Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-11 / 2. szám
a jarvany. Egy evszazaddal kesobb a pestis meg egyszer lesujtott az uralkodocsaladra: V. Laszlo 1457-ben bubopestisben halt meg - ezzel nyflt meg a magyar tronhoz vezeto ut Hunyadi Matyas elott. Isten biintetese? A hatalmas nepessegpusztulas megvaltoztatta az elelmiszertermelesnek es a lakossag sziiksegletenek az aranyat. A XIV. szazad elso feleben Nyugat-Europa nepessege megkozelitette az akkori mezogazdasagi modszerekkel eltarthato hatart, s ezert tobbfele ehinseg tamadt. A „fekete halal” pusztitasai kovetkezteben kedvezobbre fordult az elelmiszerhelyzet. Csokkent a felhaszndlhato munkaero, s ezert az elelben maradt jobbagyok es a varosi iparosok kedvezobb piaci helyzetbe keriiltek. A nemesseg es a gazdag varosi polgarsag hatalmi eszkozokkel probalta visszaszoritani az alsobb osztalyokat. A kbvetkezm€ny: ki61ezodtek a t&rsadali ellentetek, s paraszthaboruk robbantak ki. Kozvetlenebbiil visszavezetheto a pestisre a flagellansok rovid eletfi mozgalma. A flagellansok - abbol kiindulva, hogy a pestis „Isten biintetese” az emberek romlottsdgaert - hosszu menetben jartak a nemet varosokat: a fotereken meztelen felsotestiiket ostoroztak. A jarvanyok okozta tomeghiszteria sok helyiitt valamilyen kisebbseg (peldaul a leprasok) ellen fordult. Leggyakrabban a zsidokat vadoltak meg a pestis terjesztesevel. Amikor Savoyaban nehany zsido kfnvallatas kozben „beismerte”, hogy arab uralkodok megbizasabol a keresztenyseg kipusztitasa vegett kutakat mergezett meg pestissel, megkezdodtek a pogromok. Kiilonosen a Rajna menten volt sulyos az iildozes. Bazelben egy faepiiletbe zartak a zsido kozosseget, s rajuk gyujtottak a hazat. Strasbourgban kilencszaz zsidot egettek el elevenen. A papa elitelte az uldozeseket, azok hamar veget is ertek, seille-ben es kornyeken: az egyik - a Kozel-Keletrol gyapotbalakkal erkezo - hajonak a kapitanya tudta ugyan, hogy a hajon pestis van, megis kijatszotta a vesztegzaras rendelkezeseket, s kirakatta az arut. De A pestisben megbetegedett, de a betegse'gbol felgydgyu.lt Szent Rokust a pestis ellen vedd szentnek tartottak az emberek (kepein, szobrain tbbbe-kevesbe jol lathato a pestises seb) Nyugat-Europa nagy reszebol megis majdnem teljesen eltuntek a zsido kbzossegek. Az eletben maradtak zome Lengyelorszagba es Litvaniaba vandorolt, s ott a kiraly vedelmebe vette oket. Europa follelegezhet A pestis a XVII. szazad masodik feleig szinte rendszeresen visszatert Europaba. Utana fokozatosan visszaszorult. A legutolso nyugat-europai jarvany 1720 es 1722 kdzott volt Mara jarvany tovabbterjedesdt sikeriilt megallitani: a fertozott teriiletet korulzartak katonasaggal. A XVII. szazadban Magyarorszagot is sokszor vegigpusztftotta a pestis. Terjedeseben resze volt a hadseregek - es emiatt a lakossag - allando mozgasanak. A korszaknak erdekes emleke Komaromi Csipkes Gy orgy debreceni kalvinista lelkesznek a Pestis pestise cfmfi konyve (1664). Ez egyebeken kiviil ezt mondja: „Sem fegyver, sem ehseg, sem semmi egyeb csapas olyan gyorsan es hamar az orszagot, tartomanyt, nemzetseget es a foldnek hatarait el nem nyargallja, fel nem futtya, jarja, mint az doghalal.” A szerzo kifejti, hogy a pestis abban is kiilbnbozik minden mas nyomorusagtol, a fegyvertol es az ehsegtol, hogy oka nem ismerheto meg, s ezert nem is lathato elore. A jarvanyok emlekei a Szentharomsag-oszlopok. Az 1708 es 1712 kbzotti jarvanynak szerepe volt a Rakoczi-szabadsagharc lehanyatlasaban: a becslesek szerint Magyarorszagon es Erdelyben 410 ezer ember halt meg a jarvany kovetkezteben (es csupan 80 ezer a fegyveres cselekmenyek kovetkezteben!). Az utolso nagyobb jarvany 1738-ban es 1739-ben volt Magyarorszagon; attol kezdve csak szorvanyosan fordultak elo helyi jarvanyok. Am a Torok Birodalom balkani reszein egeszen a XIX. szazad derekaig feliitotte fejet a pestis. A rem visszaszorulasanak okat nem ismerjiik. De az nagyon valoszinunek latszik, hogy resze volt benne a vesztegzaras (karant6n) intezkedeseknek. Ezeknek az intezkedeseknek az volt a foltetele, hogy az allamigazgatas viszonylag hatekonyan mukodjon. Az orvostudomany 1894- ben - a Mandzsuriabol ujra kiterjedni latszd vilagjarvany idejen - fedezte fol a korokozot. Vedooltas ma sines, de a betegseg lefolyasa antibiotikumokkal nagymdrtekben enyhitheto. fgy tortent ez a hatvanas evekben is, amikor Europaban nehany megbetegedes tortent. Am az sem lehetetlen, hogy igaza van J. N. Birabennek, a pestis torteneti demogr&fiai vonatkozasairol szolo legnagyobb munka szerzojenek, amikor azt mondja: a pestisnek a jovoben is szerepe lehet a vilag nepessegenek alakulasaban. Andorka Rudolf
