Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-24 / 4. szám
KRETA cuishazak. Kellemes eghajlatu es szep fekvdsu varos. Ha a Castello kis dombjarol korultekintunk, eszak fele az Egeitenger kek viztukre zarja le a latohatart. Del fele mar a Lefka Ori hosszan elnyuld hegylanc es idonkent feheren csillogo havas gerincei hivogatnak a sziget belseje fele. Induljunk el hat Chaniabol, hogy delnek tartva s a Feh6r-hegyekben a Szamaria-szakadekon vdgiggyalogolva a Folkozi-tenger li'biai r6sz6hez erjunk el. Chanidbdl naponta ket autdbuszjdrat van az Omalosz-fennsikra. Az odavezeto ut mar egy kis fzelftdt ad a mai Kretabol. Eleinte dus novenyzetu siksagon, narancsultetvenyek, szolok es olajfatablak kozott szalad a busz a jo uton. Beljebb erve megvaltozik a taj. Szamtalan eles kanyarban kigyozik fel az ut az 1100 m magassdgban elterulo Omalosz-medenc6ig. Olajfdkkal surun teleultetett dombes hegyoldalak vdltakoznak voroses-barnas szinu kopdr, sziklas rdszekkel. Gyonyoru ez a tdj, vad 6s megis vonzo. Az apro falvak varszeruen ulnek a hegyoldalakon. Kis falvak, katedralis meretu templomokkal. Sokfele szep es jol megepftett villaszeru hdzak lathatok. S ahogy az ut egyre magasabbra emelkedik, mind mas 6s mds szogbol latja az ember ezt a megragadd tdjat. Mintegy masfdl 6r6s utazds utan az Omalosz-fennsik folott a Szamaria-szakadek bejdratanak kozeldben, Xiloszkalonal dll meg a busz. Onnan egy jelzetlen osvenyen mdsfel ora alatt juthatunk fel az 5-6 km-re, 600 m-rel magasabban levo, Kallerghi menedekhazhoz. A Szamaria-szakadek az Omaloszfennsiktol ddlkeleti iranyban 18 km hosszan vezet le a tenger partjdig. Termeszetvedelmi terulet. Emiatt a szakaddknak nevet add kis Szamaria falucskat ki is telepitettek. Ez a terulet Kretan az utolso menedeke a hatalmas szarvu kretai vadkecskenek. E hajdanta nagy szamban eld allatot a mertektelen vadaszat a kipusztulas szelere sodorta. Hatalmas hegyoldalak es sziklafalak kozott, szentjanoskenyerfak, magyaltolgyek, platanok, eukaliptuszok, de fokepp a kulonfele fenyofelek hatalmas pelddnyai kozott hirtelen eros esesekkel ereszkedik lefele az osveny, ahol pedig a sokszor csaknem fuggoleges sziklafalak bukkannak eld, ott a jellegzetes barnasvordses kozet latvanya uralkodik, vegyulve a fenyok es lombos fak zold drnyalataival. S a meg oktober derekan is nyariasan forrd napsutesben mindenfelol felhangzik a Mediterraneum jellegzetes lakoinak, a kabocaknak harsany ciripelese, eneke... Ahogy elorehaladunk, a szakadek esese egyre enyhul, a taj ellenben egyre vadabba valik. Most mar hatalmas sziklafalak koze szorult be a kanyont letrehozo folyocska. Az osveny a part menten vagy magaba a mederbe vezet. A folenk magasodo sziklafalak a 100-200, sot helyenkent a 300 m-t is elerik vagy maghaladjak: a sziklak peremet, tetejet csak hdtravetett fejjel latni. A folyocska hoi buvopatak mddjdra eltunik, hoi ismet elobukkan kristalytiszta vize. Helyenkent az osszeszukuld mederben hatalmas sziklatombdk zarjdk el az utjdt. Utolsd harmaddnal erjuk el a szakadek legszukebb reszet: ott a 100 m-nel is joval magasabb sziklafalak resnyinek latszo modon 4-5 m-re szukulnek ossze. Onnan aztuan csakhamar kiszdlesedik az ut, s egy rovid ora alatt Agia Roumeliben vagyunk a tengerparton. A falucskdtdl szarazfoldi uton, a hegyeken keresztul csak nehezen kozelithetd meg Chora Sziakion, ahonnan mdr autdbusz-osszekottetes van Rethimnon fele. Szfakionba naponta motoros bdrka kozlekedik. Feluton kiszalltam Loutronban, hogy az elmaradt hegyi tura potlasakent folmenjek a parttai parhuzamosan futo hegygerinc mogott elterulo Anapolisba, s onnan jussak el a hosszanti volgyon at Chora Szfakionba. Egy kis tengerobolben n6- hany feherre meszelt kockahdzacska, egy kis vegyeskereskedes, taverna, kafenfon es baratsagos emberek: ez Loutron. De ezenkivul kek eg es meg kdkebb tenger, sok napfdny, valami hallatlan nyugalom, es nagy-nagy csond. Mintha a zajos es feszultsegekkel teii vildg csak egy rossz atom volna. Masnap mintegy harom drai ut utan - keresztuljutva a 600 m magas part menti gerincen - Anapoliszba ertem. Ez egy kelet-nyugati iranyu zoldelld volgyben iil, s foldtte a Lefka Ori hofehdr gerincei emlekednek. Karsztvfzzel dntdzott kertek, foldek, narancs-, olajfa- 6s szdloultetvdnyek huzodnak a volgy melyen. S mint olyan, sok helyutt Gorogorszdgban, ott is kialto ellenteteket Idthatunk, hogyan szantja kis foldjet vascsoroszlyas faekevel egy parasztember. Az izzo napsutesben - bar oktober kozepe is elmult mar - kisse bagyadtan bandukoltam a meg 12 km-re levo Chora Szfakion fele. A hegyoldalak fdtlanok, de nagy teruleteket borft be a macchia sokfajta novenye. Mostanra mar minden sargasbarnara egett a kegyetlenul tuzo napsugartol, de tavaszra ismet kiviragzik a macchia, es sokszfnu, illatos viragszonyeg boritja majd a hegyek oldalat. Chora Szfakion ugyan jarasi szdkhely, de nem nagy telepules. Kreta tortdnelmeben megis fontos szerepe volt, mert az idegen uralmak evszazadai alatt - utoljara a masodik vilaghaboru rovid nemet megszallasa idejen - mindig a kretai fuggetlensegi harcok es ellenallasi mozgalmak egyik alig megkozelithetd kozpontja volt. Hegyektol korulzarva a regi kretai szokasok es hagyomanyok egyik megorzoje. A rovid piheno es a felderito fiirdes utan meg aznap - ujra atkelve az egyik hegyhat vad es kopar hegyvideken - erkeztem be az eszaki parton levo Rethimnonba. E 15-16 ezer lakosu kikitovarosbol az uj tengerparti autopalyan Kreta legnagyobb varosaba, Iraklionba mentem, s ott vettem bucsut a szep kretai tajaktol es baratsagos lakoitol. Dr. Puskas Elemer Anapolisz (A szerzo felvetelei) A szerzo utvonala Kreta nyugati reszen
