Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-02-21 / 8. szám
5. resz Dr. Palotas Zoltan A SZLOVAKIAI HELYNEV-VALTOZASOKROL V. Utohang (avagy feltamadas Makucskan) „Posztumusz” hazai kisebbsegi helynevtablak: Werischwar, Tukulja Ide kfvankozik az utobbi evekben elhelyezett hazai - elsosorban fovaros kornyeki - kisebbsegi helynevtablak ugye. Bizonyara sokan figyeltek fel arra, hogy eddig soha nem hallott, azelott sehol nem hasznalt kisebbsegi (espedig tajnyelvi, csinalt) helyneveket tartalmazo orszaguti tablakat helyeztek el szamos kozseg be- es kijaratanal, a magyar fekete betus, nagyobb meretu tabla alatt, zold betukkel, kisebb formatumban. Ezeket a ..kisebbsegi” helynevtablakat nyilvan azzal a rendeltetessel szereltek fel, hogy felhfvjak a figyelmet: itt, a magyar fovaros korul (es mashol is) ma etnikai kisebbsegek elnek, es fme, a demokratikus magyar allam biztositva jogaikat, kitablazza a kozsegek kisebbsegi neveit az orszagutakon es a kozintezmenyek neveit is a telepules belsejeben. Ez derek dolog, velheti mindenki. Talan akad olyan utas is (kulfoldi?), akinek szeget ut a fejebe: micsoda vegyes lakossaga lehet ennek az orszagnak, ahol sokfele szinte minden masodik faluban kisebbsegek elnek? Tehat kerdes, vajon valosagos helyzetet tukroznek-e ezek az uj kisebbsegi orszaguti helynevtablak? Mi itt ma a tenyleges igeny? Tulajdonkeppen kdztudott, hogy a fovaros kornyekerol az egykori nemzeti kisebbsegek - nagyreszt nemetek - mar evtizedekkel ezelott szorvanyokka toppedtek vagy eppen eltuntek, nehany kozseg kivetelevel (pl. Pilisvorosvar). Tehat ez a nevtablaakcio aligha oket szolgalja - bar senki sem irigyelne toluk. Felotlik a gondolat, vajon nem trefakent hat-e ma a kisebbsegi helynevadomanyozas (mintegy a regi helynev-magyarosftas fordftottja, fonakja), hisz legalabb szaz evvel elkesett. Vajon nem er-e el a kfvanttol eltero eredmenyt? Persze, Pilisvorosvar esete egeszen mas. Ez talan az egyetlen, nagyobb fovaros koruli telepules, ahol jelentos szamban elnek ma is az ittmaradt nemetek leszarmazottai. Hogy valami csoda folytan nem kerultek kitelepftesre, annak oka allitolagos „antifasiszta” magatartasuk, szocialista meggyozodesuk, banyasz voltuk. Nehany evvel ezelott a kozseg ket vegere odakerult a zold betus WERISCHWAR nevtabla, a magyar PILISVOROSVAR ala. Ez az, mi kulonosen gondolkodoba ejtett. Vissza kellett emlekeznem, hogy volt egyszer egy Temesvar, amely a tordkok kiverese utan az un. Temesi Bansag es Szerb Vajdasag fovarosa volt. Ez a terulet el volt szakftva a tortenelmi Magyarorszagtol, sokaig mint osztrak Kronlandot kozvetleniil Becsbol katonailag igazgattak. De a Temesvar helynev akkor megmaradt, sot azota is el, meg a mai nemet elnevezeseben is. Sem az osztrakok, sem a nemetek nem „nemetesitettek”, nem csinaltak belole Temischwar-t - amint a kereszeletu szerb megszallas 1918-19-ben elkeresztelte, majd nemsokara jottek a romanok, ok mar tartosan a Timisoara nevre „hasonitottak”. Ugy latszik, a Habsburgok voltak a legkonzervativabbak (legtoleransabbak?): tiszteletben tartottak a tortenelmi Temesvar nevet, amely