Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-11 / 2. szám
A legpusztitobb jarvany - a pestis Evezrediink derekan minden addiginal vilagosabban ismertek fol Europaban, hogy a nagy halalozasi katasztrofaknak a jarvanyok, az ehinseg es a haboriik a legfontosabb okai. A XV. es a XVI. szazad fordulojan a pestis volt a legpusztitobb jarvanyos betegseg - s annak terjedesevel es visszaszorulasanak okaival kapcsolatban maig tomerdek kerdojel mered elenk. Egy dolog azonban bizonyos: egy-egy sulyosabb pestisjarvany az emberiseg tortenelmen is nyomot hagyott. A pestis Indiaban allandosult (endemias) helyi jarvanyos betegse'g. Afrikaban es Amerikaban szorvanyos esetek fordulnak elo, Europaban pedig ket nagy jarvanyos idoszakrol tudunk: az elso 541-tol 767-ig tartott, a masodik 1346-ban kezdodott, s a XIX. szazad masodik feleben a Balkanon ert veget. Naponkent tfzezren! A VI. szazadbeli nagy europai jarvany valoszinuleg Egyiptombol terjedt at a Fbldkozitenger komyekere, s nagy nepessegpusztulast okozott. Procopius szerint Konstantinapolyban negy honapon at naponta tfzezer embert vitt el a jarvany! Mai becslesek szerint a nepesseg harmada-fele - 300 ezer ember - halt meg. Abban a ketszaz-egynehany evben, amikor a pestisjarvanyok ot-tiz eves, utobb tobb evtizedes kihagyasokkal ujra meg ujra lesujtottak a Fbldkozi-tenger melleki teriiletekre, ott a nepessegszam visszaesett, a gazdasag lehanyatlott, a hatalmi sulypontok eszakabbra - fiszak-Franciaorszagba, nemet foldre - tolodtak el, oda, ahol a pestis csak szdrvanyosan fordult elo. A legutolso kisebb, csak Del-Italiara kiterjedd 767. evi jarvany utan a pestis evszazadokra eltunt Europabol. Ennek okat meg kevesbe tudjuk, mint hirtelen megjelenesenek az okat. Ami bizonyos: a pestis eltunese utan a nepessegszam eloszbr lassabban, majd az ezredfordulo utan gyorsabban majdnem a haromszorosara szaporodott (800-ban 29 milliora, 1300-ban 79 millidra becsiilhetd), follendiilt a mezogazdasagi termeles, az idoszak vegen pedig a cehes ipar es a varosok is fejlodni kezdtek. A „fekete halal” Erre a viragzo es fejlodo Europara sujtott le a „fekete halal”nak nevezett jarvany a XIV. szazad derekan. Az okokat ismet csak talalgathatjuk. Peldanak alljon itt csupan egy folteves! A Mongol Birodalom Kinanak a pestisbakteriummal fertozott teriiletetdl egeszen Oroszorszag deli reszeig kiterjedt. Megelenktilt a karavankereskedelem, s azzal a bakteriumok is megindultak Europa fele. Amikor 1346-ban tatar csapatok vettek ostrom ala a genuaiak Krim felszigeti erosseget, mar a pestis is ott volt. Az elso tamadasok kudarca utan az ostromlok kohajito gepekkel pestises hullakat dobaltak a varba. Kitort a jarvany, mire a vedok hajora szalltak, s hazafele igyekeztek. De a hajdk a bakteriumokat a fertozott emberekben, a hajon megbujo patkanyokban vagy a rakomannyal egyiitt szallitott bolhakban magukkal vittek: ahol kikbtottek, ott megjelent a pestis. Orvosi vedoruha Marseille-ben (1719) A korai kozepkor jarvanysorozataval ellentetben a „fekete halal” majdnem egesz Europat vegigtarolta: 1347-ben meg csak Del-Italiaban pusztitott, de mar 1348-ban elerte Franciaorszagot, Spanyolorszagot, Anglia deli reszet, 1349-ben pedig atterjedt nemet foldre es Skandinaviara, majd a kovetkezo evekben Litvaniara, Feher-Oroszorszagra, vegiil 1352-ben Oroszorszagra. A jarvany tetopontjan a tiiddpestis is felutotte a fejet. Akadnak olyan kutatok, akik szerint e nehany ev alatt az europai nepessegnek az egyharmada meghalt! Nemelyik varosban kivaltkeppen sokan haltak meg. A jarvany elott 85-95 ezer lakosu Firenze lakossaganak tobb mint a fele a jarvany aldozata lett. Boccaccio a Dekameron kerettorteneteben 100 ezer halottrol beszel, s lelrja a lakossag dobbenetet es tanacstalansagat, a tarsadalmi rend bomlasat: a kormanyzat megbenult. A jarvany 1349-ben Dalmacia felol Magyarorszagot is elerte, szerencsdre viszonylag enyhebb formaban. Talan azert igy, mert - Itali^val ellentetben - nem volt sok kikotonk, s mert viszonylag csekely volt a nepsuruseg. Megbetegedett Nagy Lajos kiralyunk es a felesege is, 6s az utobbit el is vitte
