Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-08-15 / 13. szám

IPdteir A B gy szep nyar eleji napon a folyo kicsapott a medrebol, es az erdot 'elontotte az ar. Mindenki a magasabban fekvo, szaraz teriiletekre igyekezett.- Nyugalom, barataim! - rikoltotta a sas. - Orizziik meg hidegveriinket! Az esemenyek megfelelden kovetik a Terv eloirasait!- Kifejtened ezt bovebben? - kurrogott almos kepet vagva a vadmacska. - Igazan nem szivesen farasztalak, de talan akadnak meg rajtam kivul masok is, akik nem rendelkeznek olyan atfogo muveltseggel, mint te. A farkas, a roka es a vaddiszno hangos helyeslessel kontrazott a vadmacskanak. Odabb, kiilbn csoportban, hallgatagon alltak a tobbiek: a szarvas, az oz, a nyul, a siindiszno, aztan ismet kiilon az egerek es a bogarak. Akadtak teljesen kozdnybs resztvevok is, mint a bagoly, aki abban a percben elaludt, amikor a vita kezdetet vette. Mindenki varakozon nezett a sasra, aki hirtelen felroppent a sziklajarol, es lecsapott a vizre, amely mar a kozeli fak derekat nyaldosta. A sas jokora halat tartott a karmai kozott, es felroppent vele a sziklara.- A kicsinyes szuklatokoruseg - kezdte a sas, es horgas csorevel gyorsan fejbe vagta a fickandozo halat. - A haladas rakfeneje. Ha az esemenyekkel kapcsolatos allaspontomat akarjatok hallani, nos: egyszeruen a halaszati teriilet regen tervezett bovitese valdsult meg. A haladas robogo szekeret nem lehet megallitani!- Micsoda bolcsesseg! - dorombolta a vadmacska. - Aranyat er minden szava! Es mig a sas verszemet kapva tovabb szavalt, a vadmacska a bokrok koze sompolygott, megkeriilte a sziklat, es ket hatalmas ugrassal a sas hatara vetette magat. A sas vijjogva felroppent, a vadmacska a szajaba kapta a halat, a foldrc huppant, es eltunt a szikla toveben a pafrany kozott. A roka vigyorogva nezte a kitepett tollai kozott ropkodo sast.- A haladas - mondta -, az egy nemes eszme. Nines is annal elobbre valo!- Hogy is allunk ezzel a halaszati tervvel? - recsegte a farkas. - Elmondanad? Teltek a napok, es az ar egyre nott. Egy reggel a esuka kidugta a vizbol a fejet, es kijelentette, hogy az erdot ezennel a folyohoz csatolja, es mint az Egyesitett Teriilet Katonai Foparancsnoka, utasitja az egykori szarazfoldieket, hogy nyugalmukat megorizve, haladek nelkiil foglaljak el kijelolt lakhelyiiket a nadas iszapjaban. Nem fogja oket haborgatni senki: a toll, a bunda valamint a kitinpancel-viselet jogat szabadon es za­­vartalanul gyakorol­­hatjak a viz alatt. A madarak nem sokat torodtek a esuka ultimatumaval. A bagoly aludt, a sas halaszott, a tobbi reggeltol estig falta a bogarakat. Ami az emlosbket illeti: a szarvas es a vaddiszno szorgalma­­san gyakorolta magat az uszasban. A vad­macska allo nap a leg­­magasabb tolgyfa tete­­jen kuporgott, man­­csait egy vaskos, A reinkarnacio es a le­­lekvandorlas cimu ko­­teten nyugtatva. A roka es a farkas megprobalt szot erteni a csukaval.- Ma nekem... - hajitott a vizbe egy egeret a roka - holnap neked... A esuka egyetlen falassal elnyelte az egeret, es varakozoan a farkasra nezett.- Kez kezet mos - mondta a farkas, es 6 is a vizbe hajitott egy egeret. Aztan ki­­villantva fogait, ramosolygott a esukara. Az uj foparanesnok bekapta az egeret, es hangosan csuklott egyet.