Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1995-12-14 / Próbaszám
Mindent az iskolak Dr. Selmeczi Elek Foto: Motesiky Arpad BUDAPEST! BESZELGETfiS DR. SELMECZI ELEKKEL A SZLOVAKIAI Ahanyszor Budapesten jarok - ha mindkettonknek futja idejebol es egyeb elfoglaltsagunk nincsen rendszerint felkeresem Dr. Selmeczi Eleket. De megesett, hogy csak a Batthyanyi teri metrodllomason futottunk ossze, s valtottunk nehany szot es informaciot. Ezuttal a Rakoczi Szovetseg „iijabb” allomdsan, a Bern rakparti szekhazban, a Duna budai oldalan talalkoztunk, es bevezetoiil azirant erdeklodtem, mik a gyakori koltozkodes okai? A Radnoti utcai szekhelyiinkhoz a Postabank vezerigazgatojaval kotott gentlemen’s agreement” utjan, vagyis adott szora epiilo megegyezessel jutottunk. Vallaltuk a lakas rezsijet, karbantartasat, a Postabank viszont szep hasznot huzott a nala elhelyezett alapitvanyi vagyonunkbol. Az effele kapcsolat hozzatartozik az egeszseges iizletpolitikahoz az igazi kapitalizmusban. Helytelen lenne elhallgatni, hogy a Postabank vezetoje nagyon is jol ismerte (ismeri) a Rakoczi Szovetseg hittel vallalt feladatait, amelyekrol a szlovdkiai magyarsag feltehetoen tobbet tud, mint a hazai kdzonseg. Nem tudom, hogy milyen sugallatra - talan mert tobbet 6s eredmenyesebben dolgoztunk, mint sok gittegylet - nyar elejen felszolitott&k a Rakoczi Szovetseget es az alapitvanyunkat a helyiseg elhagyasara. Hiaba allt ki mellettiink tobb neves kozeleti szemelyiseg, pl. Tabajdi Csaba allamtitkar, valaszra sem meltattak oket. Ideiglenes menedeket az Energiagazdalkodasi Intezet irodaepiileteben kaptunk, s mint legutobbi beszelgetestink alkalmaval, most is megadom az uj cimiinket: Budapest, II. ker. Bern rkp. 33-34. Tel./tfax (36) 1 201-60-11. PF.: 15. Isz.: H-1251. • Gondolom, hogy az uj cimnek es telefonszamnak oriilni fognak azok, akik netan elvesztettek a kapcsolatot. Azonban visszakanyarodvan a legutobbi beszelgetesunkhoz, amelynek mondandoja az volt, hogy „csak modjaval szabad terveket kovacsolni”, ennek kapcsan megkerdezem, hogy talan a fenti megfontolsgabol nem jelent meg 1995-ben a Rakoczi-Hirvivo?- 1994 ev juniusaban jelent meg a Hirvivo utolso szama. Nem ovatossagbol, vagy visszafogottsagbol maradtak el a tovabbi szamok. Az okok koziil eloszor a penziigyi helyzetiinkre kell hivatkoznom. A Rakoczi Szovetseg parlamenti tamogatasa nem egeszen ket millio forint volt 1995-re. Valasznak ennyi is eleg lehetne. De itt meg kell emlitenem egyeni gondomat: honorariumot elvetve, csak 1991-1992- ben tudtam fizetni. Azota mindenki lelkesedesbol, elhivatottsagbdl irt cikkeket, esszeket. Ezt tudtak mindazok, akiket cikklrasra felkertem. De osszecsapott irassal igy sem talalkoztam. Ellenkezoleg, peldaul Kis Gy. Csaba meg valogatott irasait tartalmazo kotetdbe is felvette a Hirvivoben megjelent egyik elemzdset. Ugyancsak a penzhianybol kovetkezett, hogy a lapot szinte egyediil kellett csinalnom. Egyetlen segitsegem Filep Tamas Gusztav volt, aki olvasoszerkesztoje volt a lapnak. Minden egyeb, meg a keziratok gepelese, a nyomdai munka minden szakaszanak ellenorzese is ram maradt. Ugyanakkor akadt eppen eleg feladatom a Rakoczi Szovetseg napi eleteben is. Raadasul 1994. januar 1-evel elfogadtam a Magyarok Vilagszovetsegdnek felkereset a szlovakiai referens posztjara. Lenyegeben hivatali munkat vallaltam, arra szamltva, hogy tobbet tehetek a szlovakiai magyarsagert. Az MVSZ-tol - masfel ev utan - 1995 nyaran megvaltam. • Milyen a Rakoczi Szovetseg alapitvanyainak helyzete es mely jelentos megmozdulasokat tamogattak 1995-ben?- A Rakoczi Szovetseg 1995. junius 10-i kozgyulese utan az uj valasztmany bizalmabol elnoke lettem a Szlovakiai Magyar Kulturaert Alapitvany kuratoriumanak. Az alapltv&iy hdrom r6szre tagozodik: torzsalapitvdnyra (ebbol az orszagos jelentosegu esemenyeket, kiadvanyokat stb. tamogatjuk), szakalapitvanyokra (ezek szama tobb tucat, s az alapitok altal meghatarozott celokat tamogatjak), a legjelentosebbet hagytam a felsorolas vegere, huszonnegy szlovakiai varos es a Diakhalozat kozott osztottuk szdt az alapitvany vagyonanak mintegy 80 %-at. A varosalapitvanyok mukodeset varosonkent negy tagu szakertoi es nagyobb letszamu munkabizottsagra biztuk. Szeptemberben Szentendren rendezttik meg a varosalapitvanyok kozgyuleset. Kevesen maradtak tavol ettol a jovobeni munkakat meghatarozo osszejoveteltol, melyen szamos hatarozatot fogadtunk el a szlovakiai magyar oktatas es kultura tamogatasara. Oszinten szolva akkor meg tele voltunk bizakodassal, hogy a szlovak parlament tagjainak lelkiismerete, europaisaga vegiil is felulkerekedik a nyelvtorvenyt szorgalmazok abszolutisztikus megtartasan. A mi lelkiismeretiink tiszta, a varosalapitvanyi rendszeriinknek egyik celja volt es
