Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-24 / 4. szám

KRETA cuishazak. Kellemes eghajlatu es szep fekvdsu varos. Ha a Castello kis dombja­­rol korultekintunk, eszak fele az Egei­­tenger kek viztukre zarja le a latohatart. Del fele mar a Lefka Ori hosszan elnyuld hegylanc es idonkent feheren csillogo havas gerincei hivogatnak a sziget bel­­seje fele. Induljunk el hat Chaniabol, hogy del­­nek tartva s a Feh6r-hegyekben a Sza­­maria-szakadekon vdgiggyalogolva a Folkozi-tenger li'biai r6sz6hez erjunk el. Chanidbdl naponta ket autdbuszjdrat van az Omalosz-fennsikra. Az odavezeto ut mar egy kis fzelftdt ad a mai Kretabol. Eleinte dus novenyzetu siksagon, na­­rancsultetvenyek, szolok es olajfatablak kozott szalad a busz a jo uton. Beljebb erve megvaltozik a taj. Szamtalan eles kanyarban kigyozik fel az ut az 1100 m magassdgban elterulo Omalosz-meden­­c6ig. Olajfdkkal surun teleultetett domb­­es hegyoldalak vdltakoznak voroses-bar­­nas szinu kopdr, sziklas rdszekkel. Gyo­­nyoru ez a tdj, vad 6s megis vonzo. Az apro falvak varszeruen ulnek a hegyol­­dalakon. Kis falvak, katedralis meretu templomokkal. Sokfele szep es jol mege­­pftett villaszeru hdzak lathatok. S ahogy az ut egyre magasabbra emelkedik, mind mas 6s mds szogbol latja az ember ezt a megragadd tdjat. Mintegy masfdl 6r6s utazds utan az Omalosz-fennsik folott a Szamaria-sza­­kadek bejdratanak kozeldben, Xiloszka­­lonal dll meg a busz. Onnan egy jelzet­­len osvenyen mdsfel ora alatt juthatunk fel az 5-6 km-re, 600 m-rel magasabban levo, Kallerghi menedekhazhoz. A Szamaria-szakadek az Omalosz­­fennsiktol ddlkeleti iranyban 18 km hosszan vezet le a tenger partjdig. Ter­­meszetvedelmi terulet. Emiatt a szaka­­ddknak nevet add kis Szamaria falucskat ki is telepitettek. Ez a terulet Kretan az utolso menedeke a hatalmas szarvu kre­­tai vadkecskenek. E hajdanta nagy szamban eld allatot a mertektelen vada­­szat a kipusztulas szelere sodorta. Ha­talmas hegyoldalak es sziklafalak kozott, szentjanoskenyerfak, magyaltolgyek, platanok, eukaliptuszok, de fokepp a ku­­lonfele fenyofelek hatalmas pelddnyai kozott hirtelen eros esesekkel ereszke­­dik lefele az osveny, ahol pedig a sok­­szor csaknem fuggoleges sziklafalak bukkannak eld, ott a jellegzetes barnas­­vordses kozet latvanya uralkodik, ve­­gyulve a fenyok es lombos fak zold dr­­nyalataival. S a meg oktober derekan is nyariasan forrd napsutesben mindenfelol felhangzik a Mediterraneum jellegzetes lakoinak, a kabocaknak harsany ciripele­­se, eneke... Ahogy elorehaladunk, a szakadek ese­­se egyre enyhul, a taj ellenben egyre vadabba valik. Most mar hatalmas szik­lafalak koze szorult be a kanyont letreho­­zo folyocska. Az osveny a part menten vagy magaba a mederbe vezet. A folenk magasodo sziklafalak a 100-200, sot he­­lyenkent a 300 m-t is elerik vagy mag­­haladjak: a sziklak peremet, tetejet csak hdtravetett fejjel latni. A folyocska hoi bu­­vopatak mddjdra eltunik, hoi ismet elobukkan kristalytiszta vize. Helyenkent az osszeszukuld mederben hatalmas sziklatombdk zarjdk el az utjdt. Utolsd harmaddnal erjuk el a szakadek legszukebb reszet: ott a 100 m-nel is jo­­val magasabb sziklafalak resnyinek lat­­szo modon 4-5 m-re szukulnek ossze. Onnan aztuan csakhamar kiszdlesedik az ut, s egy rovid ora alatt Agia Roumeli­­ben vagyunk a tengerparton. A falucskd­­tdl szarazfoldi uton, a hegyeken keresz­­tul csak nehezen kozelithetd meg Chora Sziakion, ahonnan mdr autdbusz-ossze­­kottetes van Rethimnon fele. Szfakionba naponta motoros bdrka kozlekedik. Felu­­ton kiszalltam Loutronban, hogy az el­­maradt hegyi tura potlasakent folmenjek a parttai parhuzamosan futo hegygerinc mogott elterulo Anapolisba, s onnan jus­­sak el a hosszanti volgyon at Chora Szfakionba. Egy kis tengerobolben n6- hany feherre meszelt kockahdzacska, egy kis vegyeskereskedes, taverna, ka­­fenfon es baratsagos emberek: ez Lout­­ron. De ezenkivul kek eg es meg kdkebb tenger, sok napfdny, valami hallatlan nyugalom, es nagy-nagy csond. Mintha a zajos es feszultsegekkel teii vildg csak egy rossz atom volna. Masnap mintegy harom drai ut utan - keresztuljutva a 600 m magas part menti gerincen - Anapoliszba ertem. Ez egy kelet-nyugati iranyu zoldelld volgyben iil, s foldtte a Lefka Ori hofehdr gerincei em­­lekednek. Karsztvfzzel dntdzott kertek, foldek, narancs-, olajfa- 6s szdloultetvd­­nyek huzodnak a volgy melyen. S mint olyan, sok helyutt Gorogorszdgban, ott is kialto ellenteteket Idthatunk, hogyan szantja kis foldjet vascsoroszlyas faeke­­vel egy parasztember. Az izzo napsutes­ben - bar oktober kozepe is elmult mar - kisse bagyadtan bandukoltam a meg 12 km-re levo Chora Szfakion fele. A hegy­oldalak fdtlanok, de nagy teruleteket bo­­rft be a macchia sokfajta novenye. Mos­­tanra mar minden sargasbarnara egett a kegyetlenul tuzo napsugartol, de tavasz­­ra ismet kiviragzik a macchia, es sok­­szfnu, illatos viragszonyeg boritja majd a hegyek oldalat. Chora Szfakion ugyan jarasi szdkhely, de nem nagy telepules. Kreta tortdnel­­meben megis fontos szerepe volt, mert az idegen uralmak evszazadai alatt - utoljara a masodik vilaghaboru rovid ne­­met megszallasa idejen - mindig a kretai fuggetlensegi harcok es ellenallasi moz­­galmak egyik alig megkozelithetd koz­­pontja volt. Hegyektol korulzarva a regi kretai szokasok es hagyomanyok egyik megorzoje. A rovid piheno es a felderito fiirdes utan meg aznap - ujra atkelve az egyik hegyhat vad es kopar hegyvideken - erkeztem be az eszaki parton levo Ret­­himnonba. E 15-16 ezer lakosu kikitova­­rosbol az uj tengerparti autopalyan Kreta legnagyobb varosaba, Iraklionba men­­tem, s ott vettem bucsut a szep kretai tajaktol es baratsagos lakoitol. Dr. Puskas Elemer Anapolisz (A szerzo felvetelei) A szerzo utvonala Kreta nyugati reszen

Next

/
Oldalképek
Tartalom