regi, kozos elnevezese volt a valaha tiszta magyar - kesobb tarkabarka nepessegu Bansag (Temeskdz) fovarosanak. De a kolonizacioval mar nem voltak ennyire toleransak: a becsi katonai kozigazgatas mindenfele naciot betelepitett - csak eppen magyarokat nem engedett visszatelepulni... Erdekes kerdes, vajon a Maria Terezia korabeli nagy telepites idejen a fovaros korul - amely oriasi offenziva volt az orszag szivenek magyartalanftasara - megoriztek-e a regi magyar helysegneveket? Vagy pedig uj, nemet (esetleg szlovak, szerb) helyneveket vezettek be? Szo sines rola. Sem az OKTB-kiadvanyban, sem a regi helysegnevtarakban nyoma sines a mai kitablazott ..kisebbsegi” neveknek. Tehat: a mai zold betus kisebbsegi helynevek nagyreszt uj koltesek (feltehetoen), helyben szuletett, esetleg beszelt, de nem irott - irasban pedig nem hasznalt - tulajdonnevek, talan csinalmanyok is, amelyek kitablazasa miatt a kormanyzatnak aligha van oka a buszkelkedesre (nem feledteti az elozmenyeket). Ilyen pogany gondolatok kergetoztek a fejemben, amikor a szazadfordulo magyarositasanak e kesoi parodiajat fzlelgettem. Nem allhatom meg, hogy ehelyutt meg ne emlitsem David Zoltan etnografus baratom „Utazas Tukuljaba” c. vitriolos cikket, amelyben tortenelmi kirandulasra invitalja az olvasot a fovaroskornyek Maria Terezia altal ujratelepftett falvaiba - de ennek soran Tokolt mai allitolagos szerb neven (Tukulja) nem talalta... Igen, el kell gondolkozni: kinek hasznal ma ez a csodalatos palfordulas, bokezu nagyvonalusag? Csakugyan vannak-e, akik azt hiszik, hogy ez a gesztus valoban „jo szolgalatot tesz-e es kedvezo hatassal” lesz az Europa Tanacs vagy az EBESZ szakertoire, es hogy majd altaluk konnyebben fogjak engedelyezni Del- Szlovakiaban - Boson, Parkanyban is -, esetleg Erdely egyes reszein a ketnyelvu helynevtablakat? A magam reszerol hon ohajtom: ugy legyen! biztosit egyfajta keretet a konyvnek, ezek kivetelevel ugyanazon a sikon mozog, mint a Vercsapolasban es a Kitdresben. Valahol lent, melyen, ahol a vad osztdnok, az elszabadult indulatok es az eros szagok uralkodnak. Dirgam, a szilaj harcos, Domdtor bacsi, a boiler, vagy Marton ur, a jo nevu, kozepkoru fro kepviseli ezeket. Szimbolumokkal dusftott fulledt erotika, esetleg „elvezkedes tizenket leggyel”, vagy helyzetjelentes egy hfzo halalarol, netan szerelmetes szeansz egy Angliaba tarto autobuszon - szfnek a palettan, amelyek jol megfernek a kotetben egymas mellett. Iras kozben hoi a Tolnai Falusi disznovagasa, hoi pedig Germanus Gyula Arab irodalomtortenete kerult le a polcrol, de a legfontosabb a szerzo exhibicionizmusa, az, hogy szeret meselni, dol belole a szo. Talan a negyedik koteterol nem csak 6 „abrandozik vastagon”, hanem az olvasok is. Akiknek - megkockaztatom - jobban tetszik az „ezeregyejszaka” hangulatainak finom, jelkepes erotikaja, mint ahol „jo nevu” irok legyekkel, vagy iigyes kezu bollerek malacokkal tartanak „legy”-ottot. A kotetet a Kalligram Konyvkiado jelentette meg 1995-ben, s valoszfnuleg most, a Madach-dfj odaitelesekor eltoprengenek folotte a biralo bizottsag tagjai...- ceze -
