Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-24 / 4. szám
AZ ISMERETLEN Az utazasi irodak gorogorszagi utitervenek egyik vonzo programja a Kreta vagy Rodoszra hfvogato hajout, de az altalaban egy-ket napos ott-tartozkodasbbl csak igen szorosra fogott latnivalokra futja, jobbara az okori emlekekre. Pedig a Megalonisszosz, vagyis a Nagy Sziget megerdemli, hogy kbzelebbrol is megismerjuk. Kreta valoban nagy sziget: 8379 km2 teruletevel es mintegy felmillio lakosaval Gorogorszagnak a harom foldresz: Europa, Azsia es Afrika talalkozasi pontjaban levo legnagyobb szigete. A 260 km hosszu sziget kozepen egy 2000 m foie emelkedo magas hegyseg huzodik vegig. Ennek vastag meszkbtomege a foldtorteneti harmadidoszakban gyurodott fel, s valojaban a Dinaridak kozepso vonulatanak folytatasa. A hegyek kozott 800-1000 m magassagban termekeny medencek es volgyek huzodnak. Ezek a medencek es volgyek meg a keskeny eszaki dombvidek es parti sfksag - sok helyutt bntbzott foldjukkel - a sziget fo mezogazdasagi teruletei. Az eszaki partvonalat tengerbblok tagoljak, ezert koziiluk tobb is igen jo termeszetes kikotot kfnal. Am a deli partok altalaban meredek esessel erik el a Lfbiai-tengert, ezert ott kikotonek alkalmas bblok nemigen akadnak. Kreta foldjenek nagy resze az orkorban meg termekeny volt, sok volt az erdo, s a csapadek- es forrasvizeket folyovfzhalozat vezette a tengerbe. Evezredek multaval a szaporodo lakossag az erdok egy reszet kiirtva szerzett maganak megmuvelheto foldet. S bar az okori, fokepp kereskedelmi hajozas kifejlodese is az erdos teruletek csokkentesevel jart, az igazi erdopusztftas csak a 400 eves velencei uralom alatt kovetkezett be. A Velencei Koztarsasag foldkozi-tengeri uralmanak megteremtese, hajohadanak kifejlesztese, sot a cblbpokre epult Velence varosanak kiepiilese nemcsak Szlavonia hatalmas tolgyeseinek es a dalmat hegyek erdosegeinek kipusztulasaval jart, hanem Kreta erdosegei is aldozataul estek. A letarolt hegyoldalrol a termofold hamar elmosodott, majd a lezudulo csapadekkal sok helyen a talajkepzodesre alkalmas finomabb kozettormelek is elpusztult a meszkosziklakig. Kreta teruletenek ma 15-20 szazaleka termektelen terulet. Erdoterulete - az utobbi idokben megindftotta fasitas ellenere is - alig haladja meg a 2-3 szazalekot, s a sziget fele csak sovany legeltetogazdalkodasra - fokepp juhtenyesztesre - alkalmas. Annal inkabb igyekeznek lehetoleg belterjesen megmuvelni - ahol mod van ra, ontozessel - a medenceket, volgyeket es a part menti dombvidek es sfksag teruleteit. Ezt a karszt-videk foldalatti vizrendszerei es forrasai sok helyutt megengedik. Ezert Kretan gyakran latni feher vitorlas szelkerekekkel hajtott vfziszivattyukat. Kulonosen erdekes latvany ez a Lasszithi-medenceben, ahol sok szaz, talan tobb ezer ilyen szelvitorlas-szivattyu forog es emeli fol a melybol az elteto bntbzovizet. Egy kretai mondas szerint, amikor Isten megteremtette Kretat, hatalmas szitajabol foldet szort rea. A jo termofold Kreta keleti es kozepso reszeire - a Lasszithi- es a Messzara-medencekre - hulott, de a sziget nyugati reszere mar csak szikla es ko jutott... Utunkat a termofblddel bovebben behintett, am hegyvidekekben is gazdagabb nyugati reszen kezdjuk, ahova - Szouda kikotojeben - a Pireuszbol Chaniaba indulo hajoval egy ejszakai utazas utan a kora reggeli orakban erkezunk meg. Alig negyedora alatt mar az 50 ezer lakosu Chania varos kozpontjaba erunk. A telepules joval kisebb, mint Iraklion, de ez a sziget kozigazgatasi kozpontja; az osi okori Kudonia helyen epult fel, s evszazadokon at arab kalozok es genuai hajosok ostromoltak, ezutan a XIII. szazad derekatol negy evszazadon at velencei uralom alatt allott, majd 1645-ben torok kezre kerult. Az ottoman fennhatosag alol csak a mult szazad vegen szabadult fel, am a tobb evszazados velencei es torok uralom hatasat es nyomait ma is orzi. Az o- es ujvaros jol lathatoan elkuldnul egymastol. Az ujvaros szeles, egyenes utvonalai es modern epiiletei a mai varosepfteszetet kepviselik; az ovaros kanyargos, keskeny utcacskai, oreg hazai, ortodox templomai, a mecsetek es minarek a multra emlekeztetnek. Legjellegzetesebb epftmenyei a velencei uralom alatt kiepult kikotonek ma mar romos erodftmenyei, a megmaradt raktarhazak kofulkei es a kikoto menten a regi velencei patrf-Chania: egykori velencei patricius-hazak