- Ha megallitod a vizet - koszoriilte meg a torkat a roka -, eleted vegeig ellatunk egerrel.- Nem igerhetek semmit - valaszolta a esuka, es kitatotta a szajat.- Boseges keszle­­teink vannak - bolo­gatott a farkas. - De fonntartasuk es sza­­poritasuk kizarolag a szarazon oldhato meg. A esuka meg se mukkant, csak a szajat tatotta.- Ha egy kicsit kozelebb jonnel a parthoz - mondta a roka -, magad is lathatnad...- Mifele part? - kerdezte a esuka. - Talan a Szigetre gondoltal?- Ha a szavakon nyargalunk - razta meg a fejet a farkas -, akkor soha nem jutunk elobbre.- Az elorejelzes szerint - mondta kisse bizonytalanul a roka - ez a mostani nyar igen szaraz lesz: a folydban meg az iszap is megrepedezik...- Miert novekedne a Sziget - mondta a esuka -, amikor parancsomra eppen egyre kisebb es kisebb lesz?- Egyezziink meg - ajanlotta a farkas. - A kecske is jollakik, a kaposzta is meg­­marad... A esuka valaszkent feldobta magat a levegobe, es egy kurta csobbanassal eltunt a vizben. Azonban a roka joslata valdra valt: perzselo szarazsag kovetkezett, es a folyo alig volt szelesebb es melyebb, mint egy kbzonseges patak. A vaddiszno az iszapban turkalva mindennap esamesogva teleette magat hallal, aztan kenyelmesen elhelyez­­kedett a meleg pocsolyaban es hortyogva elaludt. Ami a esukat illeti: egy szep napon beleragadt az iszapba, ugyhogy moccanni sem birt. A vadmacska ovatosan belekapaszkodott a kopoltyujaba, es kihuzta a partra.- Teljesitetted a parancsomat! - kialtotta a esuka. - Lekdltoztel az iszapba! Meg­­jutalmazlak! A vadmacska a szajaba kapta a esukat, es puha, nesztelen leptekkel besurrant vele a pafranyok koze. Tizenot eve hunyt el Hajnoczy Peter iro. Miivei: A futo (elbeszelesek, 1975), M (elbeszelesek, 1977), A halal kilovagolt Perzsiabol (kisregeny, 1979), Jezus menyasszonya (kisregenyek, elbeszelesek, karcolatok, 1981) Holocsy Istvan (1950-1996) Mar bekeben szuletett, a bekes nemzedekhez tar­­tozott. Bekes nemzedek? De hiszen 6 is atelt mar ket nagy valtozast, s vele a valtozas bromet, felelmet. Fo­­leg az utobbit, a valtozas felelmet, amely egyre inkabb tulajdonava valik a kozep-europai valtozasoknak, a ko­­zep-europai letnek. Vajon meddig tart e kozos felel­­mtink? Holocsy Istvan mar nem tudja meg. Es talan mi sem, akik dobbenten allunk hirtelen halala felett. Va­jon eljon-e valaha is ez az igazi valtozas, amely meg­­szabadit minden felelmunktol, a jovonk feltesetol? Hany szivnek kell meg addig megszakadnia, es hany lukteto ernek szetrobbannia? Holocsy Istvan, a szinesz es az ember titokzatos, sejtelmes mosolya mar nem felel erre. De mi helyette is kerdezunk: meddig kell meg e jovendore varnunk? Holocsy Istvan szinesz es szinhazigazgato rovid eletenek leltara: elt 46 evet, llleshazan szuletett, Po­­zsonyban erettsegizett, Budapesten szerzett szineszi oklevelet. Fovarosi szinesz lehetett volna, de vissza­­tert Komaromba, es itt lett Adam, Jago, Chlesztakov, Muller ur, Ocskay Laszlo, Bicska Maxi, Petur ban es Caligula is. Kesobb rendez, s vegul igazgat. Szfvvel­­lelekkel. Ugy tunik azonban: nyugtalan vilagunk gondjai legyu­­rik a mai Adamokat...

Next

/
Oldalképek
Tartalom