Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-02-21 / 8. szám

p ozsony-Ligetfaluban az auto­­busz ablakabol lettem figyel­­mes az dies feliratra: Ludova jedaleh, azaz nepkonyha. Vajon ez azt jelenti, hogy negyvenvalahany ev utan ujra elertuk a szegenysegnek azt a szintjet, hogy ingyenkonyhat kell nyitni? - toprengtem, es elddntottem: az elso adando alkalommal odalato­­gatok. Kiderult: tevedtem, legalabbis, ami ezt az esetet illeti. A nev mdgott szokvanyos, egyszeru etkezde rejlik, ahol kisse olcsobban kinaljak az etelt, mint altalaban az ettermekben. A nep­konyha gondolata azonban mar nem hagyott nyugodni, ezert felkerestem a Pozsony V. keruleti, azaz a ligetfalui korzeti hivatal szocialis osztalyat, hogy ott kapjak tajekoztatast: muko­­dik-e vajon a varos, egyben az orszag legnagyobb lakotelepen „igazi” in­­gyenkonyha? Mint megtudtam, a nyugdijasok re­­szere biztosftanak ugyan kedvezme­­nyes etkezest, teljes ingyenkosztrol viszont szo sines. A kedvezmenyt fel­­ajanljak a nehez szocialis helyzetben levo, nem nyugdijas szemelyeknek is, de ok gyakran elutasftjak a lehetose­­get. Ezek az emberek ugyanis inkabb penzbeli segitsegert folyamodnak, amelyrol maguk donthetik el, mire hasznaljak fel. A szocialis osztaly dol­­gozoi szerint sokszor nem a valoban szukseges dolgokra... Engem minden­­esetre eligazitottak egy jotekonycelu intezmenyhez, mondvan, ott talan mukodnek ingyenkonyhak - ha mar mindenaron ezekrol akarok irni. Igy jutottam el a Pozsony-Nagyszom­­bati Foegyhazmegye Jotekonysagi Egy­­letbe, ahol Eliska Madzovatol, a szocial­is kozpont vezetojetol kaptam bovebb felvilagosftast.- Ott meg nem tartunk, hogy ingye­­nes etkeztetest biztosfthatnank a ra­­szorulok reszere - mondja. - Annyit tehetunk, hogy mintegy otven szemely - elsosorban nyugdijasok, rokkant­­nyugdijasok es munkanelkuliek - sza­­mara kedvezmenyes jegyvasarlast te­­szunk lehetove; ezekert a jegyekert viszonylag olcson megebedelhetnek egy konkret etteremben. Pontosab­­ban: 30 korona helyett 14 koronaert.- Otven szemelyt emh'tett: nines tobb raszorulo?- Ugy erezzuk, hogy ebben a let­­szamban benne vannak a legnehe­­zebb helyzetben levok, masreszt a mi anyagi lehetosegeink is korlatozottak: ugyanis csak a hfvek adakozasabol dsszegyujtott penzbol gazdalkodha­­tunk. A masik lehetoseg, ahogyan meg segfthetunk: bizonyos boltokban bevalthato elelmiszerjegyeket adunk a raszoruldknak, szinten hasonldan kedvezmenyes aron. Igy biztosak le­hetunk benne, hogy valoban elelmet vasarolnak rajta, nem pedig alkoholt, cigarettat...- Mikent ellenorzik azt, hogy valaki tenyleg segitsegre szorul-e, nem esu­­pan az onok joindulataval akar vissza­­elni?- Termeszetesen mindig meggydzodunk rola, hogy az illeto ra van-e utalva a segitsegunkre. Eloszor is igazolnia kell a szemelyazonossagat. Masodszor fel kell tudnia mutatni, hogy egyuttmukodik a lakohelye szerint ille-Eliska Madzova (Somogyi Tibor felvetele) E) obra kiskozseg nem messze fekszik Kiralyhelmectol. A kor­­nyekbeliek jol tudjak, hogy sem multjaval, sem lehetosegeiben nem hasonlithato a kornyekbeli telepulesek­­hez. Erosen kdtddott ugyanis a „masodik szomszed”, Tiszacsernyo vasutjahoz, s mivel annak terjeszkedesi teriileten fe­­kudt, ugy tunt, ez meghatarozta a sorsat. Az utobbi evekig nem adtak itt epitesi engedelyt, a fiatalok elkoltoztek, s bizony ugy nezett ki, hogy Dobra holt falu lesz. Errol a kdzelmultrol kerdeztem Szakszon Gezat, a falu polgarmesteret.- A kozsegnek 1960-ban volt a leg­­tobb - 650 - lakosa. Azota, illetve az azt koveto evekben kezdodott meg a leepu­­les. A falu eszaknyugati reszen fekudt a katonai atrakdallomas, ezert mindenfele epitkezest leallitottak. Csak azok a me­­resz fiatalok maradtak itthon, akik min­denfele engedely, tamogatas es kolcson nelkul epftkeztek, mert ragaszkodtak a szulofalujukhoz. A lakossag gorog es rd­­mai katolikus, elenyeszo resze egyeb vallasu. Gorog katolikus templom van a faluban, amelyet kozosen latogatnak a gorog es a romai katolikusok. 1950-ben ez utobbi vallast megszuntettek, helyette pravoszlav left, s ekkor megromlott az emberek kozotti kapcsolat. Sokan nem voltak hajlandok az itteni templomba jar­­ni, inkabb eljartak a kozeli Bely kozseg­­be. Az evek folyaman az ellentet feloldo­­dott, 1968-ban ismet gorog katolikus left a templom, s a viszaly megszunt. Az epitkezes megtiltasaig evente ha­­rom-negy haz epult, a kulturalis es a sportelet is magas szinvonalu volt; a szfnjatszo csoport evente egy-ket szin­­darabot adott elo, a focicsapat az otve­­nes evekben keruleti elso osztalyban jat­­szott, aztan jarasi masodikban 1970-ig. Kesobb ez is hanyatlani kezdett a fiata­lok tavozasaval. Jelenleg 365 lakosa van a kozsegnek, ennek egyharmada nyug­dijas, korulbelul 80 a gyerek, a tobbi a kozepkoru.- Milyen a munkanelkiiliseg aranya?- A munkakepes lakossagnak 20 sza­­zaleka, tdbbsegijk nd. Az itt epulo termi­­nalon akadna ugyan munka, de nokre egyelore nines szukseg. Akadna ott munka a ferfiaknak is, de egyesek in­kabb otthon maradnak. Pedig az epitke­­zesen dolgozok 6-8000 koronat is meg­­keresnek tisztan. Az az ot-hat ember, aki nem volt hajlando dolgozni, azt hiszem nem is fog, s igy a kozeli Kiralyhelmecrol hfvtunk munkasokat.- Van-e valamilyen kulturalis elet a fa­luban?- Rendezvenyeink evente haromszor vannak, eloszor minden majus elso va­­sarnapjan az anyak napjat unnepeljuk, s erre a kassai Thalia Szinhazat szoktuk meghfvni, masodik rendezvenyunk a he­­lyi gyermeknap. Sajnos semmilyen kultu­ralis csoport nem mukodik, viszont mukodik a gorog katolikus egyhaz mel­­lett egy enekkar es egy ifjusagi csoport. A futballcsapatunk elso helyen all a jara­si negyedik osztalyban, ugy nez ki, hogy feljebb jutnak. Mukodik a sakkesapat, igy hat ebbol all a kulturalis elet. Ezzel ter­meszetesen nem vagyunk megelegedve. Az az igazsag, hogy a fiatalok es az er-

Next

/
Oldalképek
Tartalom