyat mar szazhatvanket meterre emeltek. Egy koeptileten ugyanis addig lehetett az epitokoveket egymasra halmozni, amig az sajat sulya alatt ossze nem roppant. Az ulmi es kesobb a kolni szekesegyhaz megkozelitette ezt a hatart. Barmily hihetetlen, ezen csak szazadunkban voltak kepesek tullepni, amikor feltalaltak az acelvazas betonepitkezest. Itt az acelvazbiztositjaastabilitast, es a ktilso falaknak nines statikai szerepuk. Az elso acelvazas haz 1885-ben Chicagoban eptilt, es mindossze 17 emelet volt. 1900-ban New Yorkban meg nem volt 20 cmeletesnel magasabb eptilet. Az elso valodi felhokarcolok csak ezutan, tulajdonkeppen szupcr hirdetooszlopoknak eptiltek a milliardos iparvallalatok szamara. Ilyen volt a Singer-varrogepgyar irodaeptilete, a Singer Building, amely 1908-ban eptilt. A 47- emeletes drias 187 meter magas, es ezt akkor esupan az Eifezt kovette a haboru utan a Postapalota, majd a Kyjevszallo, a Kozgazdasagi Egyetem, a Sajtdpalota, a Televizid epiilete es a toronyhazak serege. Ezek meg vasbeton-epitmenyek. A valodi tiveg, acel es beton palotak epitmenyei napjaink teremtmenyei, es nem esupan a varos arculatat valtoztatjak meg, de a varos termeszetes kornyezetet is. A sziileto nagyvarosok ugyanis agressziv modon romboljak, megvaltoztatj ak a taj at, atformal j ak termeszetes kornyezettiket, megpedig kezdetben rossz, kesobb jo ertelemben egyarant. Ennek jegyeit mar az osi Pozsony epitoi is ott hagytak a tajon. A kozepkori varos valyogteglai feltehetoen itt is, akarcsak az osi Babilonban, a folyo, a Duna iszapjabol kesztiltek, kesobb a teglat mar a devenyi agyagdombokrol egettek, a kovet pedig a kozeli hegyekben banyasztak. E korok terjedelmes agyag-, homok- es kobanyai ma is ott lathatok a varos sztikebb es tagabb korleteiben. Ezutan kovetkezett a beton korszaka Pozsonyban, igazi nagyvarossa valasanak korszaka, amely napjainkban is folytatodik. Ez okozta a legnagyobb valtozast a varos termeszetes kornyezeteben. A Duna egykori arteren kibanyaszott tomcntelcn kavics es homok valosagos torendszert teremtett. Ahogy a metropolis nbvekedett, a tavak Az Aranyhomok e nyaron neptelen volt Tavak varosa Eloszor volt a tegla fel-torony 300 metcres acelvaza szarnyalta tul. A Singer Building-epulet magassagat mar masfel evvel kesobb tulszarnyaltak, es a beindult versenges a nagy gazdasagi valsag idejen se csitult. 1932-ben fejeztek be a Chrysler Building eptiletet, amely a 306 meteres magassagaval mar az Eiffel-tornyot is tulszarnyalta. A versenges azota sem csitult. Mas-mas stilusban ma is folytatodik az acelvazas palotak epitese a vilag minden tajan. Pozsonyban se volt maskepp Pozsony valojaban mar az 1989-es valtozas elott bekapcsolodott ebbe a versengesbe. Elso valodi magas eptiletet, a Manderlat 1935-ben emeltek,
