Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-07-18 / 11. szám
-A IJ)Q®li) Valamennyien tudjuk, mit jelent, ha valakinek „pechje van“. Papirforma szerint az embert a sikerek es a kudarcok nagyjabol fele-fele aranyban erik: vannak szerencses es kevesbe szerencses idoszakaink. Az atlagembernek viszont nem ritkan az a benyomasa - es talan nem is indokolatlanuI hogy a mindennapi eletben ez nem egeszen igy van: egyesek mindig sikert aratnak, masokat pedig lepten-nyomon kudarcok ernek. A mondas azt tartja, hogy az ember csak jatekszer a sors kezeben, azonban ebben a „jatekban“ senki sem tehetetlen figura. Bizonyos dolgok a veletlenen mulnak, viszont sok f ugg toliink, az akaraterdnktol, attol, hogy megprobalunk-e magunk is valtoztatni az esemenyek meneten. Az embernek meg kell tanulnia kulonbseget tenni a lenyeges es a lenyegtelen dolgok kozbtt, a kozbtt, amire feltetlen ul szu ksege van es a kozbtt, ami nelkiil meg tud lenni. Ez tulajdonkeppen a lelki elet tudatos iranyitasa. Montaigue mar apszichologia tudomanyanak f elf edezese elott negyszaz evvel leszogezte: „Eletunkben a jo es a rossz esemenyek attol fuggenek, hogy hogyan vessziik azokat. “Agyunkban olyan fiziologiai folyamatok zajlanak, amelyek kulbnbbzo hangulatokat (pl. jo vagy rossz erzeseket) keltenek bennunk. Ennek a rendszernek az egyensulya konnyen felborul. Kulbnbbzo okok a „merleg“ egyik vagy masik oldalara billenthetnek bennunket. De peldaul az evszakok is bef olyassal bfrnak kedelyal lapotun kra. Leteznek tovabba ugynevezett erzelmi fazisokis. A fe//endi//es Mzisaban fokozodik a munkabirasunk, bs mbr ennek kovetkezmenyekeppen is sokkal tobb sikert erhetiink el. A sikerelmeny bromet szerez, mindenkit fellelkesi't. Sikerekkel teli idoszakban konnyebben viseljuk a kudarcokat is, es csaknem mindig jo a kozerzetunk. Ezzel szemben a hanyatlas fazisaban a felsoroltaknak az ellenkezoje tortenik. Csokken a reakciokepessegunk, ugy tunik, hogy „uldoz“ a sikertelenseg, amittragikusan fogunkfel. Ezekben a „balszerencses“, peches idoszakokban nem tehetiink mast: ki kell varnunk, amfg elm ulnak. Ilyenkor lehetoleg ne kockaztassunk, ne fogjunk nagyobb dolgokba, keruljiik a fontos donteseket, es ha lehet, ne bocsatkozzunk vitaba senkivel. Egy bizyonyos ido mulva aztan ujra erore kapunk, es azt figyelhetjuk meg, hogy a szerencse megint mellenk szegodik. Eldford ulhat azonban, hogy a sikeres idoszakunkban er bennunket kudarc, ami akar abbol is adodhat, hogy helytelenill alh'tottuk fel az elerendo celok fontossagi sorren djet. Olyasvalamit helyeztunk eloterbe, aminek a tizedik helyen kellene lennie, es fordftva. Nem tudatosftjuk, hogy ennek az ertekrendnek a megzavarasa lelki traumat okozhat, amit nehezen visellink el. Vannak esetek, amikor a fejtetore allftott ertekrend neurozist okoz. Elofordulhat, hogy a sajat magunk altal kituzott cel elerhetetlen. Ilyenkor nem tehetiink mast, lejjebb kell adnunk az igenyeinket. Ez persze nem konnyu feladat, ezert ki'nzo idegesseg kiserheti. Meg kell talalnunk onmagunkat: osszpontosi'tani arra, hogy onerzetesen, turelemmel nezzunk szembe a nehezsegekkel, a mindennapi kellemetlensegekkel. Ha mindez sikerul, akkor mar „csak“ fortuna kegyere van szukseg (ink ahhoz, hogy elkeruljiik azt, amit ugy hivunk: pech. KOLES ELEONORA pszichologus ijjjluii A ferfi nemzeskeptelensegenek egyik ujonnan folfedezett lehetseges okarol szamol be az edinburghi John Aitken professzor. A him ivarsejtek (a spermiumok) nyakaban es farkaban sok az izomrost, s ezek mukodesehez kalciumra van szukseg. A kalciumot a spermiumok akkor szfvjak fel magukba, amikor a mellekhereken athaladnak. Az edinburghi kutatasok szerint a kalcium mozgosftja azt az enzimet, amely az izomrostokban levo adenozin-trif oszfatot (ATP) adenozin-difoszfatta (ADP) bontja le. Az ekozben felszabadulo energiaval vegbemeno izomosszehuzodas reszben ahhoz kell, hogy a spermium fejreszeben levo sejtszervecskebol kiszabaduljon az a bonto enzim, amely feloldja az elotte levo petesejt vastag hartyajat. Ezek szerint, ha a spermium - barmilyen ok miatt - nem jut kello mennyisegu kalciumhoz, a ferfi nemzeskeptelenne valik. (Science et Vie) Uszni jo lenne, de... Az egeszseges eletmodnak a terhesseg honapjaiban is resze a rendszeres mozgas. A nyar kuldnosen jo alkalmat kfnal a kismamaknak jo szfvvel ajanlott uszasra. Sajnos a hazai strandok es uszodak esetenkent fertdzott vize sokakat elijeszt, nem is beszelve arrol, hogy nalunk egyelore meg tagra nyi'lt szemmel bamuljuk meg azt a not, aki nem atallja gdmbblyu hasat tapados fiirdoruhaban mutogatni. A legjobb megoldast a szabad viz jelentene, de a tiszta to vagy folyo manapsag legalabb annyira ritka, mint a nem tul zsiifolt, igy a mamat hasba rugassal nem fenyegeto strand. Az ellazito, fzuleteket megmozgato uszas mindig jot tesz, am a nyari szabadteri sportok tobbseget az orvosok nem ajanljak a terhes asszonyoknak. A labdajatekok - akar a tenisz is - azzal a veszellyel fenyegetnek, hogy a kisbabat eltalalja egy nagy sebesseggel repiilo labda; a szellovaglas meg edzett asszonyoknal is tulsagosan igenybe veszi a hatizmokat. Minden sportagnal megno az eses veszelye, hiszen a hasaban babat hordozo no sulypontja megvaltozik. Jobb inkabb a kicsit nem fenyegeto kenyelmes setaknal, kirandulasoknal maradni. (Benko Imre felvetele) Aki sokat iszik - bikanyaku lesz Azoknak a ferfiaknak, akik eveken ke resztiil naponta harom korsonal tobb sort hajtanak fel, minden eselyuk megvan arra, hogy bikanyakuakka lesznek. Ez a foleg Nemetorszag deli tartomanyaiban megfigyelheto anatomiai sajatossag a maj kronikus karosodasara vall.amelyetamertektelen alkoholfogyasztas okoz. Az orvosok pedig altalaban ugy veltek, hogy a nyak elzsirosodasat a tuberkulozis vagy a szifilisz idezi eld. Egy nem reg vegzett vizsgalat azonban kimutatta, hogy a szesz a majon es a kozponti idegrendszeren keresztul hatassal van a szervezet hormonhaztartasara, es a zsirszovet megszaporodasat idezi eld. Tapasztalatok szerint a bikanyak egyetlen hatasos ellenszere a teljes tartozkodas a sorivastol.
