Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-08-15 / 13. szám
Kuril-szigeteken es Alaszkaban letrehozando gyarmatokrol, kormanyzosagokrol. Ott kerult kapcsolatba 6 egy olyan hetmannal, aki csakugyan aztfontolgatta, hogy el kellene jutni a „meses Kaliforniaba, ahonnan az almos spanyolok kiuzhetok..." Hogy ez a kaliforniai gyarmatalapitas abrand volt-e csupan, avagy kecsegteto lehetoseg? A valaszt Kalifornia tortenete adja meg. Az ido tajt a Mexikobol eszak fele terjeszkedo spanyolok meg csak egy tengerparti erodlanc kiepftesenel tartottak, ezzel csak 1776- ban ertek el a mai San Francisco terseget. A Csendes-ocean partja menten hosszan elnyulo Kaliforniaban akkoriban meg alig voltak spanyolok, tehat szinte senkit sem kellett volna onnan kiuzni. A Peter es Pal hajo tehat barhol kikothetett volna, a gyarmatalapftasi kfserlet nyil van nem utkozik akadalyba. (Nyolcvanket ewel kesobb -1853-ban - egy W. Walker nevu amerikai kalandor a Benyovszkyenal joval kisebb csapataval szinte ellenallas nelkul szerezte meg nemcsak egesz Del-Kaliforniat, hanem a Kaliforniai-obol masik oldalan levo Sonora allamot is!) Benjamin Franklinnal is TARGYALT Amikor Kamcsatkabol valo menekulese utan Benyovszky nem az annyira ohajtott Kaliforniaba, hanem vegul is 1772-ben Franciaorszagba erkezett, gyarmatosftasi elkepzeleseit is magaval hozta. Ezekazonban ekkor mar Madagaszkarra vonatkoztak. E sziget meghodftasanak a lehetoseget utkozben ismerte fol. Az akkoriban mindeniitt ervenyesulo nagyhatalmi torekveseknek megfeleloen XV. Lajos francia kiralyt is erdekeltek e tervek. Meg ugyanebben az evben igy kerult Benyovszky Madagaszkarra, s onnan majd - ot ewel kesobb - kegyvesztetten tert vissza Parizsba. Amerikaban ekkor mar javaban dult a fuggetlensegi haboru, s ebbe hosunk menekult lengyel baratai szinten bekapcsolodtak. Benyovszky rokonszenve azonban egyelore csak abban fejezddott ki, hogy az amerikaiak megsegftesere indulo francia onkentesek koze az ugyancsak Franciaorszagban elo Ferenc nevu occset bejuttatta, mfg o maga a francia hadseregben vallalt tisztseget. Amikor 1778-ban - osszekbttetesei reven - lehetosege nyflt ra, hazajott Magyarorszagra egy nagyszabasu gazdasagi, fejlesztesi tervvel, de ez a probalkozasa sem sikerult, s igy harom ev mulva ujra a francia hadsereghez csatlakozott. 1781. szeptember 22-en a kovetkezoket frta Benyovszky az ugyancsak a francia hadseregben szolgalo occsenek, Emanuelnek: „Ezennel ertesitelek, hogy mint dandartabornok, kiralyom reszerol kineveztettem 3000 ember parancsnokaul, akik Amerikaba fognak kuldetni." Ismet felcsillant tehat elotte a remeny, hogy o' is fontos szerephez juthat Amerikaban. A kiraly azonban maskent dontott. Elkeseredeseben aztan ugy velte, hogy jobb lesz visszaternie a Madagaszkarral kapcsolatos korabbi terveihez. Csakhamar be kellett azonban latnia, hogy a fiatal XVI. Lajos figyelmet jobban lekotik a kalozkodassal es cukornadultetvenyeivel jbvedelmezdbbnek latszo Karib-szigetek, mint Madagaszkar. Ezert ismet masutt probalkozott. Madagaszkart felajanlotta Ausztria-Magyarorszagnak, majd Anglianak, s minthogy „nem volt erdeklodes", ugy dbntott, megprobalkozik Amerikaval is. Folkereste tehat az akkor mar hosszabb ideje Parizsban elo es ott fuggetlenne valt angol gyarmatokat kepviselo Benjamin Franklint. Tole azt a valaszt kapta, hogy Amerikaban - legalabbis a maganvallalkozok reszerol - szamfthat bizonyos erdeklodesre, s esetleg mas lehetosegei is lehetnek. Igy indult el ujra Amerika fele csaladjaval es nehany emberevel. Utjuk Londonon at vezetett. A Robert es Anna nevu hajokon 1784. aprilis 14- en indultak el, majdnem 4000 fontsterling erteku kereskedelmi cikkekbol allo szallftmanyukkal. Ezzel a madagaszkari kereskedok tamogatasat akartak megszerezni. A hajout abban az idoben negy-hat hetig tartott. Amerikaba tehat valamikor majus vege fele erkezhetett meg Benyovszky. Annyi biztos, hogy julius 8-an ert Maryland legnagyobb varosaba, Baltimore-ba, s ott egy idore csaladostul letelepedett. Meg kell itt jegyeznem, hogy o volt az elso magyar, aki csaladjaval egyutt Amerika foldjere erkezett! A puritan gondolkodasu amerikai vezeto kordkben - meg az uzletem berek elott is - ez a korulmeny megerositette a helyzetet. Ez utobbiaktol sikerult is tamogatast szereznie, s az altaluk kdlcsonzdtt Intrepid nevu 150 tonnas hajon indult tovabb vegzetes utjara 1784. oktober 25- en. Kozben azonban egyeb dolgok is tortentek, s ezeket meg kevesbe ismerheti az olvaso! „Ily magasztalva HALLANI EMLITENI...