Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-08-15 / 13. szám

B enyo vszky ilma! Benyovszky MOric (1741-1786): hires utazo, emlekiro. KatonA- NAK NEVELKEDETT, DE 1758“BAN Kl- LEPETT A CSASZARI HADSEREGB6L, ES JGrESZT LITVANIAI BIRTOKAN ELT, KOZBEN SOK AT utazott. 1767-ben reszt vett a kirAlyel- LENES LENGYEL NEMESI MOZGALOM­­BAN, MAJD OROSZ FOGSAGBA KE­­RULT, ES SIBERIAN KERESZTUL KamcsatkAba szAmuztek. Onnan egy lAzadAs utAn 1771. mAjus 11-EN MEGSZOKOTT, ES TARSAIVAL az Aleuti-szigetek, Alaszka ES JapAn partjai mentEn vegigha­­jOzva 1771 szeptember vegEre ELJUTOTT A DEL>KI’NAI MACA6RA. Az EuropAba visszavezeto utja sorAn Erintette az akkor mEg FUGGETLEN MADAGASZKART, AHOL utobb XV. Lajos francia kirAly MEGBIzASABOL TEVEKENYKEDETT, lEtrehozva a Louisbourg NEVU TELEPET. A BENNSZULOTT LAKOS- sAg 1776-ban kirAllyA vAlasz- TOTTA, DE A SZOMSZEDOS ISLE DE France kormAnyzojAnak vadas­­kodAsai miatt az udvarnAl kegy- VESZTETT LETT, S VISSZATERT FRAN- ciaorszAgba. Rovid IDORE VISSZA­­TERT MAGYARORSZAGRA IS, MAJD AngliAt Erintve AmerikAba HAJOZOTT, AHONNAN AZ OTTANI KE­­RESKEDOK TAMOGATASAVAL JUTOTT ujra MadagaszkArra. Am Isle de France kormAnyzoja csapato- KAT KULDOTT ELLENE, ES A FRAN­­ClAKKAL ViVOTT KUZDELEMBEN vesztette EletEt. AlAbbi cik­­kunk a most ketszAztiz Eve el- HUNYT BENYOVSZKYNAK AZ ALMA- it, a - kevEsbE ismert - MAGVALOSULATLAN TERVEIT ELE­VENTH FOL. A hanyatott sorsa miatt vilagutazova valt hazankfia, Benyovszky Moric neve akkor valt nemzetkozi hfruve, amikor a Memoirs and travels (Emlekek es uta­­zasok) ci'mu konyve 1790-ben London­­ban megjelent. Akarcsak egesz elete, ennek a konyvenek kiadasa is kalandos­­nak bizony ult! A francia nyelven irott mu­­vet ugyanis 1784-ben Franciaorszag­­ban adta oda megjelentetesre az irodal­­mi kbrokben jol ismert M. J. Hyacintha de Magellennak. 0 azutan - kbzbejott betegsege miatt - az angol Royal Society tagjakent ugyancsak ismert William Nicholsonnak adta tovabb. E ferfiunak a forditasaban es feldolgoza­­saban jelent meg vegre angol nyelven a mu Londonban. A konyv sikeret jol jelzi, hogy azon­­nal nemetre es franciara, majd hama­­rosan mas nyelvekre is leforditottak. A kor legnepszerubb olvasmanya left! Ez a nagy kozonsegsiker azzal is jart, hogy Benyovszky allitasait sokan ketsegbe vontak, s kalandornak titulaltak ot. De csak a konyve left sikeres - 6 ma­­ga csak kozel kerult a sikerhez (igaz, tobb alkalommal is), am egyebkent sok szerencsetlenseg erte. A szoban forgo konyvenek keziratat mar az utolso nagy utazasa elott befejezte, igy az nem is le­­het benne, amit sajnalnunk kell. Ez az utolso nagy - egyben vegzetes - uta­zasa Franciaorszagbol Anglian es Ame­­rikan at Madagaszkarra vezetett. E hosszu ut honapjairol Magyaror­­szagon sokaig mit sem tudtak. Az elso magyar nyelvu eszak-amerikai utibe­­szamolo szerzoje, Boloni Farkas San­dor egyebek kozott a kbvetkezoket fr­­ta: „Pirulnunk kellett magunkban, hogy Benyovszky eletebol ezen epizodiat idegen orszagban kellett megtanulnunk, s azutan kdnyvekbol keresni utana, hogy Benyovszky 1783-ban Francia­­orszagbol jott altal, s Baltimore-ban te­­lepedettmeg, hoi odavalo kereskedok­­kel egyezsegre lepett, hogy ha Mada­­gaszkar visszafoglalasaban segftendik, bizonyos kereskedoi elsoseggel fog­­nak birni a szigeten..." S nemcsak az itt emlitett esemenyek maradtak homalyban: Benyovszky ele­­tenek boven vannak mas, szinten ame­­rikai vonatkozasu rejtelmei is. Ezek - egy kivetelevel -egeszen mostanaig el­­kerijltek a kutatok figyelmet. Ez a „kivetel“ a Kamcsatkabol Ame­­rikaba valo szokesenek terve. Ekkor tajt „almokat szo arrol, mikent hodithat­­na el a spanyoloktol Kaliforniat", s va­­loban „... megszerzi a Peter es Pal vi­­torlast, majd ennek fedelzeten mintegy szaz fonyi csapataval 1771 majusaban utnak indul Amerika fele."„A kincsekre, elvezetekre es hatalomra ahitozo hajo­­sokat azonban nem a palmas partok varjak..." Ezek az idezetek abbol a Benyovszkyrol szolo frasbol valok, amely a Magyar utazok es foldrajzi fel­­fedezokdrnu kbnyvben 1973-ban jelent meg. Macaora jutottak Az ketsegkivul igaz, hogy valoban Kaliforniaba akartak menni, am sok szenvedessel es megprobaltatassal ja­­ro utjuk soran nem a palmas partokra, hanem - Macaora jutottak. Ezt az Angliaban megjeleno Gentlemans Magazin 1772. evi juniusi szama igazolja. Ebben egyebek kozott a kbvetkezo olvashato: ,,...1771 szep­­temberenek vege fele egy szokatlan ki­­nezesu hajo kotbtt ki Macaoban... 65 emberrel, koztiik ot novel a fedelzeten, baro Benyovszky ezredes parancsnok­­saga alatt... Kalifornia fele indultak tovabb..." Ez megerositi azt, amit Benyovszky is fr, tehat hogy „marhakat, gabonat, asszonyokatszerezve" ujra el­­indultak a palmas partok fele. De jar­­vany tort ki kdzottuk, s az tovabb tize­­delte es vegleg legy engftette oket. Veg­­allomasuk igy nem Amerika, hanem Kanton lett. Azt azonban, hogy Kamcsatkabol Kaliforniaba lehet hajozni, nem Benyovszky talalta ki. Meg 1741-ben, amikor Beringnek sikerult a rola elneve­­zett tengeren atjutnia, maga Nagy Pe­ter car adta ki az utasitast, hogy az ame­­rikai partokat „fol kell fedezni". Midon Benyovszky 1769-ben eljutott Kam­­csatkara, az orosz birodalomnak ezen a reszen mar tobben is almodoztak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom