Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-06-28 / 10. szám

HU a myiirs pm a mm®Ily A meleg napok bealltaval majd minden lakasba belatogatnak a lep­­k6k csaladjaba tartozb bsregi kartevok: a molyok, amik leginkabb a textiliakat, szonyegeket, szorm6- ket tamadjak meg, amelyeket a nyar folyaman nem szakszeruen ta­­rolunk, vagy hosszabb ideig nem hasznalunk. Ez a veszely m6g ak­­kor is fennail, ha a lakasban a leg­­nagyobb tisztasdg uralkodik, mert a molyok megtelepedesenek a tbbb hetes nyugalmi allapot kedvez. Ilyenkor a kikelt molyhernyo nyu­­godtan „csemegezi“ 6rtekes t6r­­gyainkat, es csak akkor vessziik dszre, amikor a kdrosodas megtor­­t6nt. A mclyokat a leghatekonyabban olyan anyagokkal lehet pusztitani, tavoltartani, amelyek benzolgozb­­ket vagy mas, szamukra karos illat­­anyagokat (kamfor, thymol stb.) tartalmaznak. Ilyenek a boltokban kaphato kristalyos vagy spray-ki­­szerelesu rovarirtok, valamint a molyfuvek (levendula, kakukkfu, rozmaring stb.). A legrdgibb 6s legismertebb molyirto szer a naftalin, amit a szek­­reny aljara vagy a molyzsakba te­­ve hasznalunk. A molyfuvek kozul legkedvel­­tebb a kellemes illatu levendulavi­­rag, amit tul Izacskdkba teve akasz­­tunk a ruhak koze. A molyirto szerek csak akkor ha­­tasosak, ha boven hasznaljuk, s ha a megdvando ruhanemuket es szormeket elozoleg jol kiporoltuk, kitisztitottuk, majd molyzsakba t6- ve, jol zart szekrenyben vagy I ada­­ban helyezziik el, hogy a gazok kel- Iden hassanak, s a v6dekez6s to­­keletes legyen. Kerti emlekezteto Julius elejen gyumblcsosiink­­ben legfontosabb teendo a fak to­­vabbi kezelese a lisztharmattbl, a varasodas, a kaliforniai pajzs­­tetvek es az aknazomolyok ellen. A cseresznye es a meggyfakrol szuretkor szedjiik le es semmisit­­suk meg a fertbzott gyumolcsot, ezzel ugyanis csokkentjuk a cse­­resznyelegy kovetkezo evi karte­­telet. A foleg az almat karosito al­­mamoly hernyoja lassan bebabo­­zodik, de az ellene valo vede­­kezest meg nem szabad abba­­hagynunk. Meleg idojaras eseten a gyu­­molcsbsben rendki'vul fontos a ta­­laj vizkeszletenek megorzese. Ezt jol megoldhatjukpeldaul a le­­kaszalt gyeppel, amelyet a fak ko­­ronacsorgojaba helyezunk el. Ugyanazt a celt szolgalhatja a szerves tragya is (ha van), ame­lyet 4-5 centimeteres retegben te­­ritunk szbt. A szoloben foleg az uj telepf­­tesu tokeket kell figyelemmel ki­­serni. Fejlodesuket ontozessel segitslik. Fontos teendo a cson­­kozas, illetve a tamrendszeren tulnott hajtasok visszavagasa. Erdemes a tul buja novekedesu tokek honaljhajtasait 2-3 level re visszacsipni. A szolosben seke­­lyen kapaljunk, gyomtalanitsuk a talajt. Ha a sorkbzoket fuvel vet­­juk be, ne hagyjuk tul magasra noni, mert ez kedvez a gombabe­­tegsegek terjedesenek. A szolot tovabbra is, ahol sziikseg van ra, kezeljuk a lisztharmat es a szblbperonoszpora ellen. A vetemenyeskertben ismet vethetunk csemegekukoricat, cbklat, zoldbabot, uborkht, tbli ds oszi retket, valamint kaposztafe­­leket es spenotot. Ne feledkez­­zunk meg arrol sem, hogy a zold­­segfhlbk lassan felblik az alaptrh­­gyazas es inditotragyazas soran kijuttatott tapelemeket. A zold­­segfelek dinamikus fejlodesenek erdekeben minel gyorsabban kell cselekedni, azaz a hianyzo tap­­elemek potlasara a leghataso­­sabb tragyazasi modszert kell vdlasztani. Valamennyi zoldseg­­felenel igen jol alkalmazhato a tapoldatozas. A dfszkertben fejezzuk be a rozsa tapoldatozasat, mert a to­­vabbiakban ennek a hajtas be­ereset keslelteto hatasa van. Az iriszek altalaban a napsuteses helyen erzik jol magukat. Leg­­jobb, ha az oreg toveket 3-5 evenkent osztjuk szet, s a tove­­ket foldlabdaval emeljuk ki a fold­­bol. Ezutan a foldet tavolftsuk el, majd a tovet mossuk meg, ugyanis csak igy lathatjuk jol, hogy melyek a serultek, illetve a betegek. Ez a tovabbszaporitas­­nal rendki'vul lenyeges szempont, mert ehhez csak egeszseges to­­vek johetnek szamftasba. Ugyel­­junk arra, hogy minden rhisoman 1 -2 ep rugy legyen. Az osztashoz eles, tiszta