Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-24 / 4. szám
Palotas Zoltan A szlovakiai helynevvaltozasokrol Gorcsds fdba vdgja fejszdjdt, aki nemzetisdgi-kisebbsdgi probldmdinkrdl - a mult tanulsdgait drtdkesftendd - tdrgyilagosan, a szomszddokkal vald kiengesztelddds szdndekaval ir. Rdgota nehez, szinte meddo miszszio ez ennyire egyoldalu, hidnyos feltdtelek kozott. A kisebbsdgi kdrdds ma mdg sokfeld megoldatlan, irritdld rdsze a ndvhaszndlati jog gyakorlati drvdnyesftdse. Kevesek tudatdban dl mdr, hogy a kiegyezds kori Magyarorszdgnak is megvolt ez a probldmaja. Mintegy szdz 6wel ezeldtti szdmottevd tdmaddsi feluletet nyujtott a helysdgndv-magyarosftds. Sajnos, akkor tul messze mentunk, nem sokat torodtunk a tamaddsokkal, es kevesen gondoltak arra, hogy ez nemsokara kegyetleniil megbosszulja magdt, hogy 1918 utdn iirurgyul szolgdl a magyar helynevek haszndlatdnak tiltdsdra - annak ellendre, hogy a bdkeszerzdddsek kisebbsdgvddelmi rendelkezdsei az utdddllamokat ezek turdsdre kdteleztdk. 1918 eldtt Magyarorszdgnak nem volt ilyen nemzetkozi kotelme (tehdt az osszehasonlftds fdlrevezetd). Hidba volt meg az 1919/20. dvi kisebbsdgvddelmi nhdl6”: egyrdszt annak (talan szdnddkos) dltaldnos, laza megfogalmazasa, mdsrdszt be nem tartdsdnak nemzetkozi jogilag szankciondlatlan volta hatdstalannd tettdk. Hasznosnak Idtszik visszatekinteni a szdzadfordulos ds szdzad eleji magyar helynevrendezds es -magyarosftas nagyrdszt feleddsbe ment tortenetdre, valamint dsszehasonh'tani, szembesiteni legalabb az egyik utdddllam helyndwaltoztatdsaival. Nem kfvanjuk drinteni a kisebbsdgi jogok ds serelmek dltalanos kerddseit, mdg kevdsbe kivdnunk belebonyolodni ezek vitdiba: itt csak a telepuldsek nacionalista indittatasu ndwaltoztatasdnak tdnyeit vdzoljuk, ndhdny tanulsdgosnak vdlt sajdtossag ds tortdnelmi pdlda bemutatasaval - de a nyelvdszkedds es az etimologizalas leheto elkerulesevel. Helynevrendszerunk tortenelmi kifejloddsdrdl Mar 1867 eldtt is zurzavar volt tapasztalhato helysegneveink korul. Nehezitettek az eligazodast az azonos nevu telepuldsek (Szenterzsdbet, Vasdrhely, Kovdcsi, Ndmeti, Szentkirdly, Szanto stb.). Sok volt az ondllo igazgatasu, de tul kicsiny (vagy dppen tul nagy) kozsdg. Szdmos telepiilesnek tobbfele es tobbnyelvu neve volt, koztuk sok volt az idegen hangzdsu - magyarul olykor nehezen kiejtheto vagy furcsan hangzd - helynev is. Felmerult a szuksege annak, hogy egyseges rendszer szerint dttekinthetove, megkulbnboztethetdve tegydk a helysdgneveket. A magyar kozigazgatds teruleti ujjdszervezdse 1876- ban, tobb torvdny keretdben tdrtdnt meg (1876: VI., XII. 6s XXXIII. t. c.). Ezek a jogszabdlyok egyseges teruleti igazgatdst: megyerendszert hoztak Idtre. Megszuntettdk a privilegizdlt (autondm) teruletek kuldndlldsdt: a Jdszsdgdt, a Kis- 6s Nagy-Kunsdgdt, a Hajdukeriiletet, a szepesi 16 vdrost, a szdkely es a szasz szdkeket (Kirdlyfold) stb., 6s megydkbe osztottdk teruleteiket. Mdr eldbb, 1873-ban torvenyt alkottak a katonai hatdrviddk „polgdrositdsdrol”, amely 1870-ig Bdcs kozvetlen katonai igazgatasa aid tartozott, majd kozos igazgatds kovetkezett. a Polgdrosftds (azaz vdrmegyekbe osztas) hosszabb turelmi idd utdn, csak 1882-ben fejezodott be pl. Horvdtorszdgban. A teruleti igazgatds ujjdalakitdsaval azonban a helynevek zurzavara nem szunt meg. A legkirivdbb anomdlidkat folyamatosan igyekeztek ugyan kikuszobdlni, de az ad hoc intezkedesek nem bizonyultak eldgnek. Ezert a mult szdzad vegdn a parlament megalkotta az 1898. evi IV. tdrvdnycikket a helysegnevekrdl, ennek keretdben Idtrehoztdk az un. Orszagos Kozsegi Tbrzskonyvbizottsdgot (OKTB), amely a Miniszterelnoksdg dgisze alatt a Kozponti Statisztikai Hivatalban mukodott. Feladata az volt, hogy biztosftsa a helynevtorvdny elveinek, eldirdsainak gyakorlati megvaldsi'tasat, fokdppen azt, hogy m inden helysegnek csak egy hivatalos neve lehet, es pedig lehetoleg magyar (Horvdtorszagban horvdt, de ez horvat belugy volt). A helyneveket ugy allapftottak meg, hogy biztosftva legyen a megkuldnboztethetdsdg. Vagy megydjukre utalo, vagy valamely fdldrajzi fogalomhoz kapcsolodo jelzdvel, elonevvel, nevtaggal lattak el (Duna-, Bihar-, Matra-, Kis-, Nagy-, Alsd-, Felso-, Magyar-, Nemet- stb.), igy kulonboztettek meg az ugyanazon ndven elofordulo helysdgneveket ugy, hogy vdgul is minden magyarorszagi telepulds kulon elnevezdst kapott. Az OKTB komplex dsszetdtelu szerv volt: kozigazgatasi szakertok mellett neves tdrtdnhszek, leveltarosok, nyelveszek, pedagdgusok, neprajzkutatdk stb. voltak tagjai. A vonatkozd adatokat kozsegi ivekre vezettdk, 6s a megydkndl gyujtottek ossze, ill. megydnkdnt tdrgyaltak. Javaslataikat, vitdikat, hatdrozataikat jegyzdkonyvekben rogzitettdk. Az OKTB anyagdt a Kozponti Statisztikai Hivatal mind a mai napig megorizte. Kiilon feladatot - es probldmdt - jelentett az un. idegen hangzasu helynevek iigye, ezek magyaros megfeleldvel vald behelyettesitdse - kdzhaszndlatu kifejezdssel megmagyarosftdsa -, ami ellen nemzetisdgeink kezdettdl fogva hevesen (ds joggal) tiltakoztak. Az OKTB-nek termeszetesen nem a helynev-magyarositds volt az elsodleges feladata, de ezzel a kenyes kerdessel is foglalkoznia kellett. Megjegyzendo, hogy az 1898-as torvdny a nemzetisegi (kisebbsdgi) helynevek haszndlatdt - tehdt a kdtnyelvu rendszert - eleve kizdrta, mert kategorikus imperativusszal kimondta, hogy minden helysdgnek csak egy hivatalos neve lehet. 1898 eldtt az idegen hangzasu helysegneveket megturtdk, azokat a helysdgndvtarak is tartalmaztdk. Az OKTB dridsi munkat vdgzett. Persze, az elismerds mellett volt rdsze kritikdban is. A helysdgndvrendszerezdsben kdtsegtelen eredmenyeket drt el (bdr sok - nemcsak idegen - tortdnelmi nevet fel kellett dldoznia). Sokan kifogdsoltak a tul hosszura sikerult osszetett kozsdgneveket - amelyek az osszevonasok 6s a jelzdk (nevtagok) kovetkeztdben allottak eld -, valamint a helyesfrdsbeli kapkodds (egybeirds-kulonirds, vdlasztdjellel vagy andlkul, majd a „cz-c-cz” szindrdma stb.), amiben az Akaddmia volt az illetdkes, illetoleg a ludas. Viharokat valtott ki (bel- 6s kulfblddn egyarant) az un. idegen hangzasu osi helynevek megvaltoztatasa, illetdleg tovabbi haszndlatdnak tiltasa - ami az adott korulm6nyek kozott dllitdlag „elkerulhetetlen” volt. De meg kell mondani oszinten (most, egy evszdzad multdn is), karhoztatando, hogy m6g az eredeti, idegen hangzdsu helynevek parhuzamos hasznalata elol is elzarkoztunk. A helynev-egysdgesitdst - ennek keretdben a magyarositast is - az OKTB tizenket ev alatt (1910-ig) az orszag 64 varmegydje kozul 60-ban elvegezte (Arva, Liptd, Hunyad es Fogaras megye kimaradt). Kritikusai inkabb politikai (etnikai) indokokbdl tamadtdk, de sok kifogds meruit fel nyelvhelyessegi szempontbdl is. Erdekes lenne utananezni, milyen koncepcid alapjan, milyen iranyelvek szerint vegezte az OKTB a helyndvvdltoztatasokat, pdldaul meg kellett-e szerezni az drintett (nemzetisegi) lakossdg hozzajaruldsat? Egyaltalan, volt-e beleszdlasa, jogorvoslati lehetosdge? Errdl a forrdsok csak gydr kozleseket tartalmaznak. (Somogyl T/bor felvetele) MORAVSKE KRACANY MOROOKARCSA Multvallato 1.resz
