Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-24 / 4. szám

Palotas Zoltan A szlovakiai helynevvaltozasokrol Gorcsds fdba vdgja fejszdjdt, aki nemzeti­­sdgi-kisebbsdgi probldmdinkrdl - a mult ta­­nulsdgait drtdkesftendd - tdrgyilagosan, a szomszddokkal vald kiengesztelddds szdn­­dekaval ir. Rdgota nehez, szinte meddo misz­­szio ez ennyire egyoldalu, hidnyos feltdtelek kozott. A kisebbsdgi kdrdds ma mdg sokfeld megoldatlan, irritdld rd­­sze a ndvhaszndlati jog gyakor­­lati drvdnyesftdse. Kevesek tu­­datdban dl mdr, hogy a kiegye­­zds kori Magyarorszdgnak is megvolt ez a probldmaja. Mint­­egy szdz 6wel ezeldtti szdmot­­tevd tdmaddsi feluletet nyujtott a helysdgndv-magyarosftds. Saj­­nos, akkor tul messze mentunk, nem sokat torodtunk a tamadd­­sokkal, es kevesen gondoltak arra, hogy ez nemsokara ke­­gyetleniil megbosszulja magdt, hogy 1918 utdn iirurgyul szolgdl a magyar helynevek haszndla­­tdnak tiltdsdra - annak ellendre, hogy a bdkeszerzdddsek ki­­sebbsdgvddelmi rendelkezdsei az utdddllamokat ezek turdsdre kdteleztdk. 1918 eldtt Magyaror­szdgnak nem volt ilyen nemzet­­kozi kotelme (tehdt az osszeha­­sonlftds fdlrevezetd). Hidba volt meg az 1919/20. dvi kisebbsdgvddelmi nhdl6”: egy­­rdszt annak (talan szdnddkos) dltaldnos, laza megfogalmazasa, mdsrdszt be nem tartdsd­­nak nemzetkozi jogilag szankciondlatlan volta hatdstalannd tettdk. Hasznosnak Idtszik visszatekinteni a szd­­zadfordulos ds szdzad eleji magyar helynev­­rendezds es -magyarosftas nagyrdszt feledds­­be ment tortenetdre, valamint dsszehasonh'ta­­ni, szembesiteni legalabb az egyik utdddllam helyndwaltoztatdsaival. Nem kfvanjuk drinteni a kisebbsdgi jogok ds serelmek dltalanos kerddseit, mdg kevdsbe ki­­vdnunk belebonyolodni ezek vitdiba: itt csak a telepuldsek nacionalista indittatasu ndwaltoz­­tatasdnak tdnyeit vdzoljuk, ndhdny tanulsd­­gosnak vdlt sajdtossag ds tortdnelmi pdlda bemutatasaval - de a nyelvdszkedds es az etimologizalas leheto elkerulesevel. Helynevrendszerunk tortenelmi kifejloddsdrdl Mar 1867 eldtt is zurzavar volt tapasztal­­hato helysegneveink korul. Nehezitettek az el­­igazodast az azonos nevu telepuldsek (Szent­­erzsdbet, Vasdrhely, Kovdcsi, Ndmeti, Szent­­kirdly, Szanto stb.). Sok volt az ondllo igazga­­tasu, de tul kicsiny (vagy dppen tul nagy) koz­­sdg. Szdmos telepiilesnek tobbfele es tobb­­nyelvu neve volt, koztuk sok volt az idegen hangzdsu - magyarul olykor nehezen kiejt­­heto vagy furcsan hangzd - helynev is. Fel­­merult a szuksege annak, hogy egyseges rendszer szerint dttekinthetove, megkulbnboz­­tethetdve tegydk a helysdgneveket. A magyar kozigazgatds teruleti ujjdszervezdse 1876- ban, tobb torvdny keretdben tdrtdnt meg (1876: VI., XII. 6s XXXIII. t. c.). Ezek a jogsza­­bdlyok egyseges teruleti igazgatdst: megye­­rendszert hoztak Idtre. Megszuntettdk a privi­­legizdlt (autondm) teruletek kuldndlldsdt: a Jdszsdgdt, a Kis- 6s Nagy-Kunsdgdt, a Hajdu­­keriiletet, a szepesi 16 vdrost, a szdkely es a szasz szdkeket (Kirdlyfold) stb., 6s megydkbe osztottdk teruleteiket. Mdr eldbb, 1873-ban torvenyt alkottak a katonai hatdrviddk „polgd­­rositdsdrol”, amely 1870-ig Bdcs kozvetlen ka­tonai igazgatasa aid tartozott, majd kozos igazgatds kovetkezett. a Polgdrosftds (azaz vdrmegyekbe osztas) hosszabb turelmi idd utdn, csak 1882-ben fejezodott be pl. Horvdt­­orszdgban. A teruleti igazgatds ujjdalakitdsaval azon­­ban a helynevek zurzavara nem szunt meg. A legkirivdbb anomdlidkat folyamatosan igye­­keztek ugyan kikuszobdlni, de az ad hoc in­­tezkedesek nem bizonyultak eldgnek. Ezert a mult szdzad vegdn a parlament megalkotta az 1898. evi IV. tdrvdnycikket a helysegne­­vekrdl, ennek keretdben Idtrehoztdk az un. Orszagos Kozsegi Tbrzskonyvbizottsdgot (OKTB), amely a Miniszterelnoksdg dgisze alatt a Kozponti Statisztikai Hivatalban muko­­dott. Feladata az volt, hogy biztosftsa a hely­­nevtorvdny elveinek, eldirdsainak gyakorlati megvaldsi'tasat, fokdppen azt, hogy m inden helysegnek csak egy hivatalos neve lehet, es pedig lehetoleg magyar (Horvdtorszagban horvdt, de ez horvat belugy volt). A helyneve­­ket ugy allapftottak meg, hogy biztosftva le­gyen a megkuldnboztethetdsdg. Vagy megyd­­jukre utalo, vagy valamely fdldrajzi fogalom­­hoz kapcsolodo jelzdvel, elonevvel, nevtaggal lattak el (Duna-, Bihar-, Matra-, Kis-, Nagy-, Alsd-, Felso-, Magyar-, Nemet- stb.), igy ku­­lonboztettek meg az ugyanazon ndven elofor­­dulo helysdgneveket ugy, hogy vdgul is min­­den magyarorszagi telepulds kulon elneve­­zdst kapott. Az OKTB komplex dsszetdtelu szerv volt: kozigazgatasi szakertok mellett neves tdrtdnh­­szek, leveltarosok, nyelveszek, pedagdgusok, neprajzkutatdk stb. voltak tagjai. A vonatkozd adatokat kozsegi ivekre vezettdk, 6s a me­­gydkndl gyujtottek ossze, ill. megydnkdnt tdr­­gyaltak. Javaslataikat, vitdikat, hatdrozataikat jegyzdkonyvekben rogzitettdk. Az OKTB anyagdt a Kozponti Statisztikai Hivatal mind a mai napig megorizte. Kiilon feladatot - es probldmdt - jelentett az un. idegen hangzasu helynevek iigye, ezek magyaros megfeleldvel vald behelyettesitdse - kdzhaszndlatu kifejezdssel megmagyarosf­­tdsa -, ami ellen nemzetisdgeink kezdettdl fogva hevesen (ds joggal) tiltakoztak. Az OKTB-nek termeszetesen nem a hely­­nev-magyarositds volt az elsodleges feladata, de ezzel a kenyes kerdessel is foglalkoznia kellett. Megjegy­­zendo, hogy az 1898-as torvdny a nemzetisegi (kisebbsdgi) helynevek haszndlatdt - tehdt a kdtnyelvu rendszert - eleve ki­­zdrta, mert kategorikus impera­­tivusszal kimondta, hogy min­­den helysdgnek csak egy hiva­talos neve lehet. 1898 eldtt az idegen hangzasu helysegneve­­ket megturtdk, azokat a hely­­sdgndvtarak is tartalmaztdk. Az OKTB dridsi munkat vdg­­zett. Persze, az elismerds mel­lett volt rdsze kritikdban is. A helysdgndvrendszerezdsben kdtsegtelen eredmenyeket drt el (bdr sok - nemcsak idegen - tortdnelmi nevet fel kellett dldoz­­nia). Sokan kifogdsoltak a tul hosszura sikerult osszetett koz­­sdgneveket - amelyek az osszevonasok 6s a jelzdk (nev­­tagok) kovetkeztdben allottak eld -, valamint a helyesfrdsbeli kapkodds (egy­­beirds-kulonirds, vdlasztdjellel vagy andlkul, majd a „cz-c-cz” szindrdma stb.), amiben az Akaddmia volt az illetdkes, illetoleg a ludas. Viharokat valtott ki (bel- 6s kulfblddn egya­­rant) az un. idegen hangzasu osi helynevek megvaltoztatasa, illetdleg tovabbi haszndlatd­­nak tiltasa - ami az adott korulm6nyek kozott dllitdlag „elkerulhetetlen” volt. De meg kell mondani oszinten (most, egy evszdzad mul­­tdn is), karhoztatando, hogy m6g az eredeti, idegen hangzdsu helynevek parhuzamos hasznalata elol is elzarkoztunk. A helynev-egysdgesitdst - ennek keretd­ben a magyarositast is - az OKTB tizenket ev alatt (1910-ig) az orszag 64 varmegydje kozul 60-ban elvegezte (Arva, Liptd, Hunyad es Fogaras megye kimaradt). Kritikusai in­­kabb politikai (etnikai) indokokbdl tamadtdk, de sok kifogds meruit fel nyelvhelyessegi szempontbdl is. Erdekes lenne utananezni, milyen kon­­cepcid alapjan, milyen iranyelvek szerint ve­­gezte az OKTB a helyndvvdltoztatasokat, pdldaul meg kellett-e szerezni az drintett (nemzetisegi) lakossdg hozzajaruldsat? Egyaltalan, volt-e beleszdlasa, jogorvoslati lehetosdge? Errdl a forrdsok csak gydr koz­­leseket tartalmaznak. (Somogyl T/bor felvetele) MORAVSKE KRACANY MOROOKARCSA Multvallato 1.resz

Next

/
Oldalképek
Tartalom