“ A most emlegetett, viszonylag hosszu idoszak alatt ugyanis egyaltalan nemcsak a Madagaszkarra vonatkozo terve erdekeben targyalt Benyovszky, hanem masfele is tajekozodott, s ennek megfeleloen tobbfele is utazott. En ugy latom, hogy bizony szfvesen lemondott volna 6 a madagaszkari ut folytatasarol. Ezt az is igazolja, hogy felajanlotta szolgalatait a kormanynak. S nem is akarhogyan, hanem egy grofhoz es volt tabornokhoz illoen, tehat egy altala Europaban szervezett kulon legioval. Ajanlata szenzaciot keltett, s a kongresszusi naplo szerint a kormany reszerol olyan kedvezo megftelesben reszesult, hogy maga James Madison, a kesobbi koztarsasagi elnok keszftett rola jelentest. Vegul is azonban nem fogadtak el ajanlatat, mert a haboru ekkorra mar befejezddott, s igy nem volt ra szukseg... Fontebb emlitettem, hogy Benyovszky amerikai nepszerusegerol Bdloni Farkas Sandor tollabol magyar nyelvu tuddsftasunk is van. 6 Bostonban akkor talalkozott a vilag utazo emlekevel, amikor ..Massachusetts Status viceguberaturanal" tett latogatasarol beszamolva a kovetkezdket frta naplojaba: „Az oreg Winthorp ur nagy brommel fogadott, s lelkesedessel emlitette, hogy hazank fiat, grof Benyovszky Moricot jol ismerte, s vele baratsagban elt, mig o Amerikaban mulatott. Kedves volt nekunk hazank fiat fly magasztalva hallani emlfteni..." Hogy Benyovszky Amerikaban ilyen kordkben foroghatott, azt kedvezo emberi adottsagain kfviil az is elosegitette, hogy a fuggetlensegi haboruban nagy nepszerusegre szert tett lengyel hazafiakat barataikent emlegethette. Ezt a regebbi kapcsolatat az akkoriban meg ott elo Kosciuszko nyil van keszseggel igazolta. SZIVESEN MARADT VOLNA Az amerikai elethez, az utazasokhoz meg ahhoz, hogy az elokelo tarsadalmi kordkben mozoghasson, penz is kellett. Benyovszky azt a 4000 fontsterling erteku arut, amellyel Amerikaba erkezett, java reszeben ertekesfteni tudta. (Amikor ugyanis Madagaszkarra indult, arurakomanyanak erteket ott mar csak 1000 fontsterlingre becsultek.) Erne tavozasaval kapcsolatban egyebkent harom megal lapftas kfvankozikide:- Ha megfelelo teret es celt talalt volna maganak Amerikaban, nyilvan nem utazik tovabb Madagaszkarra.- Az Intrepid nevu hajo amerikai kapitanya Madagaszkaron cserben hagyta, s ez hatassal volt a vegzetes fejlemenyekre.- Felesege a ket kislanyaval ott maradt Baltimore-ban. Mindezek kozill szamunkra a legutobbi a legfontosabb, mert fol vetodik a kerdes: miert hagyta ott oket, hiszen huseges felesege elozoleg mar tobb nehez evet eltoltdtt az oldalan?! A valaszt abban talaljuk, hogy hitvese, Honsch Zsuzsanna eppen teherben volt, s fiu utoduk nem leven, Benyovszky nyilvan ennek megszuleteseben remenykedett. Zsuzsanna asszony meg is szulte gyermeket, de a kislany nem maradt eletben. Joval ezutan megerkezett hozza ferje elvesztesenek a hire is. Szomorusagat meg az is tetezte, hogy a vallalkozas hitelezoi karterftesi igennyel lephettek fol. Ezt Zsuzsanna nem tudta kielegfteni, helyzete fgy bizonytalanna valt. Hazaindult, s ket gyermekevel meg is erkezett Magyarorszagra. Mint frtam, 1784 majusanak vege fele erkezhettek meg az Ujvilagba, Benyovszky 1786 majusanak a vegen halt meg, s amfg holtanak hire megjott, s az ozvegy az utra felkesziilt, meg egy ev is eltelt. A vilagjaro magyar csaladja tehat legalabb harom evig elt Amerikaban. DR. DOJCSAK GYOZO Benyovszky Moric vilagjarasanak utvonala
