Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-06-28 / 10. szám

A viz es a napsiites a strandolas kellemes es egeszseges nyari idotoltes. Tavol all to­­lilnk, hogy barkit is a vizi balesetek statisz­tikai adataival riogassunk. Erdemes in­­kabb arra figyelni: hogyan elozhetjuk meg a nyar dromeinek e gyakori es szo­­moru kiserdjelensegeit. A folyokat, tavakat eloszor ovato­­san ki kell „tapasztalnunk“. Az ismeret­­len „termeszetes strand1' sok veszelyt rejtegethet. Ilyenek peldaul a viz alatti targyak (cdlop, szikla), s a meder hir­­telen melyulese, a varatlan eros sodras, orveny. Sajat erdekiinkben: tiltott helyen ne furodjunk! Jo, ha uszas teren is tisztaban va­­gyunk teljesitokepessegunkkel. Mindig rovidebb tavra vallalkozzunk, mint amennyire kepesnek erezzuk magun­­kat! Sok halalos baleset okozoja volt mar a parttdl messzire sodrodo gumimatrac, a tulterhelt csonak es szamos hasonlo fegyelmezetlenseg, ertelmetlen hdsko­­des is. Leggyakoribb, egyben leghasz­­nosabb tanacs: felhevult testtel vizbe ugrani tilos es eletveszelyes! Mindenki szep csokoladebarnara sul­­ve szeretne visszaerkezni a nyaralasrol. A napsugarnak ketsegkivul szamos eldnyos biologiai hatasat ismerjuk. Azonban - mint mindennek - a napozasnak is megvannak a maga szabalyai. Ezek sze­­rint: elso alkalommal helytelen hosszu ideig napozni, es csak fokozatosan celszeru novelni a napon toltott idot. Ha leeg a borunk, az ego kellemetlen erzes a bor hutesevel csok­­kentheto pl. egyszeru vizes borogatassal. Holyagosodas­­sal, hoemelkedessel, illetve lazzal jaro leeges eseten cel­szeru orvoshoz fordulni. A hosegben fokozodik a szivmukddes, gyorsul a verke­­ringes, a legzes is szaporab­­ba valik. Ehhez a megnoveke­­dett terheleshez nehezebben alkalmazkodnak a terhes nok, a csecsemok es az idds emberek. Ok tehat ne tartozkodjanak a tuzo napon! Nagy melegben inkabb a kora delelotti es a keso delutani orakat toltsek a szabad­­ban. Akkor is - lehetoleg - felarnyek­­ban tartozkodjanak. Ha valaki valamilyen betegsegben szenved, feltetlenul kerje ki az orvos na­­pozasra vonatkozo tanacsait. Ugyanis vannak olyan betegsegek (pl. fokozott pajzsmirigymukodes, szivbetegsegek), amelyek eseten arthat a napozas. Kello ovatossag hijan egeszseges ember is kaphat napszurast. Tunetei: fejfajas, fulzugas, kabultsag, hanyin­­ger. Enyhebb esetben a bor hideg viz­­zel valo lemosasa, a fejre helyezett hu­­vos borogatas es az alkoholmentes, hus italok is segithetnek a bajon. Sulyo­­sabb rosszullet eseten haladektalanul forduljanak orvoshoz! A napszuras "kellemetlensegei” is megeldzhetok mertekletes es fokozatos napozassal, valamint a fej es a tarko­­taj vedelmevel. Ilyen celbol hasznos egy konny u - lehetoleg vilagos szfnu - sap­­ka vagy kendo viselete. lEfasziM® Feketerigo Egesz Europaban, Azsi­­aban pedig Kinaig elterjedt. Hossza 23,5-28 cm. Er­­dokben, de kiildnosen ker­­tekben, parkokban, az em­ber kozeleben el. Egy reszuk attelel, masok Del-Europaba vonulnak. Feszket szarakbol, gyokerekbol fakra, bokrokra epiti. Negy-hat kekeszold, barnan es szurken foltos, pontozott es csikozott tojast rak, 13-14 napig kotlik. A fiokakat mindket szulo eteti. Evente haromszor is feszkel. Rovarokkal, gilisztakkal, csi­­gaval, de bogyokkal es gyu­­molcsokkel is taplalkozik. Ve­­dett madar. AJULIUSBAN GYUJTHETO GYOGYNOVENYEK jegyz6ke: acsalapu, aprobojtorjan, csa­­lanlevdl, diofalev6l, ezerjofu, feh6r arvacsalan, feh6r maly­­valev6l, a feh6r urom viragzo hajt6sa, feketeafonya-lev6l, feketenaddlyto-lev6l, fekete­­ribizli-levdl, gyongyvir6glev6l, iglic, katangkoro, libapim­­pofu, Idhere, mdlnalevdl, martilapu, maszlag, mogyo­­r6, nadragulya, napraforgo­­virag, nyirfalevdl, orbancfu, dkdrfarkkord, dszi kikerics, papsajtlevdl, pipacs, porcika­­fu, porcsinfii, szamdca, szappanfu, szarkalab, szaz­­szorszdp, szeder, tisztesfu, utifu, vadgesztenyelevdl, zsurlofti. A tcrmdfizct gydgyszcirara A diofa Juglans regia L. - Juglandaceae (orah) A diofa Perzsiabol szar­­mazik, de ma mar szamos orszagban termeszths6vel is foglalkoznak. A diofa at­­lagos 6tetkora eleri a 80-100 6vet, magassdga pedig a 10-15 metert is. A Ieg6rt6kesebb gyumolcs­­f6k egyik6nek sz6mit, mivel minden reszet lehet hasz­­nositani. A gyogyaszatban Ievel6t es term6s6t alkal­­mazzak, mig fajat a butor­­iparban deszkakent vagy boritblemezkbnt haszn6l­­jak fel. Levelei paratlanul szar­­nyasan osszetettek. Cser­­savat, keves illdolajat, jugion keseruanyagot, alka­­loidAkat, C-vitamint, vala­mint szinanyagot tartalmaz­­nak. A Iev6l begyujteset ju­­nius-juliusban kell elvegezni, megpedig szar­­tol megfosztott ep levelek formdjdban. Szdrit6sa tbbbszori forgatassal, ve­­kony retegben tortdnik. A Iev6lb6l kbszult tea magas v6rnyomas ellen, vertiszti­­tokent, dtvagyjavftokbnt, valamint b6l- 6s gyomorhu­­rutos megbeteged6sek ke­­zeldsere alkalmas. Kuls<5- leg borogatbkdnt kelhsek, borkiutesek, rosszindulatu daganatok, fagyasok, szemgyullad&sok 6s hd­­lyogkepzodes ellen hasz­­nalatos. Torokgyulladas el­len gargalizalbkbnt alkal­­mazzak. A jugion nevu anyag sejtnovekeddst gat- I6 hatdsu, ezert van az, hogy a diofak alatt nem no afu. A levelbol khszult tea el­­keszitese: 10-20 g levelet kdt deci vtzben megfdzunk, meg­­szurjuk 6s cukorral izesitve reggeli helyett fogyasztjuk. A didkopcicsot (a dibter­­mes kiilso husos burkat) dioszuretkor gyujtik, majd v6kony retegben napon szaritjak. Osszetetele ha­sonlo a Iev6lhez, es gyogy­­hat6sa is megfelel a fent emlitetteknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom