Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-08-15 / 13. szám

Sutes-fozes napmeleggel A napenergia hasznosftasa­­ra ket eljaras kfnalkozik: vagy „ellopjuk“ a napsugarak meleg­­tartalmat, vagy villamos energi­­ava valtoztatjuk a hosugarzast. Az elobbinek az a legegysze­­rubb modja, hogy egy belulrdl feketere festett, uveglappal fe­­dett dobozt, amelyen csdkigyo halad at, kitesszuk a napra. Az ilyen doboz jo hatasfokkal nye­­li el a napsugarakat, mivel az Liveglap csak belepni engedi a lathato sugarakat, de kilepni nem az infravoros hosugara­­kat (egyebkent ezt a jelenseget hasznaljak ki a kerteszek az uveghazakban is). A csdkigyo­­ban aramoltatott viz felmeleg­­szik, s az vagy taroloba vezet­­heto, vagy kozvetlenul felhasz­­nalhato. Izraelben es Cipruson mar regota hasznalatban van­­nak a kisebb haztartasok meleg vizzel valo ellatasara. E „hocsapda“ hatasfoka meg ja­vul, ha az uveglapot indium­­oxid vagy kadmiumsztannat ve­­kony reteggel vonjak be. Ismertjelenseg, hogy az uveg gyujtdlencsdjebol kilepo kon­­centralt sugarnyalabbal meg le­­het gyujtani az egheto anyago­­kat. Nos, a napsugarak nem­­csak uveglencsekkel, hanem homoru fem- vagy uvegtukrok­­kel is osszpontosithatdk. Ilyen­­korakkent lehet hasznosi'tani a koncentralt hot, hogy a felmele­­giteni kfvant targyat vagy szer­­kezetet (pl. vizzel atjart csokf­­gyot) a gyujtdtukor kozpontja­­ban helyezik el. Igy etelt lehet fozni vagy melegfteni, vizet le­het forralni, vagy akar hust is le­het sutni a napsugarakkal. Ha­­talmas meretuve fokozva a di­­menziokat, akar eromuvek is letesithetok ezen a modon. A katangkoro mezei katang es vad cikoria neven is ismere­­tes. Igen elterjedt evelo no­­veny. Megtalalhato utak men­­ten, arokpartokon es legelo­­kon gaznovenykent. Gyokere karo alaku, kivul sziirkesbarna, belli I feheres szfnu, husos, ke­­sobb fas allomanyu, szagta­­lan, kesernyes izu. Szara 1-1,5 meter magas, egyenes, ke­­meny, felul elagazo. Tolevelei landzsa alakuak, fogasak. Szarlevelei kisebbek, ulok, a felsok epek. Levelei es a szar kemeny szorokkel fedett. Vi­­ragfeszkei a szarhajtasok ve­­gen egyenkent vagy csoporto­­san allnak. Vilagoskek szinuek. Egesz nyaron at, napos idoben nyilnak. Gyogyaszati celra a katang­­koro gyokeret gyujtik. Osszel a legvastagabb, ilyenkor tartal­­mazza a legtobb hatoanyagot is, ezert begyujteset is ebben az idoben vegezzuk. Szarftani szellos helyen, vekony reteg­­ben kell. Tartalmaz: inzulint, cukrot, glikozidat, keseruanyagot stb. Teajat etvagyjavitonak, emesztest serkentonek, vala­­mint epe- es majbantalmak megszuntetesere fogyasztjak. Ezenki'vul hatasos magas ver­nyomas ellen is. Nemesitett valtozatanak gyo­­keret potkave gyanant hasz­naljak. A Franck fele cikoria potkave nem mas, mint a ciko­­ria gyokere megpdrkolve, majd megdrolve. Kronikus belhurutban szen­­vedok reszere az alabbi tea el­­keszitese es fogyasztasa ja­­vallott: osszekeverunk 20 g ka­­tangkoro gyokeret ugyanennyi sarlos gamandort (Teucrium chamaesrys), cickafarkf uvet es diot, majd ebbol a keverekbol estenkent harom evokanallal forrasban levo vizbe teszunk, a teat a tuzrol felreteve lefedjuk es egy ejszakan at allni hagy­­juk. Masnap leszurve, cukor nelkul, viz helyett fogyasztjuk. Emesztes serkentesere az alabbi teakevereket ajanljuk: 25 g katangkoro gyokeret, gyermeklancfuvet, kalmos gyo­­keret, 15 g sarlos gamandort es 5 g anizst, valamint edesko­­menyt osszekeveriink. A ke­­verekbol ket evokanallal egy pohar forrasban levo vizbe te­­sziink. A tuzrol leveve lefedjuk. Masnap eves elott cukor nelkul fogyasztjuk. A katangkoro gyokeret, illet­­ve a belole keszult cikoriat gaz­­dag inzulin-tartalma miatt (az inzulin a szervezet altal lebont­­va szolocukorra alakul at), a cu­­korbetegek is rendszeresen fo­­gyaszthatjak. Amikor rank tor a nyari kanikula, szivesen allunk a huzatba, utazunk nyitott teteju auto­­val, vagy hajolunk ki melyen a vonat­­ablakon. Egysze­ruen azert, mert melegunk van, mert jol­­esik az arcunkba csapo friss levegobe szinte beleharapni. Csak szerencsejenek kbszonheti, lotti orakban-gyak­­ran belazasodunk. Sulyosabb esetek­­ben szinte elviselhe­­tetlenne fokozodik a homlok es a szem mogotti fajdalom, mert a belso duzza­nat nagy nyomast gyakorol az ugyne­­vezett haromosztatu ideg egyik kilepo agara. Ez a fajta fajdalom minden bizonnyal ff’jok las&m a hi&ttdl aki utobb nem keservesen emlegeti meg az ilyen utazgatasokat. Talan meg idejeben jott el a nyitott ablaktol, vagy a szervezete volt elegge ellenallo az eros lehules okozta veszelyekkel szem­­ben? Ki tudja. Az emberek tulnyomo tobbsegenel azonban az ilyenfele, ut­­kozben vett legfu rdok fajdalmas es sok­­szor visszatero betegsegeket okoznak. Ilyen pl. a homlok- es arcureggy ulladas. Elso jelekent nem szelel az orrunk, nem erzunk szagokat, es surti valadek­­kal telik meg zsebkendonk. Megjelen­­nek a fejfajasok -, elsosorban a dele­eluz minket az orvoshoz. Ha azonban kisebb mervu kin is jut osztalyreszun­­kul, de a mar felsorolt egyeb tuneteket eszleljuk, akkor is tanacsos felkeresni a f ul-orr-gegeszt. Mert ami'g a szaksze­­ru kezeles nehany het alatt teljes gyo­­gyulast hoz, addig az idohuzas, a ha­­logatas azt eredmenyezheti, hogy a gyulladas atterjed az agyhartyara! Legokosabb tehat, amit tehetunk, hogy minderre gondolva, nem leszunk mertektelen elvezoi a huzatnak, a szembe csapo friss levegonek. Ez a kiscica egyike annak a 200 millid szerencsdtlen aldozatnak, amelyeket a vildg nagy kozmetikai 6s gydgyszerdszeti konszerneinek kiserleti laboratoriumaiban pusztitanak el evente. A tudosok szerint ezek az Allatok semmifdle fajdalmat nem 6rez­­nek, vagyis nem szenvednek. De gondoljunk csak bele: a kfsdr­­let folyaman nem altatjak oket, es szamukra termeszetellenes poz­­ba kdnyszerftve kotdzik dket az asztalhoz, amig az „elengedhetetlen“ kfserletet, teszteldst el nem vdgzik rajtuk. A katangkoro Cichorium intybus L. - Compositae

Next

/
Oldalképek
Tartalom