Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1995-12-14 / Próbaszám
Almodik az elet Baraczan ... mi nem mondunk semmit. Az utcan fiatalemberek jonnek szemben. Oten viszik egy fejsze fokat. Otiik koztil csak egynek az apja dolgozik, a fiuk koziil egy sem. Meg elottiik a katonasag. Mindennap jamak „tarsasagba”: a buszmegalloban beszelgetnek este tlzig, tizenegyig-Nines munka, szorakozas sem a faluban. Diszko csak nagy neha. Batkaba jarnak el, mert a faluban lanyok sincsenek. Nostilni? Jaj, Isten ments! (A polgarmester nosztalgiaval emlegette a maga fiatalsagat, amikor szindarabokat jatszottak...) * * * Klaudi a kiskapuba kapaszkodik, ugy les az utcara. Negy ujjacskajat mutatja: ennyi eves. Belepek az udvarba, de amikor Klaudi utan szeretnek bemenni a hazba, gyorsan kulcsra zaijak az ajtot. Egy noi hang kiszol: „Nem nyilatkozom!” * * * Baracza rdgi telepules, 1407-ben mar emliti egy oklev^l. A temploma 1787-ben 6piilt (tbbbszor at6pitett£k). A polgdrmester meg ministrans korabol emlekszik a falu kutyaborre irt kronikajara, amelynek nyoma veszett. Baracza kesziil a karacsonyra. Norbert nem tudja, mit keijen a Jezuskat61, de a biciklinek oriilne; Zolinak is ez a titkos kiv&isaga. Anita is kerekparert s6- varog. Tamas autdt, Adam kamiont ker; Norbi sem adja aUbb: autot kap. Marcella Barbie-babat talal a fa alatt, Elizabet babakocsit. Az idosek - hetvenoten - megkapjak a vasarlasi utalvanyt. A falu kozepen felallitjak a karacsonyfat. Egyebkent meg nines mit tinnepelni... KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA foto: - somogyi -A munkanelkiiliseg Hazank lakosai szdmara 1990-ig ismeretlen fogalom volt a munkanelkiiliseg. Az alkotmany biztositotta a munkahoz valo jogot - sok ember szamara ma is ez jelentene a megoldast. A munkahoz valo jog egyik hatuliitoje, s valahol a gazdasag fejlodesenek egyik kerekkotoje, teljes foglalkoztatottsagbol fakado mesterseges foglalkoztatottsag volt. A munkahelyek tulnyomo reszen az elvegzendofeladatokat 30-40 szazalekkal nagyobb munkaeroallomannyal vegeztek, ami nem tette lehetove a valoban jok magasabb jutalmazasat, mig az atlagos es atlag alatti egyenek mindig megkaptak az atlagos bert. A munkanelkiiliseg termeszetes velejaroja a piaci viszonyoknak. Egyszeruen lehetetlen biztositani, hogy minden munkakepes ember a vegzettsegenek es kepessegeinek megfelelo munkat kapjon, foleg nem egy olyan orszagban, ahol hatalmas agazati koncentracio jott letre nehany regidban, mig mas regiokan kifejezetten leepito szandekkal maradt meg a mezogazdasagi ostermeles vagy a nyersanyagbanyaszat - mind a ma leepiilo agazatok valamelyike. A munkanelkiiliseg 1990-ben jelentkezett. Az allam szavatolta, hogy azon egyeneket, akik onhibdjukon kiviil valak munkanelkiilive, segelyben reszesiti. 1994-ig igy a munkakepes lakossag valmivel tobb, mint 15 szazaleka elt munkanelkiili segelybol. Az idevonatkozo rendeletek vatozasa kovetkezteben ez az arany 1995 vegere 12 szazalekra csokkent. A munkanelkiiliek legnagyobb csoportjat a megfelelo szakiranyu vegettseg nelkiiliek es a hosszantartoan munkanelkiiliek alkotjak. Egyre tobb a munkanelkiili segedmunkas, s ok azok, akik a rekvalifikacios tanfolyamok egyiket sem kepesek elvegezni. A legmagasabb munkanelkiilisegi rdtaval rendelkezo jarasok kozt eppen a delszlovakiai magyarok altal is lakott jarasok vezetnek. A megoldas a munkahelyek alapitasa olyan vallalatok letrehozasaval, amelyek a regioban eld emberek szaktudasara, helyi tradiciokra epiilnenek. Vgyanigy reszleges megoldas az aktiv foglalkoztatottsagi politika - mind a munkahelyteremto dotaciokkal, mind pedig a sziikseges kvalifikacio megszerzeseben nyujtott segitseggel -ak-