kest hasznaljunk, a szetosztott toveket pedig egy­­mastol 30-35 centimeteres tavol­­sagra ultessuk. A torpe iriszek eseteben a totavolsag 15-20 cen­timeter. A hagymas iriszek sza­­poritasara, illetve a hagymak iil­­tetesere csak kesobb, szeptem­­berben vagy oktoberben kerul sor. Etelmergezesek Az dtelmdrgezdsek a meleg nyari hbnapokban a leggyakorib­­bak. Sokszor a konyhatechnikai hibakra vezethetbk visszza. Meg­­elozdsuk vegett - tobbek kozbtt - a nyers hus feldolgozdsdhoz hasznalt eszkozoket mindig ala­­posan tisztitsuk meg, mielbtt egydb htelekhez nyulndnk veluk. Egyaltalan, a melegben kCilono­­sen fontos a konyha tisztasdga, az dtelekkel kapcsolatos higidni­­kus kbrulmdnyek biztositasa. Gyakran okoznak etelmerge­­zhst a gyorsan romlb, huthst kiva­­nb dlelmiszerek. Ilyen fbleg a kol­­basz, hurka, felvagottak, husete­­lek (pl. csirkeporkblt, pacolt vagy fbtt husfhlhk), a tejes htelek (fagy­­lalt) es a tojassal keszult htelek (krhmes, madartej, tojasos ga­­luska). A maradek etelek kesobbi fo­­gyasztasa akkor is veszhlyes, ha hutbszekrbnyben taroljuk bket. Hutoszekrenyben is csak az elo­­irt hofokon es ideig tarolhatbk a taplalbkok. A fbtt htelek ujabb for­­ralas nelkiili fogyasztasa sem aj&ilatos. A felbontott konzervek helyte­­len tarolasatol is ova intenek a szakemberek. A konzervmaradb­­kot vegy uk ki a dobozbbl, 6s por­­celan vagy uvegedenybe helyez­­ve tegyuk a hutbszekr6nybe. Szamtalanszor elhangzott mdr, hogy a gyumolcsot csak folyo viz­­zel valo alapos mosds utan foggyasszuk. Eg6szsegnevelbk szerint azonban nem lehet eleg­­szer ismetelni. •••••••••••••••••••••••••••••••••• Ribizlikr^m A szaratol megtisztitott es jol megmosott ribizlit lecsurgatjuk. 15 dkg porcukorral, egy pohar tejszinnel osszeturmixoljuk. Kii­­lonleges finom krem lesz. Tej­­szinhabbal talaljuk. Egreskr^m A letisztitott, megmosott egrest cukros vfzben puhara fozzuk. Amikor hulni kezd, hozzaadunk egy pohar tejszint vagy tejfelt, amit ket tojas sargajaval es ket evokanal porcukorral jol kikever­­tunk. Jegbe hutve talaljuk. Diszit­­heti tejszinhab. Malnahabos palacsinta Hozzavalok 4 szemely reszere: 8 darab palacsinta, 2 tojas, 2 evokanal liszt, 20 dkg cukor, 1 deci tej, 5 dkg vaj, 25 dkg malna, 1 de­ci tejszinhab, nehany csepp citromle. Az egesz tojasokat elkeverjuk a liszttel es a porcukorral es 1 de­ci tejjel. Kis langon vagy vizgo­­zon folyamatos keveres kozben surure fozzuk. A tuzrol leveve to­­vabbi keveres kozben lehutjuk. Hozzaadjuk az elozoleg attort gyumblcs ketharmadat es a va­­jat, majd az egeszet habosra ke­­verjuk. Kozben a vanilias cukor­­ral kemenyre verjuk a tejszint, es lazan a krembe forgatjuk. Huto­­szekrenybe teve jol lehutjuk. Fo­­gyasztas elott megtoltjuk a pala­­csintakat, rahelyezzuk a darabos gyumolcsot es feltekerve, habbal diszitve kinaljuk. Ribizlis pits Hozzavalok 4 szemely reszere: 5 tojas, 18 deka cukor, 8 deka vaj vagy margarin, 15 deka liszt, 1 cso­­mag vanilias cukor, 70 deka ri­­bizli. A tojassargakat a cukorral es a vajjal habosra keverjuk. A hab­­ba vert tojasfeherjet es a lisztet felvaltva, lazan hozzakeverjuk. Ezutan az elkeszult masszat tep­­sibe ontjuk. A sutest also langon kezdjuk, s mikor a teszta mar kis­­se osszeallt a szararol leszedett es jol megmosott, lecsepegtetett ribizlit a tesztara szorjuk. Vissza­­teve a sutobe, felso langon kbsz­­re siitjuk. A tepsiben hagyjuk ki­­hulni, majd vanilias cukorral meghintve, kockakra vagva ki­naljuk. Gyumolcsleves Hozzavalok 4 szemely reszere: 40 dkg malna, 15 dkg cukor, 2,5 deci feherbor, szegfuszeg, fahej. A malna ketharmadat finom szitan attorjuk. A maradek gyu­molcsot lecukrozzuk es huto­­szekrenybe teve pihentetjuk. A bort a maradek cukorral es a fu­­szerekkel felhevitjuk, majd a le­­hult bort bsszekeverjuk az attort gyumolccsel. Utanaizesitjuk. Ve­­gul hozzaadjuk a cukrozott gyu­molcsot es fogyasztasig huto­­ben taroljuk. Kinalaskor kivansag szerinti mennyisegu szodaviz­­zel higitjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom