Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-08-30 / 14. szám
Az elso ilyen bagerto az un. szocialista iparositas kezdeten sziiletett a Kuchajdan, a mai Ujvarosi palyaudvarral szemben. Itt banyasztak a kavicsot a nagy meretu vegyiiizem, a Dimitrovka epitesehez. Az epitok akkor es kesobb se farasztottak magukat kiilonosebben. Kozvetleniil a szomszedban kanalaztak a nehany centimeteres termoreteg alatt lapulo finom kavicsot a betonozashoz. A bager kanalai alatt selymes, kristalytiszta viz fakadt, es a to egyre novekedett. A Kuchajda ebben az idoben a Nova doba lakotelep hazainal veget ero villamossinek mbgott kezdodott, es teljesen elvadult teriilet volt. A monarchia idejen es kesobb is itt gyakorlatoztak a szemben levo kaszarnyak alakulatai. Az el vadult tersegben a haboru utan nehany szereny zoldseges kert is megvetette a labat, de jottek a kanalazogepek, es asni kezdtek a mai tavat. Az un. Aranyhomok fiirdohely tavai a repiiloter epitese soran jottek letre. A tervezok itt se eroltettek meg magukat. Kozvetleniil a kifutopalyak szomszedsagaban banyasztak az epiteshez sziikseges finom homokot az akkor meg hullamzo buzatablak kozt. A talajviz itt is feltort, es a novekvb varos csakhamar uj tavat kapott. A hatvanas evek elejen koszontbtt Pozsonyra a panelkorszak. Ekkor kezdtek eptilni a nagy lakotelepek, s koztiik elsokent a strkoveci, azaz kovecsesi lakotelep. Ez sziilte a kovecsesi tavat, a mai Hattyuk tavat. Aztan jottek a hetvenes evek, Ligetfalu lerombolasa, es a szazezres ligetfalui lakotelep felepitese. Ekkor sziiletett a tiikorerdei to, a Drazdiak, amely ma is vad gondozatlansagaval borzolgatja a latogatoit, akarcsak kisse tavolabb az oroszvari tavak, amelyek a mai varos epitesehez szolgaltatjak a kavicsot. Hogy mikent folytatodik? Nem tudhatjuk. Teny, hogy amint a varos novekedett, oly szerteleniil rombolta maga koriil a termeszet szuzi allapotat. Megvaltoztatta maga koriil a tajat. Pozsony ma nem szupan a Duna, a K is-Karpatok, de a tavak varosa is. Az a varos, amelyrol 1954-ben Orkeny Istvan meg dicseroen irta, hogy „testhez allo“, mara nagyra nott, es lakoi szamara sok szempontbol elviselhetetlenne valt. „Pozsony — irta akkor Orkeny — pontosan akkora kiterjedesii, amekkorakell, hogy legyen: fovaros letere is kis varos, ember-meretii. Hatarat egy nap alatt koriil lehet jarni gyalogszerrel. Lakosainak szamat ketszazezerre becsiilik, es ez epp az az embertomeg, amelyet meg felfogni kepes az agy.“ Pozsony persze nem igazodott az iro almaihoz. Vad novekedeseben elviselhetetlenne valt sajat lakoi szamara is. Vegyiik csak a nyari fiirdozes lehetosegeit, amelyek az idok soran nem hogy nottek, de a Duna-parti strandok megsziintevel meg be is szukiiltek. Ez kesztette a varos lakoit arra, hogy szinte ugyanabban a pillanatban, amint a kanalazo gepek mbgott felbuggyan a viz, birtokba vegye a tavakat. Az emberek fiirodni akartak, s minden tiltas ellenere megkezdtek a lerombolttaj kultivalasat. Elinditottak egy ellentetes folyamatot. A partokat elegyengettek, napozasra, strandolasra alkalmassa tettek. Mire a varos vezetoi kapcsoltak es az osztbnos emberi mozdulasok segitsegere siettek, a tavak partjan megje-Pozsony elso es mindmaig egyetlen kempingtabora. A nagy erolkodesben es igyekezetben a to neve is furcsan alakult. Egyszeruen kikblcsbnoztek a bolgar tengerpart egyik leghiresebb fiirdojenek nevet, es hogy kiilsosegeiben is hasonlitson a tengerpartra, a strand eredeti sziirke homokjat idegenbol hozott sarga homokkal boritottak. Aztan kovetkezett a kovecsesi to rendbetetele. Itt eredetileg ifjiisagi parkot szandekoztak letesiteni. Fel is eptilt az ifjusagi szallo es egy nagy meretu jatszoter sportpalyakkal, vendeglokkel, presszokkal. Ido kozben azonban a to elhinarosodott, fiirdesre alkalmatlanna valt, es hattyuk vettek birtokukba. Igy valtozott at Hattyuk tavava. A Kuchajda fiirdozbit hosszu evekig zaklattak, nem engedelyeztek az itteni fiirdozest. Kideriilt ugyanis, hogy atulkozelben rniikodb vegyiiizem mergezi a to vizet. Az emberek azonban nem sokat torodtek a figyelmeztetessel, itt is fiirodni akartak, es evrol evre tobben la-A tiszta vizuve lett, civilizalodo Kuchajda A Drazdiakhoz mar megerkezett a mozgobufe, de az iden talan ki sem nyitott lentek a fagylaltarusok es az autos biifek. Mindez valamikor a hatvanas evek derekan kezdodott, az enyhiiles idejen, amikor a szocialista orszagokban is elindult a kicsi, de megallithatatlan „vilagjaras“. A varos vezetoi elsonek az Aranyhomokot tettek kulturalt fiirdohellye. Itt letesiilt togattak a varos sziveben levo tavat. Tavaly mar hivatalosan is engedelyeztek a fiirdest, s megkezdtek a strand teljes kiepiteset. Mara tchat csupan a ligetfalui to maradt mcg vad allapotaban. Nines itt semmifele szolgaltatas, es a fiirdbzesert se kell fizetni. Mar ha ezen a szeszelyes, zimankos nyaron barkinek is kedve tamadt fiirodni. SZOKE JOZSEF (Szoke Edit felvetelei) Az elso tavak egyre szaporodtak es mind kijjebb szorultak a belteriiletekrol. A kultivalas korszaka
