Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - „A KATEDRÁRÓL” - Sz. Nagy Gábor: „A politika nem a mi feladatunk”. A Szív politikai állásfoglalásai a koalíciós időszakban
110 Egyháztörténeti Szemle XVIII/1 (2017) támadások segíthetnek a katolikusok egymás mellé állásában és a célért való összefogásban is.4' A május 4-i számban pedig arra a vádakra reagáltak, amely Mind- szentyt svábként aposztrofálta. A lap hosszan bizonyítja a hercegprímás magyar származását: színtiszta magyar vidéken született, ahol csak magyarul beszéltek, ahogy „a mai újságírók ottani fajtestvérei”. Családjában nagyrészt magyar nevek fordulnak elő, „az egy idegen nevű is több mint 200 éve magyar nemes”. Mindszenty, a lap tudomása szerint, büszke származására, ennek ellenére „tisztelettel tud meghajolni azok előtt a mai fajvédő magyarok előtt, akik nálánál és családjánál múltjuk, vérük és jellemük szerint valóban magyarabbak”.* 42 43 44 45 1946 májusától kezdve a lap egyre kevesebbet foglalkozott a Mindszenty elleni támadásokkal, és figyelmét a hitoktatás az egyházi iskolák elleni egyre fokozódó támadásokra összpontosította, bár ahogy láthattuk, ezek egy része már a Mindszenty-ellenes baloldali hadjárat részét is képezték. A május 4-i szám első két oldalán a katolikus egyház elleni támadásokkal foglalkoztak. „[Bjizonyos körök” egyre gyakrabban vádolják az egyházat reakcióssággal. Az egyik oka ennek, hogy ezek a körök rossz szemmel nézik, hogy az oktatás nagy része a katolikusok kezében van. Egyre több jel utalt arra a lap szerint, hogy az egyházi oktatás ellen hamarosan támadás indulhat. Ezért is szükséges az Actio Catholica által sürgetett Szülők Szövetségének a megszervezése, amely aláírásokat gyűjt annak érdekében, hogy a szülők katolikus iskolába akarják íratni és járatni gyermekeiket. Aki ezzel szembeszáll, az a „népakarat súlyos és diktatórikus arculcsapójának tűnjék”.43 Ennek bizonyítására a lap több számon keresztül közölt más lapokból szemlézett írásokat a katolikus iskolákkal kapcsolatban. Többnyire baloldali lapok támadásait mutatták be.44 De fel is hívták a hívek figyelmét, hogy ahol katolikusok elleni támadásról tudnak, azt azonnal jelentsék a helyi illetékeseknek.45 Egy augusztusi riportban az iskolák vezetői tagadták azokat a vádakat, hogy az iskolákban a demokrácia ellen beszélnek, és hogy csak a régi vezető osztály gyermekeit oktatják. Elmondták, hogy sok szülő akarja katolikus iskolába járatni a gyerekét, és nem csak a volt úri közép- és felsőosztályokból, hanem akik számára fontos a katolikus nevelés.46 47 Mindezt azzal is próbálja a lap bizonyítani, hogy nem csak a fővárosban, hanem vidéken is nőtt a katolikus iskolákba járók száma. A baloldali támadások pedig abbamaradtak az államosítással kapcsolatban.47 Az egyházi iskolák államosítása tehát 1946 őszén lekerült a napirendről, azonban 1947. március elején a fakultatív hitoktatás bevezetése előtérbe került.48 * Ekkor a lap úgy vélekedett, hogy a hitoktatás ugyanolyan fon4' Mi történt?... In: A Szív, 1946. március 2.1-2. p. 42 Sváb-e a hercegprímás? In: A Szív, 1946. május 4. 2. p. 43 Katolikusok, vigyázat! In: A Szív, 1946. május 4.1-2. p. 44 Mi van a katolikus iskolákkal? In: A Szív, 1946. június 1. 8. p. 45 Minden katolikus testvérünk figyelmébe! In: A Szív, 1946. június 8. 2. p. 46 A budapesti katolikus iskolák ügye. In: A Szív, 1946. augusztus 31. 3. p. 47 Katolikus gimnáziumok és az általános iskola. In: A Szív, 1946. október 19. 3. p. 48 Erről ld.: Balogh Margit: Fakultatív hitoktatás és a konkordátum-fiaskó. Hitoktatási küzdelem és körülményei, 1946-1947. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2012. 3-4. sz. 109-119. p.; Szabó, 2000. 27-29. p.
